Településtervezés, földhasználat
A településügy, települések tervezése, a földhasználat, a zöldfelületek és épített környezet a gyakorlatban egymással összefüggő tényezők.
A települések rendezési folyamatában alakul - részben törvényi szabályozások alapján, részben a helyi önkormányzatok döntései szerint - egyes települések belterületének, és külterületének aránya.
A belterületen meghatározandók az építési övezetek és a nem beépíthető zöldterületek (belterületi erdők, parkok), természetes vizes élőhelyek. Az építési övezeteken belül is szabályozás állapítja meg a pontos építési hely területét és a zöldfelületek számára kötelezően szabadon hagyandó területek elhelyezkedését.
A külterületek lehetnek mezőgazdasági célúak vagy erdők, természetes élőhelyek.
Ezeknek az elemeknek területi nagysága, elhelyezkedése a települések közigazgatási határán belül sok szempontból meghatározó, és tágabb térségre is kihat.
Az épített környezet minőségének alakulásában városképi szempontból is meghatározó a beépítés sűrűsége, szabad térségekkel, zöldfelületekkel való tagoltsága. Gondoljunk a Magyar Nemzeti Múzeum méltóságteljes, klasszicista stílusú épületét szimmetrikusan körülvevő Múzeumkertre és más, szép intézménykertre, az utcák, utak fasoraira, vagy az egyhangú lakótelepi házak közötti aláépítetlen zöldfelületekre, ahol a fák már magasra nőttek, ágaik rajzolatával pótolva az építészeti esztétikum hiányát és egyben javítva az ott lakók közérzetét.
A növényzetnek a város mikroklímája szempontjából is nélkülözhetetlen szerepe van. A lombozat légtisztító asszimilációja, szennyezést megkötő szerepe egészségügyi jelentőségű, a gyökérzet rezgéscsillapító hatása az épületek állékonyságát védi.
A települések külterületi földterületeinek szabadon hagyását célozza az Építési törvénynek az az előírása, hogy a 20 000 fő lakosságszámot meghaladó, vagy a tervezett létszámmal azt elérő települések meglévő, illetve bővített belterületét a közigazgatási területükön belül legalább 200 méter szélességű, beépítésre nem szánt (mezőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási) területekből álló gyűrűvel kell körülvenni.
Ez az előírás ugyan nem biztosítja a szükséges zöldfelületi arányt, sem az optimálisan szükséges mezőgazdasági területek, termőföld megőrzését, csupán a települések összenövését hivatott megakadályozni. Azonban sajnos, még ezt a feladatát sem töltheti be, mivel a törvény nem tartalmaz olyan rendelkező részt, amely az előírások megszegésének a szankcionálására utalna.
Tapasztaljuk, hogy a főváros külső kerületeinek és környéke településeinek újonnan tervezett, sűrű beépítésű lakóparkjai, irodaparkjai, kereskedelmi célú óriás építményei a közigazgatási határokig terjeszkedő beépítéseket hoznak létre, letarolva mezőgazdasági kiskerteket, erdőket és természetes élőhelyeket. Az ország vidéki településein is egyre fogynak a mezőgazdasági területek, erdők, bányászati és ipari célú beruházásoknak köszönhetően.
A Levegő Munkacsoport megalakulása óta vesz részt településrendezési és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban. Szakmailag alátámasztott véleményezéseinkkel a települések optimális zöldfelületi arányának biztosítását és a mezőgazdasági, valamint erdő, és egyéb természeti területeknek a jövő számára való megőrzését javasoljuk.