Hol áll a településem a ranglétrán?

Hasonló fenntarthatósági törekvéseket találunk a sikeres városok fejlesztési stratégiáiban, mint amilyeneket a Levegő Munkacsoport is harmadik évtizede hangoztat: forgalomcsillapítás, a közösségi közlekedés prioritása, a zöldterületek hálózatának fejlesztése, energiatakarékos épületállomány, a városi terjeszkedés fékezése, a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek, elkülönülések felszámolása, a helyi ellátás (nemcsak élelmiszereknél), a városkörnyéki együttműködés szorgalmazása, felkészülés a szélsőséges időjárásra, a hőhullámokra. A receptek is hasonlóak: mérhető és folyamatosan monitorozott közép- és hosszú távú célok, cselekvési tervek, számon kért eredmények, célzott támogatások, szemléletformálás, szoros együttműködés a lakossággal és a vállalkozásokkal.

A globalizáció korában a településeknek vetélytársaik százaival kell megküzdeniük. A nagyobb településeket nemzetközi szervezetek, cégek különféle szempontok alapján rangsorolják. A minősítési szempontok bármely település számára tanulságosak lehetnek. Ezek alapján viszonyíthatják a többiekéhez erényeiket, hibáikat, könnyebben megfogalmazhatják saját közép- és hosszú távú stratégiájukat. A Budapesttel számos szempontból rokon Bécsnek tíz különféle nemzetközi megmérettetésben sikerült sokszor elsőként, de legalább is az első tíz között végeznie.

2008-ban készült el az Európa Zöld Fővárosa minősítési rendszer. A díjat nemcsak az aktuális állapot, hanem a tendenciák és a kitűzött célok alapján ítélik oda a nyerteseknek. A pályázóknak részletes adatokat, fajlagos mutatókat kell megadni a táblázatban felsorolt témákkal kapcsolatban.

A címet elsőként 2010-ben Stockholm nyerte el. Az Észak Velencéjeként emlegetett svéd főváros meghatározó eleme a víz. Számunkra is figyelemre méltó, hogyan integrálja a felszíni vizeit a település mindennapjaiba. Az alapítók a Balti-tenger partvidékének azt a pontját szemelték ki, mely érintkezik a Mälaren-tóval, és több kisebb-nagyobb szigeten terül el. A keleti Sziget-kertje (Skärgården), mely mintegy 24.000 (!) elszórt, parányi szigetet jelent, a Világörökség része. Az Óváros és a Déli-sziget között zsilippel szabályozzák a különböző magasságú vizek szintjét, illetve segítik elő a hajóközlekedést. A víz kristálytiszta, megél benne a lazac. Élénk a hajó-csónak-kenu-vitorlás-forgalom. Strandolni bárhol szabad. Egyes hajójáratok részei a városi közösségi közlekedésnek, bérlettel is igénybe vehetők. A partok mentén mindenütt parkok, napozó-pihenő területek vannak.

Svédországban a parkolásért minden kisvárosban is fizetni kell már a hetvenes évek eleje óta. A parkolási díjakat átláthatóan a közterek karbantartására fordítják. Stockholmban néhány éve bevezették a dugódíjat is. A történelmi városhatárokon és kapukon belülre hétköznap autózni csak a megegyező távolságra szóló buszjegy árával azonos dugódíj megfizetésével lehet. Féléves próbaidő után népszavazással megerősítve alakították ki a londonihoz hasonló dugódíj-rendszert. Bevezetése után az ottani üzletek, éttermek forgalma mintegy 20-25%-kal megnőtt. (A Levegő Munkacsoport tanulmánya a fővárosi dugódíjról itt olvasható.)

Korábban csak a 200 ezer főnél nagyobb városok pályázhattak az Európa Zöld Fővárosa címre, mostanra azonban 100 ezerre engedték le az alsó határt. Ez évben Oslo végzett az első helyen, második Essen lett, és első ízben került dobogós helyre kelet-közép európai főváros, a szlovén Ljubljana. Érdemes elolvasni az idei utolsó fordulóba bekerült települések részadatait, és összehasonlítani saját településünk adataival.

A 2014-ben az utolsó fordulóba bekerült városok értékelése a következő:

Tématerület/város

Essen

(Németország)

Ljubljana

(Szlovénia)

Nijmegen

(Hollandia)

Oslo

(Norvégia)

Umea

(Svédország)

