A címlapfotó összhangban van Radó Dezső könyvének címével és tartalmával. Az egykori Roosevelt téren (ma Széchenyi tér) háttérben a Lánchíd, elől a híres öreg akác áll. Áll vagy inkább dől, támrudak stabilizálják. Egyet lapozva, a mottó már kicsit optimistább, egy Radó Dezső idézet: „Amikor azt hallom, hogy »a fák atyja« vagyok, magamban somolygok a sztereotípián, de rábólintok. Remélve, hogy lassan, de biztosan … mindannyian a »fák atyjai és anyjai« leszünk. S majd egyszer a mi hangunk hangosabb lesz, mint az út- és gépkocsilobbié. Úgy, hogy hangunk nemcsak a motoros fűrészek sivító hangját nyomja el, hanem meg is állítja őket.”

Radó Dezső – ahogy az egy történelmet kedvelő értelmiségihez illik – elemzéseiben időnként egész a török hódoltságig visszatekint, de alapvetően a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszak budapesti környezeti változásait elemzi. Ahogy írja, sajátos nézőpontból, hiszen 1962-től 1984-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója volt, de a leglényegesebb zöldfelületi döntéseket már akkor sem irányíthatta, nem is beszélve nyugdíjas éveiről, amikor a Budapesti Városvédő Egyesület alelnökeként, majd a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének elnökeként egyre harcosabb civil környezetvédővé vált.

A könyv összefüggéseit Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész alapos jegyzetei magyarázzák, ezekből tudhatjuk, hogy a mű jelentős része korábban már különböző folyóiratokban megjelent. Talán ennek köszönhetjük az élettel teli címeket, amelyek között van amelyik talányos (A fából faragott Operaház, Eisenhower kutyája), van amelyikről rögtön tudjuk, hogy miről fog szólni (Úristen, de szép ez a város!, Buda halála, Megmenthető-e a haldokló?), de elolvasásuk után mindegyikre emlékezni fogunk.

Közgazdászként és kertészmérnökként elsősorban a fák értékével, a zöldfelületek megőrzésének és gyarapításának lehetőségeivel foglalkozik, de ahogy röviden összefoglalja: „Tervszerű településpolitika nélkül nincs környezetvédelem!” Ebből a gondolkodásból következik, hogy már a nyolcvanas években eljutott addig a szemléletig, amit akkor még nagyon kevesen hangsúlyoztak. Kifejtette, hogy nem szabad jelentős útépítéseket előirányozni a fővárosban, mert az új utak további forgalomnövekedést generálnak. Cégvezetőként és civil aktivistaként is sok akadályba ütközött, ez magyarázza a könyv indulatos hangnemét.

A Városháza Kiadó gondozásában megjelent könyv terjedelme több mint 300 oldal, de Nagy Zita képszerkesztő alapos és szellemes munkája sokat lazít a töménységén. Jó érzés lapozgatni a vaskos könyvet.

A „Fenyegetett Budapest” 2023 decemberében jelent meg, 2024. január 12-én a FUGA Építészeti Központban mutatták be az érdeklődő közönségnek. Saly Noémi Budapest-történészt, Radó Péter oktatáskutatót (Radó Dezső fiát) és Bardóczi Sándor főtájépítészt Gadó György Pál kérdezte a könyvről és Dr. Radó Dezső életművéről. A beszélgetés itt megtekinthető.

A könyv – ahogy az megszokott – legolcsóbban a Városháza Kiadóban vásárolható meg (3800 Ft-ért), de kapható a Petőfi Sándor utcában, a FUGA-ban, az Oktogon közelében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Teréz körúti fiókjában, és a nagyobb könyvesboltokban is.