Növényvédő szerek az élelmiszerekben

Az európai piacokon a zöldségek és gyümölcsök mintegy 5 százaléka a megengedett határérték felett szennyezett növényvédő szerekkel. A termékek közel 50 százaléka kimutatható mennyiségben tartalmaz különféle kemikáliákat, melyek határérték alatti koncentrációban is egészségügyi kockázatot jelentenek.

Az Európai Bizottság felmérése szerint európai lakosság 71 százaléka tart attól, hogy a zöldségek és gyümölcsök növényvédő szerekkel szennyezettek. Az új tagállamokban ez az érték valamivel magasabb, hazánkban például 80 százalék (1.).
Az Európai Bizottság legújabb, a zöldség- és gyümöcsfélék növényvédő-szerszennyezettségével foglalkozó jelentése szerint nem alaptalanok a fogyasztók aggodalmai. A dokumentum az EU tagországok (beleértve az új csatlakozókat is) 2004-ben végzett vizsgálatait összegzi. A vizsgált termékek 47 százaléka tartalmazott kimutatható mennyiségben szermaradékokat. A vizsgált zöldségek és gyümölcsök 5 százaléka, míg a bébiételek 2,7 százaléka a határérték feletti szennyezettséget mutatott (2.). A szermaradékokat tartalmazó, illetve a többféle hatóanyaggal szennyezett minták aránya 1999 óta egyenletesen emelkedik az EU-ban.
Néhány kultúra esetén egyes növényvédő szerek mennyisége gyermekeknél elérheti a mérgezési határértéket is.
"A többféle növényvédő szer együttes egészségügyi hatásával kapcsolatban jelentős tudományos bizonytalanság tapasztalható. A hatályos szabályozás nem képes megvédeni az olyan érzékeny társadalmi csoportokat mint például a gyermekek (3.). A Bizottság több alkalommal is beismerte, hogy a növényvédő szerek komoly aggodalomra adnak okot. Ennek ellenére az uniós politika nem lép fel az élelmiszerek szennyezettségének csökkentése érdekében" - mondta Susanna Smolka, a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) németországi tagozatának munkatársa.
Az Unió területén minden évben több terméken egységes elvekkel végzik a szermaradék-vizsgálatokat. 2004-ben nyolc terméket vizsgáltak. A hazai minták közül az uniós átlagnál az alma (a hazai, illetve EU-s szermaradék mentes minták aránya: 8, illetve 39 százalék), a paradicsom (42, illetve 64 százalék), a saláta (25, illetve 49 százalék) kisebb, míg az eper (71, illetve 34 százalék) nagyobb arányban volt szermaradékoktól mentes. A fejes káposzta, póréhagyma, rizs és zab esetén hazánkban nem találtak szermaradékokat. Magyarországon a többféle szermaradékkal is szennyezett minták aránya 13,4 százalék, mely az uniós átlagnál (23,4 százalék) alacsonyabb.
Összességében a hazai és más kelet-közép-európai országok termékeinek szennyezettsége a nyugat-európaihoz hasonló. Az új tagállamok közül Magyarországon végezték a legtöbb szermaradék-vizsgálatot, de a feldolgozott termékekre (például bébiételek) vonatkozóan sajnos nincsenek hazai adatok.
A felmérések eredményei megerősítik, hogy szükség van a lakosság és a termelők tájékoztatásának javítására, valamint az ellenőrzések fokozására és a büntetések szigorítására.

További felvilágosítás:
- Pál János, Levegő Munkacsoport, tel.: 411-0509
- Susanne Smolka, PAN Germany Coordinator, susanne.smolka@pan-germany.org, tel.: +49(0)40-39.91.91.00

1. European Commission (2006): Special Eurobarometer No. 238, 2006, p.22;
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_238_en.pdf
2. European Commission (2006): Monitoring of Pesticide Residues in Products of Plant Origin in the EU, Norway, Iceland and Liechtenstein, 2004, SEC(2006) 1416, http://ec.europa.eu/food/fvo/specialreports/pesticides_index_en.htm
3. PAN Germany (2006): The Myth of Safe Fruit and Vegetables, http://www.pan-germany.org/info/osteuropa.htm


Hírfigyelő