Lakosság száma, ezer fő

571

283

166

624

118

Éghajlatváltozás:

kibocsátáscsökkentés, alkalmazkodás

2

5

4

1

3

Helyi közlekedés

6

2

4

1

3

Zöldterületek, fenntartható területhasználat

4

2

3

1

7

Biodiverzitás

1

4

5

3

6

Levegőtisztaság

3

4

8

1

6

Zajállapot

1

4

6

2

3

Hulladékkezelés

3

5

4

1

2

Vízgazdálkodás

2

3

5

4

6

Szennyvízkezelés

2

4

1

6

5

Ökoinnováció, fenntartható foglalkoztatás

2

5

4

1

3

Energetika

4

6

2

3

1

Integrált környezetgazdálkodás

4

1

3

2

6

Oslo

Oslo a világ egyik leggazdagabb országának fővárosa, 624 ezer lakossal. A posztindusztriális korszakban gyorsan sikerült iparvárosból modern, zöld tudásközponttá alakulni. 1998-ban készítették el fenntarthatósági stratégiájukat, a város Ökológiai Programját. Azóta az önkormányzat rendszeresen értékeli, hogy az ott lefektetett célok teljesülnek-e, és szükség esetén beavatkozik, újabb részprogramokkal, az egyes részterületeket támogató cselekvési tervekkel.

Az előrejelzések szerint Oslo 2030-ra kétszázezer fővel, azaz mintegy 30 százalékkal gyarapszik. Évek óta a városi terjeszkedés fékezése áll a fejlesztési politikájának középpontjában. A területrendezési tervben hangsúlyosan törekednek a fejlesztéseket tömegközlekedési csomópontok közelébe koncentrálni, bővíteni a közösségi közlekedést, a kerékpárút-hálózatot, korlátozni a köztéri parkolást és védeni a meglevő kék-zöld területi rendszert (a víz- és zöldfelületeket). A várost körülvevő zöld gyűrűt tilos beépíteni.

Oslo számos fenntarthatósági kezdeményezésben vállal aktív szerepet: Föld Charta (The Earth Charter. 2002), Polgármesterek Szövetsége (The Covenant of Mayors, 2010), Aålborg-i Elkötelezettség (2011), Mexikóvárosi Megállapodás (2011), Vezető Klímabarát Városok Csoportja (C40, 2012). Az OsloGoGreen célkitűzés alapján az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig az 1991-es szint felére kívánja csökkenteni. 2050-re a karbon-semlegesség a cél. Ehhez a helyi kormányzat zöld mintamodellt dolgozott ki a lakosság és a vállalkozások részvételével. A legnagyobb légszennyezést (50%) a közlekedés és az épületfűtés (35%) okozza. A csökkentés érdekében növelik a tömegközlekedés arányát és támogatják a megújuló energiákat. 2020-ra a tömegközlekedés már csak biogázzal, árammal működik, de jelenleg is az önkormányzati járművek mindegyike megfelel az Euro V minősítésnek. Mivel itt van fajlagosan a legtöbb elektromos jármű a világon, a köztéri parkolóhelyek felében elektromos töltőpontokat szerelnek fel. Az önkormányzati épületek fűtése már most majdnem fosszilis-mentes. (Norvégiában évtizedekkel ezelőtt elterjedt az elektromos fűtés a sok vízerőműnek köszönhetően.)

Oslo az ökoinnovációban és a fenntartható foglalkoztatásban is élen jár. Támogatja a középiskolákat, az egyetemeket, és nagy súlyt helyez a lakosság környezettudatosságának fejlesztésére. Arra törekszik (Németországhoz hasonlóan), hogy exportálja környezetvédelmi tapasztalatát.

2005 és 2012 között az autóközlekedés aránya 45%-ról 35%-ra csökkent, és a tömegközlekedésé 20%-ról 30%-ra nőtt. 1999 óta 122 kilométer kerékpárutat építettek ki. A kerékpározás jelenlegi 4 százalékos részesedését 12 százalékra kívánják felemelni. (Az ottani klíma mellett!) A tömegközlekedés fejlesztésére, a járművek korszerűsítésére és a kerékpárutak finanszírozására dugódíjat vezettek be. A városbelső kompakttá tételével és az elérhetőségek javításával fékezik a túlzott terjeszkedést.

Essen

A Ruhr vidéken található Essen Németország kilencedik legnagyobb városa, 571 ezer lakossal. A XIX. század elején a szénbányászat és a nehézipar fellegvára volt. Ma pénzügyi szolgáltató központ neves egyetemmel, vásár- és konferenciaközponttal, kulturális és bevásárlási attrakciókkal. A munkavállalók 80 százaléka a szolgáltató szektorban dolgozik. A napi ingázók száma 140 ezer. A nehézipar leépülése óta nagy figyelmet szentelnek a biológiai sokféleség, a vizek és az élőhelyek megőrzésének, komoly pénzügyi forrásokat rendelve a beavatkozásokhoz. A városi zöldfelületek mellett a városon kívüli féltermészetes területeken is igyekeznek az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fajok elterjedését támogatni. Erős lakossági elkötelezettség támogatja a törekvéseiket.

