A Levegő Munkacsoport állásfoglalása a 2004. évi Európai Mobilitási Hét alkalmából

„Biztonságos utcákat a gyermekeknek!” – ez a 2004. évi Európai Mobilitási Hét jelszava. Sajnos a gyakorlatban ettől még igen távol vagyunk. 2002-ben Magyarországon közel 2500 gyermek sérült meg közúti közlekedési balesetben. A gyermekbalesetek száma azért nem sokkal nagyobb ennél, mert a szülők, sőt a gyermekek is tudják: az utcák rendkívül veszélyessé váltak. Ezért a szülők általában nem engedik ki az utcára gyermekeiket, illetve csak felnőtt kísérettel léphetnek ki oda. Nyilvánvaló, ha az utcáink el vannak zárva a gyermekek elől, akkor azok valóban biztonságosak a számukra. Kérdés viszont, hogy valóban csak ez az egyetlen megoldás létezhet-e.
Míg régen az utcák és terek a közösségi élet, a társas kapcsolatok színterei voltak, mára a hatalmas gépkocsi-forgalom és a sok parkoló jármű miatt elvesztették ezt a szerepüket. Ez az emberi kapcsolatok lazulását is eredményezte: sok helyen még a szomszédaikat sem ismerik az emberek, mivel bezárkóznak lakásaikba. A gyermekek számára ez különösen hátrányos, hiszen megfosztja őket a szocializálódás egy fontos lehetőségétől. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy az ilyen körülmények között élő gyermekek lelki-szellemi fejlődése kedvezőtlenebb, mint azoké, akiktől nem vették el az utcai játszások, találkozások lehetőségét.
Az utcák azért sem biztonságosak, mert gépjármű-forgalomból eredő légszennyezés súlyosan károsítja a gyermekek egészségét: ők különösen veszélyeztetettek, mivel szervezetük fejlődésben van, és sokkal érzékenyebb a külső hatásokra. Ezt bizonyítja, hogy rohamosan növekszik az asztmás, allergiás gyermekek száma, amiben a számos egyéb civilizációs ártalom mellett komoly szerepet játszik a gépkocsik levegőszennyezése.
Sok szülő úgy véli elkerülni az egyre kevésbé biztonságos utcákat, hogy mindenhová autóval viszi gyermekét. Figyelmen kívül hagyja viszont, hogy a gépkocsi utasterében a légszennyező anyagok koncentrációja jóval magasabb, mint a járdán, vagy akár a tömegközlekedési járműveken. Az autóban ülő gyermekek szervezetébe számos olyan, súlyosan mérgező anyag is bejut, amely nagyobb magasságban (például buszon, villamoson) már jóval kisebb mennyiségben fordul elő.
Egyre inkább a gépkocsik uralják a közterületeket. Folyamatosan számolják fel a parkokat, zöldterületeket, játszótereket, sporttelepeket azért, hogy helyet biztosítsanak az úttestek, parkolók, benzinkutak és a gépjármű-közlekedést szolgáló egyéb létesítmények számára. Gyermekeink emiatt is egyre kevesebbet mozognak, sportolnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Európában a megbetegedések és korai halálozások egyik legfőbb okává vált a mozgásszegény életmód.
A városi lakosság többségét rendszeresen éri a határértéket túllépő zajterhelés. Ez egyebek mellett számottevően ronthatja a gyermekek tanulási képességét. Az Európai Mobilitási Hét idei jelszavának lényege tehát nem az, hogy tanítsuk meg gyermekeinknek a KRESZ szabályait (természetesen, ez is fontos) hanem, hogy adjuk vissza gyermekeinknek a tőlük elrabolt közterületeket. Minden gyermek megérdemli, hogy lakásából legfeljebb néhány percnyi sétával biztonságosan eljuthasson egy olyan parkba, játszótérre vagy sportpályára, ahol egészséges körülmények között játszhat, mozoghat kortársaival.
Meggyőződésünk, hogy a települések tervezése, fejlesztése elsősorban a jövő generáció szempontjai, érdekei alapján kell, hogy történjen.

Budapest, 2004. szeptember 16. Levegő Munkacsoport