Ismerik-e a polgármesterek a kerületüket?

Bűnügyi szakértők szerint jól látható jelei vannak egy környék biztonságának. Ha ápolt, karbantartott a környezet, ha a hibákat azonnal kijavítják, és az ott élők barátságosan köszöntik egymást, a bűnözőknek jó oka van attól félni, hogy rajtakapják a betörésen. Ha azonban törött ablakokat, piszkot, egymás mellett közömbösen elhaladó szomszédokat találnak, akkor nyugodtak lehetnek, őket sem fogják észrevenni.

Különösen a fővárosra jellemző, hogy a képviselők nem a választóikkal azonos helyen laknak. Nem egyszer a ciklusonként változó polgármester, önkormányzati képviselő csak dolgozni jár be elegánsabb településrészekből. Alig ismerik a kerületet, elvétve találkoznak az ott élőkkel. Évekig nem gondoskodnak a problémák enyhítéséről, legyen az elhanyagolt vagy trehányul felújított közterület, életveszélyes ingatlan vagy egyéb szemet szúró hiányosság.

Segítene a helyzeten, ha a polgármesterek az illetékes hivatali részlegek vezetőivel, a közterület-felügyelőkkel és a képviselőkkel rendszeresen bejárnák a területüket, és számon kérnék a hiányosságok megszüntetését. Így nem fordulhatna elő, hogy évekig árválkodik egy autóroncs a frekventált fasorban; műemléki épület tetőszerkezetét megbontja a tulajdonos, hogy előbb-utóbb az egészet lebonthassa; a válság miatt félbemaradt ingatlanfejlesztések területét elborítja a gaz, a szemét. Szorgalmazni kellene az önkormányzatoknak az üres épületek, boltok újrahasznosítását vagy legalább a karbantartását, függetlenül a tulajdonos kilététől.

Beliczay Erzsébet

 

Hírfigyelő