Végre megszépülhetnek az (köz)épületeink

2011. januárban kezdődik az új épületfelújítási program, amely az Új Széchenyi Terv alapján az eddigieknél jóval több forrást, kapacitást és szakmai támogatást ad a felújítani szándékozóknak. Most folynak a szakmai viták a megvalósítás módjáról. A Levegő Munkacsoport ez év augusztusában elkészült, hamarosan nyilvánosságra kerülő tanulmányában részletesen foglalkozott az energiahatékonysággal.

A tanulmány szerint a legsürgetőbb a közintézmények felújítása. Ennek egyik fő indoka, hogy nagyon fontos a közszféra példamutatása az épületek karbantartásában, üzemeltetésében; ne azt szokja meg a lakosság, hogy az állam, a közösség rossz gazda! A nagy tömegforgalmú épületek felújítása mintaprojektként is szolgálhat a követendő műszaki megoldásaival, hiszen a felújítások révén csökkennek a fenntartási költségek, ezáltal a költségvetés terhei. Fontos szempont az is, hogy mivel az állampolgároknak mindenütt egyformán alkotmányos joguk van a magas színvonalú oktatáshoz, egészségügyhöz és más közszolgáltatásokhoz, elvárható, hogy a közintézmények is egységes színvonalon működjenek. Az is köztulajdonú épületek korszerűsítése mellett szól, hogy ilyen célra szinte korlátlanul felhasználhatók az uniós források.

Az építési szektor, bár a válság miatt nagyon várja a felújítási megrendeléseket, nincs teljes körűen felkészülve a megtöbbszöröződő felújítási piac speciális igényeire. A felkészülési időszakban – a következő 2-3 évben – a legfontosabb a képzés (műszakiak, szakmunkások, közszférában dolgozók), a lakosság tájékoztatása (műszaki megoldások, árak, lehetséges megtakarítások) és az országos mentorhálózat kiépítése (auditálás, tanácsadás, tervezés, minőség-ellenőrzés). Típustervek (elsősorban a panelfelújításokhoz), valamint olyan mintaépületek készítése szükséges, melyek  – területileg egyenletes elosztásban – bemutatják a különböző szerkezeti megoldásokat. Most mindenekelőtt ezekre a feladatokra kellene fordítani a rendelkezésre álló közpénzeket.

Egységes iránymutatást kell készíteni arról, hogyan vizsgálható a beruházások, korszerűsítések költség-hasznossága, tehát az egész életciklusra vonatkoztatott költség/haszon elemzést kell készíteni. Egyes, ma vitatott műszaki kérdésekben (ilyen például a panelhéjazat korróziója, állékonysága) célszerű lenne egy egységes álláspont kialakítása a szellőztetett homlokzatok problémái, a klimatizálás és a páraképződés megakadályozása).

Az EU az érvényes épületenergetikai szabályozás folyamatos szigorítását szorgalmazza. Ugyanakkor kevesebb figyelmet fordít a tagországok speciális társadalmi, éghajlati, kulturális és egyéb sajátosságaira. Ezek beépítése a nemzeti szabályozásba a tagországok felelőssége, így a szabályozás átvételénél ügyelni kell a hazai sajátosságokra, és nem szabad az irányelveket szolgai módon csupán átvenni. Mindez azért fontos, hogy ne fordulhasson elő, ami az építőanyagok esetében történt, hogy a helyben kitermelhető anyagok (vályog, nád, kő stb.) és hagyományőrző szerkezeti megoldások az engedélyeztetésnél hátrányba kerültek a nagy mennyiségben gyártott, nemegyszer importból származó, rengeteg energiával előállított termékekkel szemben.

A Levegő Munkacsoportot a MagNet Bank támogatja a KAP programban

Ozone Network