Tavaly több sajtóorgánum is faggatta a Levegő Munkacsoportot arról, hogy megkapja-e Budapest a közeljövőben az Európa Zöld Fővárosa címet? Mivel a cím nem a legzöldebb, hanem a legjobb úton haladó városokat tünteti ki, néhány vidéki városunk talán készülhetne a jövő évi megmérettetésre, ám Budapestnek még a pályázáshoz is évekig kellene bizonyítania. Addig is ajánljuk az olvasó figyelmébe az Európai Zöld Városok szövetségének kiadványát, a – sajnos, csak angolul hozzáférhető – 32 oldalas jó gyakorlatok gyűjteményét 2010 és 2011 díjazottjairól. A megtisztelő díjat a 2012-es és 2013-as Zöld Városoknak (a spanyol Vitoria-Gasteiznak és a francia Nantes-nak) az EU környezetvédelmi biztosa, Janez Potočnik adta át a 2010-es Zöld Fővárosban, Stockholmban (2011-ben majd Hamburg viseli a címet).
Vitoria-Gasteiz
Az észak-spanyol tartományi központ a hagyományos városszövet zöldítésével nyert. Helyreállították a városközpontot körülölelő „zöld gyűrűt”, amely az idők során tönkrement. Ezzel biztosítani tudják, hogy a teljes – mintegy negyedmilliós – lakosság a lakásától legfeljebb 300 méteres távolságban zöldterületet érjen el. Különféle módokon növelik a biológiai sokféleséget és javítják az ökoszisztéma szolgáltatásait. Folyamatosan monitorozzák a növény- és állatvilágot, igyekeznek a zöldterületek elaprózódását megszüntetni. A krónikus vízhiányt a fogyasztás visszaszorításával és a hatékonyabb felhasználást elősegítő beruházásokkal sikerült az elmúlt évtizedben mérsékelni. A napi lakossági vízfogyasztást 100 liter alá kívánják szorítani.
Nantes
Nantes Franciaország hatodik legnagyobb városa 285 000 lakossal. Sikerrel kapcsolták be a városi vérkeringésbe a zöld és kék (vizes) területeket a Loire és az Erdre folyók mentén. A város körzetében több Natura 2000 és más védett terület van, amelyek jövője a lakosság örök aggodalma volt. Nantes integrált közlekedéspolitikája elsősorban a tömegközlekedésre és a kerékpározásra épít, és emellett az első olyan francia város volt, amely helyreállította a villamosközlekedését. A levegőminőség javításával egyidejűleg 25 százalékkal kívánják csökkenteni 2020-ra a CO2-kibocsátásukat.
A hazai helyzet
Sokan állítják (és valószínűnek is tűnik), hogy a hazai megyeszékhelyeken és a közepes méretű városokban az életminőség jobb, mint a fővárosban. Jóval több a zöldterület, biztonságosabb a kerékpározás. A szegregáció, valamint az elidegenedés sem akkora, mint Budapesten. Számos jó kezdeményezésről hallhatunk, a győri dugódíjtól kezdve a szegedi villamosvonal bővítéséig. A szép képet eddig leginkább a munkanélküliség homályosította el.
Az utóbbi napok kedvezőtlen időjárása – ami hazánkban egyáltalán nem szokatlan késő ősszel – lerontotta a levegőt a nagyobb vidéki városokban is. A szélcsendes időben az egészséget veszélyeztető finomrészecskék nagymértékben feldúsultak, elsősorban a gépjármű-közlekedés és az égetések miatt. Sok helyen nyilatkozatokkal, ülésezéssel húzták-halasztották a forgalomkorlátozás bevezetését, abban reménykedve, hogy a szél majd hamarosan kitisztítja a levegőt. Mivel a szinte teljesen szélcsendes időszak hazánkban átlagosan az év 14-18 százalékában fordul elő, struccpolitika helyett cselekedni kellene. Szemléletformálással, a kerékpáros közlekedés kényelmesebbé tételével, a városszéli bevásárlóközpontok és egyéb forgalmat vonzó létesítmények telepítésének újragondolásával csökkenteni lehetne a gépjármű- közlekedést. Ugyancsak szemléletformálásra lenne szükség az égetésekkel kapcsolatban, beleértve nemcsak az avarégetést, hanem a fűtési célú szemétégetést is.
Budapesten, méreteiből adódóan, a problémák halmozottan jelentkeznek. Ezért a jó környezeti állapot védelmét szolgáló intézkedéseket, a helyi lakosság szempontjait sokkal körültekintőbben szem előtt kell tartani. Reméljük, hogy az általános döbbenetet kiváltó, a civil szervezetek jogorvoslati jogát eltörölni szándékozó országgyűlési képviselői indítvány egyszer és mindenkorra feledésbe merül. Budapest és a kerületek új vezetése pedig az elődjeinél komolyabban veszi a megbízatását, eredményesen és demokratikusan fogja szolgálni az itt élők érdekeit. Megszűnik az egyes befektetőkkel, különféle politikai és gazdasági érdekcsoportokkal történő kivételezés, a fenntartható városfejlődés elemeinek, a helyi lakosság hosszú távú érdekeinek a figyelmen kívül hagyása. Bízhatunk-e abban, hogy hamarosan Budapest is felkerül majd a Zöld Főváros díj döntőjébe jutott városok listájára?
Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese