Mibe kerül a közlekedésünk?
Ha számításba vesszük a környezeti és egészségi károkat is, akkor az állam részére a közúti és a vasúti személy- és áruszállítás is veszteséges. A legnagyobb ráfizetést a személygépkocsi-közlekedés mutatja, és ezt követi a közúti teherfuvarozás. A fontos módszertani kérdések tisztázásán túl egyebek mellett ezt állapította meg a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) és a Levegő Munkacsoport közös tanulmánya, amelynek ismertetésére tegnap került sor Budapesten a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében.
A nagy érdeklődést és komoly szakmai vitát kiváltó rendezvényen Albert Gábor, a KTI tagozatvezetője elmondta: a közúti és a vasúti közlekedésnek a környezeti és egészségi károkkal kibővített államháztartási mérlege erősen negatív, 2006-ban a személygépkocsi-közlekedés utaskilométerenként 17 forint, a vasúti személyszállítás és a helyközi autóbusz-közlekedés 15, illetve 7 forint veszteséget okozott. Az árufuvarozás terén a veszteség tonna-kilométerenként 13 forintot tesz ki a közút esetén és 4 forintot a vasútnál.
A kutatás eredményei fontos szempontokat nyújtanak a kormányzati közlekedéspolitika alakításához. A költségek minél pontosabb ismerete ugyanis elengedhetetlen a közlekedés fenntartható finanszírozásának megteremtéséhez – hangsúlyozta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A kutatás eredményei fontos szempontokat nyújtanak a kormányzati közlekedéspolitika alakításához. A költségek minél pontosabb ismerete ugyanis elengedhetetlen a közlekedés fenntartható finanszírozásának megteremtéséhez – hangsúlyozta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A tanulmány itt tölthető le:
https://www.levego.hu/sites/default/files/kozuti_vasuti_kozlekedes_tarsadalmi_merlege_magyarorszagon_0.pdf