A Magyar Faápolók Egyesületének I. Konferenciája

Hogyan lehet statikailag megerősíteni egy fát? Milyen módszerekkel lehet átültetni egy idős fát? Mi mindenre terjed ki egy fa vizsgálata? Ezekre a kérdésekre kerestek és adtak válaszokat neves előadók a Magyar Faápolók Egyesületének I. Konferenciáján.

A Levegő Munkacsoport meghívást kapott a Magyar Faápolók Egyesületének I. Konferenciájára, amit a Budapesti Corvinus Egyetem Villányi úti Arborétumának „K” épületében tartottak április 29-én. A meghívás része és folytatása volt annak a munkakapcsolatnak, ami tavaly áprilisban, a fák műszeres vizsgálatáról rendezett szakmai tanácskozásunkon kezdődött, és amire a Nyugat-magyarországi Egyetem tanárait, és más, nagy tekintélyű kertészmérnököket hívtunk meg.

A mostani konferencián elhangzott előadások is azt a – számunkra rokonszenves – szemléletet tükrözték, amit a tavalyi megismerkedésünk alkalmával tapasztaltunk. A konferencia első előadója, Dr. Kocsó Mihály, a Nyugat-magyarországi Egyetem (NyME) Erdőmérnöki Karának tanára ezt úgy fejezte ki: a cél a fa megmentése és nem megszüntetése.
A „Favizsgálat” című előadásában, amelyet Dr. Divós Ferenccel, a NyME Faipari Mérnöki Karának tanárával együtt tartott, a fák védelméről, állékonyságuk megőrzéséről és a magas fák általi veszélyeztetés csökkentése érdekében végzendő tevékenységről adott gyakorlati tanácsokat. Többek között elmondta, hogy a korosabb fák vizsgálata során feltárt károsodások megfelelő kezelése csak egy-egy része annak a tevékenységnek, melynek a fákat életük során végig kell kísérnie.
A favizsgálatok alapos, gyors elvégzéséhez szükség van aktualizált fanyilvántartásokra (azonosítás céljából), továbbá a fa, fasor múltjának, történetének ismeretére (a fát korábbi fejlődése során ért, a föld alatti és föld feletti részét érintő károsodások nyilvántartására). Elmondta, mit kell tartalmaznia a fák teljes körű vizsgálatát dokumentáló szakvéleménynek.
Dr. Divós Ferenc a fabelső műszeres, akusztikai vizsgálatának műszereit és módszereit ismertette, és kitért arra, hogy különböző fafajok milyen arányú anyaghiányt, korhadásból keletkező odvasodást bírnak ki, és hogy a nagyobb szilárdságcsökkenést gyakran megfelelő kezeléssel kompenzálni lehet. A fa biztonsági faktorát a szilárdsága és a területre jellemző maximális szélsebesség okozta mechanikai feszültség hányadosa adja meg. A statikai vizsgálathoz a lombkorona területét, a korona súlypontjának magasságát, a dőlés szögét és irányát kell ismerni. Kellő távolságból készített felvétel segítségével készíthető el a statikai elemzés. Ismertette a fa gyökérzetének stabilitását meghatározó húzóvizsgálat módszerét is.

