Az azbesztet - kiváló tűzvédelmi és hőszigetelő tulajdonsága, viszonylag könnyű feldolgozhatósága miatt - széles körben alkalmazták, különösen a múlt század harmadától a nyolcvanas évek végéig.  Bár a munkafelügyelők már száz évvel ezelőtt jelezték, hogy az azbesztszállal dolgozók között feltűnően sok a légzőszervi és egyéb gyulladás okozta megbetegedés, igazán csak a kilencvenes években került sor széleskörű vizsgálatokra, amelyek ijesztő eredménnyel jártak. 1997-ben ezért több európai országban betiltották az azbeszt felhasználását, kereskedelmét. Végleges uniós tiltásra 2004-ben került sor.

Egy ENSZ jelentés szerint az európaiak harmada van kitéve azbeszt okozta megbetegedéseknek. A munkahelyi eredetű rákos megbetegedések fele azbeszt expozícióra vezethető vissza. Közismert, hogy a tünetek gyakran csak évtizedekkel az azbesztnek a szervezetbe történő bejutása után jelentkeznek.  Ez a magyarázata annak, hogy az uniós országokban a megbetegedések további növekedésével számolnak legalább a húszas évek közepéig.

A térség 53 államából már 37-ben a gyártás, a használat, a kereskedés minden formáját betiltották. Tizenhat országban azonban továbbra is alkalmazzák az azbeszttartalmú termékeket, illetve exportálják a harmadik világba. A jelentés szerint azonban a 37 ország sincs biztonságban, mivel az azbeszt ott is jelen van. A korábban beépített azbeszttermékek eltávolításra és ártalmatlanításra várnak. Ma még szinte mindenütt van azbeszt a környezetünkben. Legismertebb előfordulások a palából készült tetőfedések, kerítések, szigetelőanyagok, csövek, elhagyott ipari és mezőgazdasági telepek romjai, régi konyhabútorok, kályhák fugái, padlóburkolatok.

Egy 2012-es WHO tanulmány hazánkra vonatkozó részlete a következőket tartalmazza: A szórt azbeszt használatát 1982-ben tiltották be Magyarországon, míg a legveszélyesebb kékazbesztből termékek gyártása 1992 óta tiltott. Az Egészségügyi és Környezetvédelmi Minisztériumok közös rendelete (41/2000. (II.20.)) 2001. január 1-től betiltotta a legtöbb azbesztet tartalmazó termék forgalmazását és felhasználását, mely tilalom 2005-től lett teljes. Ugyanakkor Magyarországon is jelen van az azbeszt. 2002-ben indult egy nemzeti azbeszt-eltávolítási program, amely a mintegy 120 ezer négyzetméter azbeszttartalmú szigetelés eltávolítását tűzte ki célul 2012-re. Ez a program azonban nagyon lelassult 2006 után, mivel az EU strukturális alapjaiból nem lehetett magántulajdonú ingatlanok azbesztmentesítését támogatni.

1996-ban bevezették a nemzetközi megbetegedés-osztályozást (ICD-10), és azóta azonosítják a mesothelioma (tüdőrák) eseteket. A bejelentés azonban akadozik. nemzetközi adatok szerint évente mintegy 150 ember halálát okozhatja korábban belélegzett azbeszt, de ennek csak töredékénél állapítják meg hivatalosan, hogy azbeszt okozta a betegséget. Térbeli elemzések készültek a gyártás és a gyakori alkalmazások (pl. panelépületek) alapján. A legmagasabb halálozási arány az ipari feldolgozásnál jelentkezett. Kiemelkedően kedvezőtlenek az egészségügyi adatok Heves (Selyp) és Komárom megye (Nyergesújfalu) térségében.

A Levegő Munkacsoport az ezredforduló óta foglalkozik az azbeszt okozta környezeti veszélyekkel. A KVVM támogatásával ismertető anyagot állított össze a lakosság számára „Azbeszt a házban – a felméréstől a mentésig”  címmel. Készült egy szakmai ismertető az önkormányzatoknak is, „Azbeszt – a felméréstől a mentésig” címmel. 2009-ben értesítettük a munkavédelmi hatóságot, hogy az Üllői úti volt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi   Egyetem egyik bontásra váró épületéből szabadon száll az azbeszt a levegőbe. A gyors beavatkozás következtében sikerült a Népliget környékének nagyobb elszennyeződését elhárítani.

A Levegő Munkacsoport részt vett a civil kezdeményezésre 2005-ben alakult Nemzeti Azbesztmentesítési Program Munkacsoport munkájában. Többször felhívták a figyelmet arra, hogy források és országos program kellene az épületek, berendezések azbesztmentesítésére. Eljuttattak egy listát az illetékes tárcához az azbeszttel szigetelt lakótelepekről. (Budafokon el is távolították, Győrben és Tatabányán elkezdték a lakótelepek azbesztmentesítését. A munka később leállt.)Az azbeszttartalmú termékek veszélyes hulladéknak minősülnek, amelyeket csak szakvállalatok távolíthatnak el, illetve kezelhetnek. Ez komoly többletköltséget jelent a tulajdonosoknak. Annak érdekében, hogy ne kerüljön sor illegális, szakszerűtlen kezelésre, 2010-ben a Levegő Munkacsoport levélben kérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy közintézményekre, lakásokra dolgozzanak ki támogatási programot az azbeszt eltávolítására. 2014-ben ismét sürgette az azbesztmentesítés felgyorsítását. Továbbra is hiányzik egy nemzeti azbesztmentesítési program idehaza, miközben az uniós tagországok 3 kivétellel mindenütt elkészítették és folyamatosan hajtják végre a saját mentesítési programjukat. Mintaként szolgálhatna például a lengyel vagy a holland azbesztmentesítési program.

Lakosság számára írt ismertetők:

http://www.ferromark.hu/dokumentumok/Azbeszt_lakossagi.pdf

https://www.levego.hu/tanulsagos-ugyek/vegyuk-idehaza-is-komolyan-az-azbesztmentesitest

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/azbeszt-hazban-mit-lehet-tenni

Önkormányzatok számára írt ismertető:

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/AZBESZTSZAKMAI.pdf

Döntéshozóknak írt javaslatok az azbesztmentesítés támogatására:

https://www.levego.hu/hirek/2015/05/azbesztmentes-jovonkert

http://levegomunkacsoport.blog.hu/2015/05/04/a_vetlen_lakossag_vedelme_elsodlegesen_hatosagi_feladat

https://www.levego.hu/hirek/2014/06/fel-kell-gyorsitani-az-azbesztmentesitest

https://www.levego.hu/hirek/2010/12/az-azbeszt-eltavolitasa-megoldasra-var