Szmogriadó: lépések előre és hátra

A Fővárosi Önkormányzat a mai napon sajtótájékoztatót tartott a szmogriadó-rendelet megváltoztatása kapcsán. A Levegő Munkacsoport üdvözli, hogy a Fővárosi Önkormányzat és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésével létrejött egy olyan, Európában egyedülálló rendszer, amely két napra előre mutatja a főbb légszennyező anyagok koncentrációjának alakulását. Az is teljes mértékben támogatandó, hogy a módosított rendelet lehetőséget ad a gépkocsik haladási sebességének csökkentésére, valamint, hogy 2011. december 1-jétől megtiltja az avar és a kerti hulladék elégetését.

Helyes az a megközelítés is, hogy a rendszám utolsó számjegye helyett az autók környezetvédelmi tulajdonságai alapján tiltsák ki szmogriadó esetén a budapesti utakról a járműveket. Ugyanakkor a jelenlegi rendelkezés szerint ez a tilalom csupán a járművek elhanyagolható számát érinti. Az előterjesztés alapján ugyanis csak a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedését korlátoznák a szmogriadó alatt. A Közép–Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójának a Fővárosi Önkormányzathoz intézett levele szerint a „fekete és piros matricával ellátott gépjárművek részvétele a budapesti forgalomban igen csekély, a módosítás során a tájékoztatási és riasztási fokozatban elrendelhető intézkedéseknek a környezeti levegő minőségére történő hatása jelentéktelenre zsugorodott”. A szakirodalom ráadásul egyértelműen kimutatta, hogy a szmoghelyzetet elsősorban a dugóban araszoló járművek okozzák, hiszen a lassú haladás, illetve az eközbeni állandó lassítás és gyorsítás esetén a szennyezőanyag-kibocsátás a többszörösére növekszik az egyenletes haladáshoz viszonyítva. Amennyiben a járművek kis hányadának a közlekedését tiltják meg, a magas szennyezettség továbbra is fennmarad.

Aggályos az is, hogy a színes plakettek a gépjárműveken csak felmenő rendszerben, később fognak teljes számban megjelenni, hiszen az ezt megalapozó jogszabály csak 2010. január 1-jén lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a rendelet vonatkozó előírásait a gyakorlatban még több évig nem lehet érdemben alkalmazni.

A módosítás nyilvánvalóan alkotmányellenes, hiszen sérti az Alkotmánybíróság 28/1994. AB határozatát, amely szerint a környezetvédelem jogszabályban elfogadott szintjét csökkenteni nem lehet.

A levegő tisztasága szempontjából azonban nem is a szmogriadó a legfontosabb, hanem a megelőző intézkedések meghozatala. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a legszennyezőbb autókat nemcsak szmogriadó esetén, hanem mindig ki kell tiltani Budapest sűrűn lakott területeiről. Ilyen intézkedést már több mint 100 európai város hozott, így a példa könnyen követhető.[1] Ez azért is sürgető, mert Magyarországon évente több mint 16 ezer ember hal meg a levegő porszennyezettsége (PM10) miatt, így – a lakosság számához viszonyítva – nálunk a legrosszabb a helyzet Európában.[2]

Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen, mivel Budapesten a levegő szennyezettsége rendszeresen túllépi a határértéket. Az eljárás eredményeként előfordulhat, hogy országunknak komoly pénzbírságot kell fizetnie, és egyes uniós támogatásokat is felfüggeszthetnek. Azonban nem ez a legfontosabb, hanem az hogy az intézkedések további halogatása még több, egyébként elkerülhető megbetegedést és halálesetet idézhet elő. A Levegő Munkacsoport ezért ismételten sürgeti a Fővárosi Önkormányzatot és a kormányt, hogy biztosítsa mindannyiunk számára a jogszabály által előírt levegőminőséget.


[1] Ezekről az ún. alacsony kibocsátású övezetekről részletes tájékoztatás található a www.lowemissionzones.eu/ honlapon

[2] Kevin Barrett, Frank de Leeuw et al: Health Impacts and Air pollution; ETC/ACC Technical Paper 2008/13 http://air-climate.eionet.europa.eu/docs/ETCACC_TP_2008_13_HealthImpact_...

[3]  Ábra: Az idő előtti elhalálozások a PM2.5-szennyezettség miatt, a 2005-ös szennyezettség szint alapján számolva (halálesetek száma 10.000 lakosra, évente
Forrás: Acid News, 2010. június; http://www.airclim.org/acidnews/2010/AN2-10.php#1  


Hírfigyelő