Magyarországi fakataszerek

Dr. Puskás Lajos, a Nyugat-magyarországi Egyetem szakértője munkatársaival, Szép Katalinnal és Bazsó Tamással együtt a magyarországi fakataszterekkel kapcsolatban végzett felméréseket. Ennek során vizsgálták, hogy egyes városi és kistelepülési önkormányzatok milyen arányban hoztak az idős fák érdekében helyi rendeleteket. Elmondta, hogy a ma rendelkezésre álló technikai eszközökkel nagyon könnyen megoldható a fajok alkalmasságának állandó monitorozása és a legjobb várostűrő fajok kiválasztása, így segítve hozzá a települések lakosságát az esztétikus, egészséges lakókörnyezethez.
A települések faállományával kapcsolatos problémák megoldásának kulcsa lehet egy megfelelő fakataszter hálózat kiépülése hazánkban. Az elektronikus fakataszterek elkészítését elősegítheti a jelenleg érvényben lévő jogszabályi háttér, de már az is jelentős lökést adott az ügynek, hogy az Állami Számvevőszék 2009 szeptemberében kiadott jelentése „a települési önkormányzatok tulajdonában lévő zöldterületek fejlesztésének és fenntartásának ellenőrzéséről” jelentős mennyiségű problémát emelt ki a szakterületen.
Dr. Puskás ismertette a tavalyi évben elkezdett országos felmérésük tapasztalatait, amelyben áttekintést nyertek arról, hogy az önkormányzatok milyen megoldásokat alkalmaznak zöldfelületeik adatainak nyilvántartására, valamint szerepelnek-e a fakataszterben nyilvántartott adatok között az állapot meghatározására vonatkozó információk. Előadásában kitért a fák azonosítására vonatkozó modern módszerekre, például a Főkert Zrt. új technológiájának ismertetésére.

A szőkedencsi hárs ápolása

Egy történelmi jelentőségű idős fáról tartott előadást Lukács Zoltán, a Garden Kft. ügyvezető igazgatója: „Mesélnek a fák – A szőkedencsi hárs titka” címmel. A teljes előadás szövege itt olvasható.

Módszerek a fák átültetésére

Szaller Vilmos, a Főkert Nonprofit ZRt. Fasori alközpontjának szakértője az idős fák átültetésének lehetőségeiről, ezzel kapcsolatos történelmi és közelmúltbeli tapasztalatokról adott elő. Rávilágított, hogy az átültetés első feltétele a fafaj élettani megfelelősége. Mint mondta, egy fa átültetése a fejlődésében jelentős törést okoz, így az elsődleges cél ennek mérséklése. A kisebb sokk a nagyobb eredési százalékban mutatkozik meg. A bevezetés után ismertette az átültetési módszereket.
Előkészítés nélküli átültetést csak akkor alkalmaznak, ha nem áll elegendő idő a rendelkezésükre. Ennek oka legtöbbször a beruházások tervezésekor, engedélyezésekor történő egyeztetések elmaradása, illetve az azonnali cselekvést igénylő szükséghelyzetek kialakulása. Szakmai tapasztalataik alapján optimális viszonyszámokat állapítottak meg a fák kora, törzsátmérője és a szükséges földlabda mérete között.
Az előkészítéssel történő átültetésnél már lehetőség van az egy vagy több évvel korábban megkezdett előkészítő kezelések elvégzésére, melyek segítségével az egyébként szerteágazó gyökérzetű fa törzsének közelében nevelhetik ki azt az aktív felszívó gyökérzónát, amely az átültetés zavartalanságát biztosítja.
Különleges módszer a fagylabdás átültetés, amelynél a fagyok előtt körbeásott földlabdákat fagyhatásnak teszik ki, melyek -8, -10 fokos hidegben 4-6 nap alatt fagynak át annyira, hogy az átültetésnél nem esnek szét, és biztonsággal szállíthatók.
Nagy fontosságú az átültetett fák utógondozása is: a kitámasztás, mely képes megtartani a csekély gyökérzettel, de viszonylag nagy koronafelülettel rendelkező fát; az öntözés, amelyet altalajöntözéssel kell alkalmazni, vagy zárható felszíni nyílású dréncsővel; valamint a gyökérzet közelébe tápanyagokat kell juttatni, és az eredés biztonságát elősegítő módszereket kell alkalmazni.

