Újabb furcsa kavicsbánya-nyitási engedély

Új bányatelek nem létesíthető – mondta ki Építési Szabályzatában Kiskunlacháza képviselő-testülete 2005-ben. Ennek ellenére az önkormányzat azóta több bányanyitáshoz járult hozzá.

Most a nagyközség polgármesterének írt levelében hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport arra, hogy a kavicsbányák termőföldet semmisítenek meg, továbbá süllyesztik a talajvíz szintjét, és így földek termőképességét is károsítják, rontva a térség mezőgazdaságának lehetőségeit. Ezt Kiskunlacháza Településfejlesztési Koncepciója is aggályosnak tartja.

Nehezen megmagyarázható, hogy a környezetvédelmi hatóság, amely először alaposan megindokolta az érintett vállalkozás bányanyitási kérelmének elutasítását, másodszorra mégis megadta az engedélyt – pedig a két időpont között (látszólag) semmi nem változott.

A kavicsbányászat visszafordíthatatlan kárairól – a Levegő Munkacsoport beadványa nyomán – 2012-ben részletes jelentést készített a környezetvédelmi ombudsman. A jelentés egyebek mellett a következőket állapította meg: „A többletpárolgás elszívó hatást vált ki, így a környező mezőgazdasági területek alatt a talajvíz szintje csökken. Sokkal nagyobb terület károsodhat azonban, mint amekkora a bányatelkek tényleges, engedélyezett, összességében már sok ezer hektáros területe. … Ha a bányák száma tovább nő, és az éghajlat szárazodik, elkerülhetetlen a szigorúan védett vegetáció degradálódása is.”

A Levegő Munkacsoport arra kérte Kiskunlacháza polgármesterét, hogy szerezzen érvényt a Nagyközség Településfejlesztési Koncepciójában és Integrált Településfejlesztési Stratégiájában foglaltaknak, így védve a lakosság a jövőjét kavicsbányászat ártalmaitól.

 

Kapcsolódó anyagok:

Az alapvető jogok biztosának jelentése: A bányászat és a vízgazdálkodás szabályairól, https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/az-alapveto-jogok-biztosanak-jelentese-a-banyaszat-es-a-vizgazdalkodas-szabalyair

 

Hírfigyelő