A sűrű közúti és vasúti hálózat ellenére viszonylag alacsony a zajszennyezésnek kitett lakosság aránya. További céljuk az, hogy a lakások és a munkahelyek legalább felénél 300 méteres körzetben legyenek ún. csendes övezetek. Az akusztikai szempontból érzékeny létesítményeket, az iskolákat, a kórházakat a védett övezetekbe sorolják. A lakosok a kezdetektől nagy aktivitással vettek részt a zajvédelmi tervek, térképek összeállításában, és javaslatokat adtak a szükséges intézkedésekre.

Vízben ugyan nincs hiány a térségben, de a víztakarékossággal energiát is meg tudnak takarítani. Ezért legelőször kijavították a szivárgásokat a város vezetékhálózatán. A város 1993 óta tagja a „Klíma Szövetségnek” és első ízben megkapták az „Európai Energia Díjat”. 2009-ben elfogadtak egy integrált energia- és klímakoncepciót. Ez utóbbi 133 beavatkozást tartalmaz.

Ljubljana

Ljubljana Szlovénia 283 ezer lakosú fővárosa. Az agglomeráció területének GDP-átlaga 43 százalékkal haladja meg a szlovén átlagot. Az utóbbi években nagy súlyt helyeztek a környezettudatosságra mind a lakosság, mind a vállalatok körében. 2007 és 2013 között több mint 650 projekttel igyekeztek a lakosság életminőségét javítani. A város vezetősége fejlesztette ki és hajtja végre a „Jövőkép 2025” stratégiát. Az Európa Zöld Fővárosa díj odaítélésénél a zsűri külön kiemelte a 2025-re készült zöld stratégia színvonalát. Környezetvédelmi program, fenntartható mobilitási terv, fenntartható energia cselekvési terv és e-mobilitási stratégia segíti a jövőképet valósággá változtatni. Fenntarthatósági vizsgálatot kell készíteni minden fontosabb döntéshez. 70 százalékban zöld közbeszerzést alkalmaznak.

Ljubljana területének közel háromnegyede zöldterület, 16,5%-a Natura 2000 besorolással. 2008 és 2012 között a város 40 hektárnyi új parkot létesített rozsdaövezetekben. Az Emlékek és bajtársiasság - 32,5 km hosszú, sétálók, kerékpárosok és üldögélők által használt - útja mentén 7 ezer fa áll. Ez köti össze a város zöldterületeit. Most alakítanak ki további 228 hektárnyi rozsdaövezetben magas környezetminőségű fejlesztési területeket.

A korábban autók uralta közlekedés az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult. Ma a figyelem a tömegközlekedésre, a kerékpározásra és a gyalogosforgalomra irányul. 2013-ban a Slovenska utcában, Ljubljana fő közlekedési tengelyén drasztikus forgalomcsillapítást vezettek be. 2011 óta működik a „BicikeLJ” kerékpárkölcsönző rendszer. 2020-ra szeretnék elérni, hogy az autózás, a tömegközlekedés és a nem motorikus közlekedés 1/3-1/3-1/3 arányú legyen.

Magyar települések

A magyar „Klímabarát Települések Szövetsége” alapítóját, Antal Z. László szociológust a brit Transition TownÁtalakuló városok mozgalma ihlette. Válaszokat kerestek olyan nyugtalanító, közös problémákra, mint az éghajlatváltozás, a globális gazdasági válság, az energiabizonytalanság, a munkanélküliség. Vajon kik tudnák e problémákat megoldani? A politikusok? Az üzleti szféra? A technikai fejlődés? Rob Hopkins környezetvédő aktivista, az Átalakuló városok mozgalom elindítója könyvet írt a tapasztalatairól és víziójáról, amely eddig angolul és németül jelent meg (nyersfordításban „Egyszerűen. Most. Csináljuk!” címmel). Két fontos gondolatot emelnénk ki a műből. Lassan véget ér a korlátlanul, olcsón rendelkezésre álló fosszilis energiák időszaka, amelyre a mobilitásunkat, az épületeink komfortosítását és a gazdaságot hosszú évtizedekig építettük. Sebezhetőségünket ma nagyban meghatározza olajfüggőségünk mértéke. A másik gondolat visszaköszön minden kisebb és nagyobb térségi, a helyi közösségek részvételével működő fejlesztési programban: a források, a megtermelt értékek, az ötletek, a munkaerő ne kerüljön egy átláthatatlan globális kalapba, hanem maradjon a térségben. Az ilyen térségek sokkal ellenállóbbak a külső és belső veszélyekkel szemben. A mozgalom az Egyesült Államokban és Új-Zélandon is egyre terjed.

A Bécsi Egyetem a gazdája az Európai Okos Városok (European Smart Cities) minősítésnek, amelybe 70 közepes nagyságú (100-500 ezer lakosú), egyetemmel rendelkező város tartozik. A nemzetközi rangsorban Győr a 61., Pécs a 65., Miskolc a 67. helyen áll.

Beliczay Erzsébet

Hírfigyelő