Az UNESCO képviselői tegnap megértették a városvédő civilek aggályait

Csütörtökön az UNESCO Műemlékvédelmi Tanácsa, az ICOMOS több városvédő civil szervezet, köztük a Levegő Munkacsoport véleményét hallgatta meg Budapest fővárosát illető fejlesztési tervekről. Szó esett többek között a tervezett Lágymányosi MOL székházról, a Várban zajló kormányzati projektről és főleg a Városliget átalakításáról.

Az ICOMOS tavaly nyári krakkói éves gyűlésén határozta el, hogy szakértői missziót küld Magyarországra, mert Budapesten számos kedvezőtlen folyamat indult meg, amelyek hatással lehetnek a világörökségi területre és annak védőterületére is.

A misszió ezen a héten négy napot töltött Magyarországon. Látogatásuk végén a helyi civil szervezetek képviselőivel találkoztak, hogy tőlük is tájékozódjanak arról, miként látja a közvélemény a folyamatban lévő beruházásokat az érintett területeken.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiumában megtartott másfél órás tanácskozáson a Levegő Munkacsoport is képviseltette magát. Miközben ligetvédő aktivisták tüntetettek a tanácskozás helyszíne előtt, számos hozzászólás hangzott el a tervezett lágymányosi, 120 méteres magasházzal és a Várban elindult kormányzati projektekkel kapcsolatban, de a fő téma egyértelműen a Városliget átalakítása volt. A Levegő Munkacsoport elnökségi tagja, Bardóczi Sándor kifejtette a szervezet abbéli véleményét, hogy a Városligetet mint jelentős történeti kertet, a világ első közparkját továbbra is közparkként kell megőrizni. A tájépítész szakember felhívta arra a figyelmet, hogy a kormányzati projekt szembemegy a budapestiek elsöprő többségének véleményével, amit több közvélemény-kutatás is alátámaszt (így az Ipsos által 2016 januárjában és a Medián által 2016 júniusában végzett felmérés).

A beruházás előkészítése során a kormányzat minden olyan épületet lebontott a Városligetből, amelynek nincs műemléki relevanciája és nem a parkba való, így a milleneumi kiállítási korszak és az azt követő Hungexpo-éra akkor ideiglenesnek tervezett maradványait, amelyeknek építészeti értékük nem volt. Elméletileg tehát mostanra előállt a lehetőség, hogy a Városligetet közparkként újítsuk meg mint egyik legfontosabb kertörökségünket a tudományos kerttörténeti dokumentáció ajánlásai alapján.

A most gödörásás fázisába lépett Néprajzi Múzeum területére is van a civil szervezeteknek rehabilitációs javaslatuk, hiszen már máskor is előfordult, hogy kiástak egy gödröt, de végül elálltak a beépítéstől. (Egyik ilyen „nemzeti gödör” az Erzsébet téren azóta mélygarázs.) A Városliget kiszolgálására is szükség van némi parkolókapacitásra, de messze nem P+R parkolókra, így a gödör hasznosítható: alul mélygarázsként, felül pedig autómentes rendezvénytérként működhet. A P+R parkolókat pedig a Vágány utcába és a Rákosrendezőre lehetne telepíteni, összefüggésben az 1-es villamos intermodális csomópontjának kialakításával és a Milleneumi Földalattinak Rákosrendező irányába történő meghosszabításával. Van tehát jó megoldás arra, hogy a közpark közparkként újuljon meg az örökségvédelmi szempontok alapján, miközben lehetne újabb múzeumokat építeni a budapesti rozsdaövezetekben.

A Városliget teljes rehabilitációja ma 20 milliárd forintból megoldható épületek nélkül. Épületekkel viszont legalább 250 milliárdra rúgna a számla, s közben a Városliget elveszítené közpark jellegét.

Az ICOMOS-misszió képviselői arról biztosították civil szervezeteket, hogy a jelentésükben kiemelten kezelik és megjelenítik a civil szempontokat is, és értik, hogy a budapestiek a Városligetet közparkként szeretnék megőrizni.

A Városliget eredeti terve

A megvalósult terv 1836-ban

A Városliget „ideiglenes” kiállítási hasznosítása, 1896-1972

A Felvonulási tér, 1953-2018

Az új Néprajzi Múzeum tervezett épülete a Felvonulási téren

A tervezett Néprajzi Múzeum épülete méretének összehasonlítása más építményekkel

Hírfigyelő