A több mint húsz éve működő egyesület számos térségi környezeti problémával küzdött már meg sikeresen a múltban, de a jövőre nézve sem tétlenkednek, hiszen újabb kihívással találták szemben magukat: a mindenfelé szaporodó lakóparkok településszerkezetet átalakító, helyi terveivel.
A Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület 1989-ben alakult a hasonló nevű és a helyi Művelődési Központban akkoriban működő környezetvédelmi oktatóközpont bázisán. A végső lökést a megalakuláshoz a korabeli helyi, térségi környezeti problémák szinte egyidejű felszínre kerülése adta, úgymint kerületi rákhalálozási térkép, aggasztó daganatos mortalitási statisztikák, a nagytétényi Metallochemia működése körüli anomáliák nyilvánvalóvá válása, kiterjedt nehézfémszennyezés a térségben, az M0 autóút építésének előkészítése, valamint további környezeti örökségek, például a gáztisztító masszával feltöltött egykori barlanglakások szennyező hatásai. Ezek – kiegészítve a természeti értékek feltárásával, védelmével – bőséges feladatot adtak az elmúlt húsz évben a helyi, gyorsan összetoborzódó aktív magnak és a csatlakozóknak.

A húsz év mérlege figyelemreméltó. A Metallochemia 1990-es bezárása után hosszú küzdelem kezdődött az ólommal szennyezett lakóterület rehabilitációjáért és a gyártelep mentesítéséért, rengeteg tervvel, fórummal, sajtómunkával. Végül 2004 és 2008 között lényegében maradéktalanul végbement a rehabilitáció, és ugyanerre az időszakra esett a budatétényi és budafoki, gáztisztító masszával terhelt területek mentesítése is. Mindezekben az egyesület aktív szerepet játszott. Ezenkívül megtörtént a térség jelentős természeti értékeinek feltárása, vizsgálata, melyek eredményeként – nem kevés figyelemfelhívó és lobbi munkával – kiemelt, országos védelmet kapott a Háros-sziget (a közelmúltban a Hunyadi szigettel és további Háros-szigeti zónákkal bővülve), helyi, fővárosi védelmet kapott a Tétényi-fennsík és a Kis-Háros-sziget. Ezután további védelmi javaslatok fogalmazódtak meg: fővárosi szinten a nagytétényi Duna part ártéri erdei és a fennsík Balatoni út menti további övezetei, országos szinten pedig a törökbálinti Nagypuszta fővárosba is lenyúló területének védelme.

A ma és a közeljövő témái között kiemelt a nagytétényi Duna-parti egykori hulladéklerakó rekultivációja, bő félmillió köbméter kommunális és más hulladékkal, a parti ártéri sáv védelmével. Ehhez kapcsolódik az M0 autópályává történő kiépítése, annak növekvő terheivel. A védett értékek közül pedig a Tétényi-fennsíkkal foglalkozunk rendszeresen: a kezelési, élőhely-rekonstrukciós, bemutatási feladatokat látjuk el a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben. Itt tanösvény is van, gyakori programokkal várjuk a gyerekeket, civileket egyaránt. Ezzel egyidejűleg a beépítési nyomásra, az átsorolási kísérletekre is figyelni kell, melyek elsősorban kívülről, az agglomeráció, de alkalmanként a város lakóterületei felől is megjelennek. További helyi téma még a nagytétényi vízrendezés, a Sulák, Bara patakok vízrendszereinek kezelése és a Hosszúréti patak mederrendezése illetve vízgyűjtőjének helyzete.
Megjegyzések a Tükörhegyi lakópark problémáihoz
Mind ökológiai, társadalmi, település-szerkezeti, mind közlekedési, mobilitási szempontból rendkívül károsnak tartjuk az ilyen, az agglomerációban, a városhatár közelében épülő monstre lakóparkokat. Szétrombolják a meglévő települési térszerkezetet, elláthatatlanok a megfelelő intézményrendszerrel, jelentős további ingázó, döntően autós mobilitást gerjesztenek a főváros felé, komoly járulékos környezetterhelést okozva ezzel, miközben ezeket az erőforrásokat a belsővárosi övezetek rehabilitációi igényelnék. Egyesületünk, mely a rendszerváltozás óta foglalkozik a dél-budai térség környezet- és természetvédelmi kérdéseivel, már a 90-es évek elején felhívta a figyelmet a budai agglomerációs települések területgazdálkodási anomáliáira, a külterületek és a zöldterületek átsorolására, kereskedelmi és lakóövezeti beépítésére. E folyamat része a jelen megaprojekt is, és ehhez hasonló készül az ún. hármashatár térségében, a törökbálinti Pistály feletti egykori Nemax területen, de a kapcsolódó Budaörs és Újbuda kamaraerdei területein ugyancsak sok száz lakásos lakóparklánc tervei fogalmazódtak meg. Úgy gondoljuk, megálljt kell parancsolnunk ennek a több értelemben is vett rablógazdálkodásnak.
Mészáros Péter
a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke
www.zoldjovo.hu