A Levegő Munkacsoport a közelmúltban két belvárosi kerületben is részt vett olyan településrendezési tervek szakhatósági egyeztető tárgyalásán, amelyek mélygarázs létesítésének terveit is tartalmazták. A civil szervezet véleményezésében mindkét mélygarázs megvalósítását ellenezte, és a tárgyaláson résztvevő képviselője ismertette az írásban is benyújtott szakmai fenntartásait.

Az alábbiakban a Levegő Munkacsoport véleményezéseiből idézünk:

Az I. kerület Várkert és környéke építési szabályozási terveivel kapcsolatban:

„89/A (Váralja utca – 6452/3 közpark mentén – Várfalak – Északi Cortina fal – 14373/2 – Ybl Miklós tér – Apród utca):

A terület beépíthetőségét kétféle építési övezet paraméterei határozzák meg:

IZ-V3-SZ, melynek felszíni beépíthetősége a keretövezet beépíthetőségének maximális kihasználásával: 35%. Viszont a kerületi szabályozás terepszint alatt 85%-ot enged meg, amit a szabályozási tervlap ennek megfelelően ábrázol terepszint alatti építési helyként.

Ugyanennek a tömbnek a déli része (Ybl Miklós tér 2-6. 6452/2 hrsz. alatt lévő Várkertbazár terület) L2A-K7 építési övezetbe került, melynek terepszint alatti beépíthetősége 100 %-ban lett meghatározva.”

Túlzottnak tartjuk a terepszint alatti beépíthetőséget mindkét építési övezetnél.

A Környezetalakítási javaslaton szerepel a terepszint alatti beépíthetőség megadásának indoklása: 298 férőhelyes mélygarázs. Nem tartjuk helyesnek a műemléki terület személygépjárművel való megközelítésének ilyen ösztönzését, ezért a mélygarázs létesítését ellenjavalljuk. Egyébként az alátámasztó munkarészben a tervezők sem tartják szerencsésnek a mélygarázs lejárat megjelenését, a helyszín látványérzékenysége miatt. Valóban rontaná a városi táj látványát.”

Az V. kerületi Bástya utcai foghíjtelek hasznosítási terveivel kapcsolatban:

„Állásfoglalásunkban jelenleg is fontosnak tartjuk azokat a szempontokat, melyeket előzetes véleményként január 11-iki levelünkben írtunk:

• a mélygarázs létesítéseknek beállt lakókörnyezetben lehetséges kockázataira szeretnénk felhívni a figyelmet (talajvíz visszaduzzasztása, a garázs szellőzésének légszennyezést növelő hatása)

• az aláépítetlen talajon létesített, fákat tartalmazó zöldfelületeket a lakóházak közötti szabad területeken is fontosnak tartjuk.

A CD adathordozón szereplő tételekből csak a Bástya utcai foghíj beépítési szándékával kapcsolatban nyilvánítunk véleményt.

A Tervezők által összeállított színvonalas alátámasztó anyagot és javaslatokat áttanulmányozva, mérlegelve az abban leírtakat, valamint számolva az egyéb körülményekkel, az alábbi véleményezést adjuk:

Számunkra a „0. – garázs nélküli változat” tűnik megnyugtató módon megvalósíthatónak, a mélygarázs későbbi ütemben való megépítési lehetőségének kizárásával.

Ennek értelmében a 40. tömbről szóló (Bástya utca 1-11. számú telekre (24066 hrsz) valamint a telket magába foglaló tömbre vonatkozó rendelkezések) 55. § tartalmával és a szabályozási tervvel annyiban nem értünk egyet, amennyiben az mélygarázs megépítésének lehetőségére vonatkozik.

Véleményezésünk indoklása.

- Sem a településrendezési vonatkozású döntés-előkészítő alátámasztó anyag, sem annak az örökségvédelemmel foglalkozó része nem utal arra, hogy az épületek állagvizsgálata is megtörtént volna.

Fontosnak tartanánk, hogy legalább a 24066 hrsz telekkel szomszédos épületek vonatkozásában készüljön a mélygarázs építési szándékot és a lehetőség szabályzatba foglalását megelőzően épületállag vizsgálat.