Fasebészet és szakszerű fametszés

Egy régi indián mondás idézésével vezette be a fasebészetről szóló, szenvedélyes elkötelezettségű előadását a Hidegségből érkezett Németh György fasebész: „Ha lelőttük az utolsó szarvast, és kivágtuk az utolsó fát, akkor fogjuk megérteni, hogy a pénzt nem lehet megenni.”
A fasebészet módszerének alapelveként a fa működése megértésének fontosságát hangsúlyozta. A nagy fák erős visszavágását a természet és a fa elleni merényletnek tartja. A korona által táplált gyökerek ilyenkor elkezdenek éhezni! – mondta. Negatív faktorok lépnek életbe, melyek rengeteg problémát vonnak maguk után.
Előadásának alátámasztásaként ábrákkal ismertette a szakszerű fametszés módszereit. Alaptörvényként említette annak meghatározását, hogy mennyi ágat tanácsos – szükség esetén – levágni egy fáról: abból kell kiindulni, hogy egy fiatal fa 100%-osan dinamikus energia, ami a fa korban való előrehaladtának arányában folyamatosan csökken. Ezt követően ismertette a fák sebeinek veszélyeit és a sebek helyes kezelését.
Összegzéséből néhány szempont:
Már az ültetésnél átgondolt tervezés szükséges, hogy a facsemete kibontakozhasson, megfelelően növekedhessen, és lehetősége legyen megöregedni.
Ha csak lehet, inkább egy járdát építsünk másképp, minthogy egy fát vagy annak gyökérzetét kelljen megbolygatni.
Idős fákat korrekten kell kezelni, méltóságukat figyelembe venni.

A fák statikai megerősítése

Ócsvári Gábor, a Garden Favizsgáló Kft. tagja a fák korszerű statikai megerősítéséről tartott előadást. Bevezetésképpen a fák hasznosságát definiálta: A fák hasznosságának megítélését nagymértékben befolyásolja, hogy az adott fa hol található. Egy fa hasznossága lényegesen nagyobb a betondzsungelszerű lakótelepen, mint a falusi libalegelő szélén, a kiserdőtől 20 méterre. A lakott területen álló virágzó vagy lombos fák ugyanis oxigéntermelésükkel, valamint a levegő széndioxidjának és a szálló pornak megkötésével, árnyékolással közvetlen hasznot hajtanak.
Az élő fák statikai elemzésekor a fa konzolként, azaz egyik végén befogott tartóként fogható fel. A fára ható erők: a súlyerő, a szélnyomás, a befogási erő és a fa anyagának a fellépő feszültségekkel szembeni ellenállása. Ezek egyensúlya esetén a fa statikailag biztonságos. Ellenkező esetben a fa megtartása érdekében beavatkozás szükséges. A korona méretének csökkentésével a súlyerő csökkenthető, viszont a fa hasznossága a korona méreteivel arányos. Amennyiben a korona méretét csökkentjük, a fa hasznosságát is csökkentjük. A fa terhelhetőségének növelése a fa statikai megerősítésével érhető el. A statikai megerősítéssel pedig megelőzhető a fák tönkremenetele.
Az egész fa megerősítésének módjai: megtámasztás, kikötözés, lehorgonyzás. De vannak módszerek a gyökérzet és a törzs megerősítésére is, és további, változatos módszerek ismertek a korona megerősítésére.

További előadók

Az Osztrák Faápoló Szövetségtől érkezett előadó, Joseph Klaffenböck, a gyökérzóna-védelemről tartott előadást (tolmácsolt: Dr. Puskás Lajos).

Jaroslav Kolarik docens a Cseh Köztársaságban alkalmazott vizuális és műszeres favizsgálatokról tartott előadást (tolmácsolt: Dr. Divós Ferenc).

Dr. Schmidt Gábor színes, eleven előadásában az egyszerű faértékszámításra tett javaslatot sok évtizedes, tiszteletre méltó szakmai tapasztalatai alapján. Méltatta Dr. Radó Dezső értékszámítási módszerét is, és megállapította, hogy igen sok település ezt a módszert veszi alapul. (Dr. Radó Dezső a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének elnöke volt 2001-ben bekövetkezett haláláig.)

Schnier Mária
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Hírfigyelő