A beruházások sok esetben környezeti konfliktusokhoz vezetnek, melyek esetenként heves indulatokat váltanak ki a lakosságból. A beruházó általában nincs rászorulva az általa elképzelt terv hajszálpontos végrehajtására, attól sok esetben eltérhet úgy, hogy nem sérülnek az érdekei, a beruházás rendben megépül és a környezet, a lakosság is jól jár. Ehhez mindössze körültekintő tervezésre, együttműködésre és némi nagyvonalúságra van szükség. Ezek később busásan megtérülhetnek a beruházás üzemeltetése során a korábban elnyert bizalom révén. Nézzünk egy konkrét példát, mely két lehetséges forgatókönyvet vázol fel.

Felújítják a MÁV Budapest-Esztergom vasútvonalát, hogy korszerű, utasbarát, pontos és kényelmes közösségi közlekedési kapcsolatot alakítsanak ki Budapest belvárosa és az északnyugati agglomeráció között. Éppen ezen a vonalszakaszon vizsgálta a közlekedési szokások változását a Levegő Munkacsoport a USEmobility projekt keretében, mely után konkrét javaslatokkal is ellátta a döntéshozókat. A vonalszakasz felújítása során Piliscsabán az építők útjába került egy 150 éves hársfa, mely korával és termetével is különlegesnek számít a településen. Ráadásul az állomás közelében áll, így a helyi lakókhoz hozzánőtt. A helyi lakók tudomást szereztek a fa kivágásának tervéről, és kérték a beruházót, alakítsa a terveket úgy, hogy a fa is megmaradhasson. Most lássuk a két lehetséges forgatókönyvet.

A változat

A beruházó egyeztet a lakókkal és a helyi önkormányzattal, és kérvényt nyújt be a közlekedési hatósághoz a tervek megváltoztatására. A hatóságnak eljuttatják a lakosság aláírásgyűjtő ívét, melyben a tervek módosítását kérik a fa megmentése érdekében, és a polgármester is levelet küld ugyanezért az engedélyező szervnek. A vágányokat néhány méterrel el kell tolni és a felsővezeték leendő oszlopait is át kell helyezni. A hatóság gyorsított eljárásban engedélyezi a tervet, így az uniós források sem vesznek el késés miatt. A jó hír nem csak helyben, de országosan is öregbíti mind a MÁV, mind pedig a beruházó cégek jó hírnevét. A fát önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítják, pihenőhelyet építenek ki mellette és tábla hirdeti történetét.

B változat

A beruházót nem érdekli, hogy a helyi építési szabályzat alapján a fa megtartandó, értékes faként szerepel. Nem hajlandó egyeztetni sem a helyi lakossággal, sem pedig az önkormányzat képviselőivel. Azt hazudja, hogy a fa beteg, korhadt és balesetveszélyes. A helyiek aláírásgyűjtése és tüntetése ellenére egy reggelen kivágja a fát. Még attól sem riad vissza, hogy a rendőrséget vegye igénybe a helyben lakók távol tartásához. A kivágás után persze feketén-fehéren kiderül, hogy a 150 éves fa makkegészséges volt, korhadásnak semmi nyoma. A fakivágás híre futótűzként terjed az Interneten, nyomdafestéket nem tűrő módon tömegek ócsárolják a kormányt, a hatóságokat, a forrásokat biztosító Európai Uniót és a MÁV-ot, amelyeknek nem sok köze van az egészhez. Még több ember szemében válik ellenszenvessé a vasút, és ülnek át inkább a sokkal környezetszennyezőbb autóba.

A kedves olvasóra bízzuk, hogy eldöntse, vajon az A vagy a B változat történt meg nálunk a valóságban.

Lenkei Péter
a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője