Szennyezte-e a levegőnket az izlandi tűzhányó hamuja?

 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint a péntek éjszakai és szombat hajnali órákban – amikor hazánk légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője – jelentősen megugrott a részecske-szennyezettség a keleti országrész levegőjében. Szegeden például a napközbeni köbméterenkénti 10-30 mikrogramm közötti értékről éjfél körül 3-4 órára 150 mikrogramm fölé emelkedett a levegőben a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) koncentrációja. Az 50 mikrogramm/köbméter feletti koncentráció napi átlagban már az egészségügyi határérték átlépését jelentette volna, szerencsére erre nem került sor, mert a néhány órán át tapasztalt magas érték a hamufelhő elvonulása után lecsökkent.

Aggasztóbbnak tartjuk azt, hogy az egészségre különösen káros, egészen apró, 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM2.5) koncentrációja néhány óra alatt közel a tízszeresére nőtt az éjszakai órákban, és ötszörösen meghaladta az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértéket.

A budapesti levegőben néhány órára szintén több mint az ötszörösére nőtt a PM10 koncentrációja szombat éjszaka, amikor jellemzően kicsi gépjármű-forgalom. A PM2.5 koncentrációja szintén jelentősen megnőtt péntek éjszaka, majd különösen szombat éjszaka a főváros XVIII. kerületében található mérőállomáson. (A másik mérőállomás, ahol Budapesten még mérik a PM2.5-öt, az Erzsébet téren van, azonban a jelzett időszakban az állomás sajnos nem mérte ezt az összetevőt.)

                  
Mivel a közlekedés a fő felelőse a részecskeszennyezésnek városi környezetben, a jelenség alapján elképzelhetőnek tartjuk, hogy az izlandi vulkáni hamuból érkező szennyezettség érintette hazánkat. Ismert, hogy az Alpokat és Tátrát elhagyva, a Kárpát-medencében „lebukik” a magasból a levegő és vele együtt a szennyezés is. Ezt jól mutatják a levegőszennyezés-terjedési modellek.

A távolba jutó vulkáni hamuban nagyon sok az igen apró részecske. A Levegő Munkacsoport szorgalmazza, hogy hazánkban – az uniós előírásoknak megfelelően – minél hamarabb épüljön ki az ultrafinom részecskék (PM2.5) mérési rendszere, továbbá javasolja, hogy állítsanak fel olyan állomásokat is, amelyek az egészségre legnagyobb kockázatot jelentő PM1.0-et (azaz az egy mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket) mérik.

Hírfigyelő