- A terület légszennyezettségének megállapítására az Országos Meteorológiai Szolgálat éves összesítő értékelésének az Erzsébet téri és a Teleki téri mérőállomásokra vonatkozó éves adatai a meghatározók. Mindkét állomás az elmúlt évek értékelésekor NO2 és NOx tekintetében „szennyezett” értéket mutatott ki. Egy évnél rövidebb idejű helyi mérésekkel nem jellemezhetők egyes kiválasztott helyszínek. Mind az esetlegesen megépülő mélygarázs miatt megnövekvő gépjármű forgalom, mind a mélygarázs bármilyen módon való kiszellőzése tovább növelné a környék légszennyezettségét.

- Fontosnak tartanánk a szomszédos épületek lakói és lakástulajdonosai véleményének tárgyilagosan megfogalmazott kérdőívekkel való megkérdezését a 24066 hrsz telek jövőjével kapcsolatban.”

A mélygarázsokra vonatkozó véleményünkkel mindkét tárgyaláson egyedül maradtunk. Figyelemre méltónak tartjuk ugyanakkor, hogy mindkét esetben elhangzott a műemléki környezetben létesítendő mélygarázsok létesítésének indokolásaként olyan szakmai megjegyzés, amivel egyet lehet érteni: a műemlék épületek megjelenését lerontja a parkoló autók látványa. Az V. kerületi szakhatósági egyeztető tárgyaláson a Forster Gyula Központ részéről elhangzott meghatározással is egyetértünk: „ha a közterületek 60 %-át a járművek foglalják el, akkor megszűnik a városkép”. Vegyes érzelmekkel fogadtuk azonban, amikor a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara képviselője hitvallásként kifejtette, hogy: „akár tetszik, akár nem, állóközlekedés létezik a városokban.…a gépkocsikat nem lehet egy tollvonással megszüntetni, hogy ne legyenek ebben a városrészben, vagy abban a városrészben és…közlekedjenek tömegközlekedéssel. Ezt nem lehet megtenni a mai világban. Azzal kell gazdálkodni, ami van, ha a felszínen már (nem) tudnak közlekedni, akkor le kell menni a felszín alá. Ez normális városokban mindenütt így történik. Nagy hiba volt a 70-es években, amikor a 2-es metró épült, (hogy) az állomások mellett nem épültek ki mélygarázsok. Nem szabad elszalasztani a lehetőséget, amikor ott van, mert nem fognak tudni élni a városban.”

Az elfogadott településrendezési terv szerint a Bástya utcai üres telek alatt többszintes mélygarázs valósul majd meg, ha akad beruházó erre a célra. Így eltűnnek ugyan a felszínen parkoló autók a szemünk elől a mélygarázs felett létesítendő zöldfelület alá, de a valóságban bizony ott lesznek, és részt vesznek a városi közlekedésben, sőt az újabb parkolási lehetőség még nagyobb gépjárműforgalmat fog a belvárosba vonzani. Az épített szerkezetek feletti földrétegbe ültetett, az eredeti altalajjal közvetlen kapcsolatban nem álló zöldfelületek pedig inkább csak szőnyegszerűek lehetnek, legfeljebb cserjeszintű, fenntartásfüggő növényzettel. A határozat tervezete tartalmazza, hogy a mélygarázs szellőzésének kivezetése a szomszédos házak tetőszintje felett történne.

Eközben a József nádor téri mélygarázs építési engedélye ellen a Levegő Munkacsoport és egy érintett lakos által kezdeményezett perben a harmadik tárgyalásra is sor került. Mivel a lakosság egyik legfőbb aggálya azzal kapcsolatos, hogy a terv szerint a József nádor tér 8. számú ház udvarába építendő kürtőn keresztül, a ház tetőszintje felett vezetnék ki a mélygarázs szellőzését – a Levegő Munkacsoport a levegőtisztaság-védelem tárgyában kérte igazságügyi szakértő felkérését a Bíróságtól. A szakértőnek 60 nap áll rendelkezésére a szakvéleménye kialakítására.