Az európai civil szervezetek szakmai munkáját összefogó „Methane Matters” koalíció célja, hogy 2030-ig jelentősen legalább 30%-kal csökkentse a metánkibocsátást 2020-hoz képest. Mivel a legnagyobb kibocsátók a mezőgazdaság, valamint a hulladék- és energiaszektor, így a projekt főleg ezekre az ágazatokra összpontosít. A Levegő Munkacsoport a koalíció részeként a hazai kibocsátó forrásokkal kapcsolatban igyekszik összegyűjteni az elérhető adatokat, ismereteket, és ezek alapján kidolgozni a magyarországi metánkibocsátás-csökkentési stratégiát. A program része továbbá, hogy a lehetséges szennyezéscsökkentő intézkedéseket megismertessük a döntéshozókkal, az érintett kibocsátókkal és a közvéleménnyel.

A metánról

A metán (CH4) színtelen és szagtalan gáz, a természetben a földgáz fő alkotóelemeként, a tengerfenéken és a permafrosztban, valamint mocsarakban és lápokban fordul elő. Természetes és ember által okozott folyamatok, tevékenységek eredményeként keletkezik a szerves anyagok bomlása vagy fermentációja során. A globális metánkibocsátás több mint felét az emberi tevékenységek okozzák, elsősorban a mezőgazdaság (állattenyésztés, földhasználat), a hulladékszektor (lerakók és szennyvíz) és az energiaszektor (fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és szállítása).

A metánkibocsátás csökkentése lehet a kulcs az éghajlatváltozás lassításához

Ha az éghajlatváltozás okairól beszélünk, sokszor hajlamosak vagyunk csak a szén-dioxid-kibocsátást említeni, pedig a légkör melegedésében tucatnyi más gáz és apró szilárd részecske játszik szerepet, köztük a rövid élettartamú éghajlatváltozást okozó anyagok (angol rövidítéssel: SLCP-k). Ezek közül is kiemelkedik a metán, amely a CO2-nél nyolcvanszor erősebb üvegházhatást okoz és így körülbelül 30%-ban járul hozzá az éghajlatváltozás jelenségéhez. Emellett helyi légszennyezettség is köthető hozzá a talajközeli ózon- és az ún. másodlagos részecskeszennyezés előidézőjeként.

Kedvező körülmény azonban, hogy amíg a szén-dioxid akár évszázadokig a légkörben marad, addig a metán 10-15 év alatt lebomlik. Ebből következően a metánkibocsátás radikális csökkentésével jóval rövidebb idő alatt tudnánk jelentőst hatást elérni, mint – az ugyancsak nagyon fontos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentő intézkedésekkel. A gyors cselekvésre azonban egyre kevesebb időnk van. Minél jobban melegszik ugyanis a légkör, annál jobban olvadnak a sarki jégmezők, és a talajból annál nagyobb mennyiségű metán szabadul fel, a folyamat így gyakorlatilag visszafordíthatatlanná válhat.

Az emberi tevékenységgel összefüggő globális metánkibocsátási folyamatok azonban óriási kihívást jelentenek. A metán légköri koncentrációja 259%-kal növekedett az ipari forradalom előtti időkhöz képest. A 2000-es években úgy tűnt, hogy a szennyezettség növekedése megáll, de később újra aggasztóan gyors növekedésnek indult, és sajnos jelenleg is ez a tendencia.

A metánkibocsátásról készült tanulmányaink elérhetőek itt: