Energiacsúcs: Patópálok az EU-ban

Az Európai Unió vezetői ismét elhalasztották a döntést a szigorúbb éghajlatvédelmi és energiamegtakarítási célokról. Ugyanakkor egyre többen hívják fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás, valamint az EU romló versenyképessége egyaránt gyors cselekvést követel meg.
 Február 28-án az EU energiaügyi miniszterei tartottak találkozót Brüsszelben, itt pontosították a február 4-i csúcstalálkozón vázolt feladatok részleteit. Elsősorban az egységes belső energiapiac feltételeinek megteremtése, ehhez kapcsolódóan az infrastruktúra kiegészítése és az energiaellátás biztonságának garantálása álltak a középpontban. A csúcson vita volt az áram- és a gázpiac szabályozásával kapcsolatban is. Egyes tagállamok a nemzeti hatáskört, mások az uniós jogosítványokat erősítették volna.
Sajnos a környezeti, foglalkoztatási és nemzetbiztonsági szempontból legfontosabb két kérdésben, a széndioxid-kibocsátás csökkentésének 20-ról 30 százalékra emelésében, valamint a 20 százalékos energiamegtakarítás jogilag is kötelező elérésében 2020-ra, ismét nem született áttörés. Szűk tíz év áll rendelkezésünkre 2020-ig. Tényleg ennyire ráérünk hát?
Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa még mindig azon a véleményen van, hogy az EU a túl szigorú, egyoldalú széndioxidkibocsátás-csökkentéssel versenyhátrányba kerülne a világ vezető gazdaságaival szemben. Ugyanakkor a hagyományosan környezetvédelmi élharcosoknak számító Dánia és Németország mellé több tagállam – Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország – is felsorakozott, szigorúbb energiamegtakarítási és kibocsátáscsökkentési célértékeket sürgetve. Figyelmeztető lehet, hogy az egyik legnagyobb versenytárs, Kína 2015-ig 16-17 százalékkal kívánja csökkenteni az energiafelhasználást és a széndioxid-kibocsátást egységnyi gazdasági növekedésre vetítve.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja, most arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmaradt megállapodást korrigálni lehetne azzal, ha az e hónapban elfogadásra kerülő Európai Energiahatékonysági Cselekvési Tervben pontosabb határidőket, számon kérhető célértékeket rögzítenének, és ismét kiemelték az épületek felújításában és a közlekedésben rejlő energiamegtakarítási lehetőségeket.
Hazánknak, a többi tagállamhoz hasonlóan, júniusban kell leadnia a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét. Reméljük, hogy ezúttal nem a patópálok fogják az anyagot összeállítani.

Hírfigyelő