Nem kell mélygarázs a Nemzeti Múzeum kertje alá

Csak a múzeum tartozik az „örökséghez”, a kertje már nem? A Magyar Nemzeti Múzeum vezetősége egy 69 férőhelyes, föld alatti garázst építtetne a Múzeumkert Bródy Sándor utcai része alá úgy, hogy a behajtás a Pollack Mihály téri mélygarázsból történne. Ehhez a műemlékek esetében illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) adta ki az elvi építési engedélyt 2006 szeptemberében. A Levegő Munkacsoport bírósági felülvizsgálatot kért, mert a mélygarázs építése a történelmi kert megcsonkításával, a fák nagy részének kivágásával járna. A civil szervezet azt is elhibázottnak tartja, hogy milliárdokat fordítanának erre a célra, miközben a múzeumok és könyvtárak sokszor filléres napi gondokkal küszködnek, és egyéb értékes kulturális tevékenységekre sincs elegendő forrás. Nehezen megmagyarázható az is, hogy miért kellene mélygarázst építeni a Múzeumkert alá, amikor mellette már ott van egy kihasználatlan 400 férőhelyes földalatti parkoló. A Levegő Munkacsoport továbbá sérelmezi, hogy az építési engedély kiadása előtt nem folytatták le a jogszabályban előírt településrendezési eljárást.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozata ellen a Levegő Munkacsoport fellebbezést nyújtott be, amit a KÖH elnöke elutasított. Ezért a 2007. január 4-én bírósági felülvizsgálatot kért a civil szervezet. Ezt elsősorban azzal indokolta, hogy a határozat meghozatala előtt nem folytatták le a településrendezési eljárást, bár az építési engedélyezési eljárásnak a településrendezési eljárásban hozott határozaton kellett volna alapulnia. A Múzeumkert olyan övezetbe tartozik, amelyben ez az eljárásrend a Budapesti Városépítési Keretszabályozás (BVKSZ) előírásai szerint kötelező.

A Múzeumkertet tartalmazó területen minden településrendezési tervvel kapcsolatban a Fővárosi Közgyűlésnek egyetértési joga van, vagyis a Fővárosi Közgyűlés eldöntheti, hogy hozzájárul-e a területre vonatkozó tervek megvalósításához, vagy megtiltja. A döntést a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája által lefolytatott szakmai egyeztetés készíti elő. Ez a szakmai mérlegelés elmaradt, mert a KÖH csak a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztályát, mint a növényzet kezelőjét kérte fel kezelői hozzájárulásának megadására. Holott itt nemcsak kezelésről van szó, hanem védettségről is, ami településrendezési természetű.

A Magyar Nemzeti Múzeum épületét a magas fákat tartalmazó kert U alakban veszi körül. A tervezett mélygarázs helyén, a Bródy Sándor utca felőli szakaszon ki kellene vágni a fákat. A mélygarázs feletti 80 centiméteres földtakarásban pedig nem fejlődhetnek ki magasra növő fák, amint ezt a Környezetvédelmi Ügyosztály szakértői állásfoglalása is megjegyzi.

A Józsefváros egészére vonatkozó új szabályozást a Fővárosi Közgyűlés 2007. november 29-én fogadta el, melyben a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének területén a beépítés megváltoztatását külön Kerületi Szabályozási Terv készítéséhez köti.

A Múzeumkert sok évtizedes korú fái harmonikus keretet alkotnak a műemléki épület körül. A mélygarázs építése során megsemmisülnének a fák a Bródy Sándor utca felőli oldalon. Budapest belső kerületeiben kevesebb mint négy négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra, miközben a nemzetközi ajánlások szerint legalább 21 négyzetméterre lenne szükség.

A Múzeumkertben nem indokolt a felszínen sem parkolni, mivel a szomszédságában van a 400 férőhelyes, minden napszakban bőséges szabad kapacitással rendelkező Pollack Mihály téri mélygarázs. Az újabb mélygarázs építése azért sem indokolt, mert a környéken kitűnő a tömegközlekedés. Az itt elhaladó 4-es metró építését egyik fő indoka szintén az volt, hogy a belvárost tehermentesíteni kell az autóforgalomtól.
Nem mélygarázs építésére kellene fordítani milliárdokat, hanem ebből az összegből a népszerű kert méltó felújítását és karbantartását, valamint valódi kulturális értékeket kellene támogatni.

A per következő tárgyalására a 2008. október 31-én fél tízkor lesz a Fővárosi Bíróságon.

Budapest, 2008. október 16.

Hírfigyelő