Hogyan lehet fenntartható városokat építeni?

Véget ért a „Követendő példák megvalósítása – a fenntartható közlekedés és területfejlesztés tapasztalatai európai városokban” című nemzetközi konferencia, amelyet a New York-i székhelyű Közlekedés- és Fejlesztéspolitikai Intézet (ITDP) rendezett Budapesten a Levegő Munkacsoporttal együttműködésben. Indonéziától Brazíliáig, Svédországtól Kínáig tucatnyi ország vezető város- és közlekedésfejlesztési szakemberei és döntéshozói vitatták meg a fenntartható közlekedés legjobb gyakorlatait, az előrelépés módozatait.

A konferencia témái közül kiemelten nagy érdeklődést keltettek a résztvevők körében a gyorsbusz-hálózatok (bus rapid transit, BRT), amelyeket Ázsia és Amerika sok városában állítottak forgalomba – nagyrészt az ITDP közreműködésével. A BRT-járatok elkülönített útvonalakon haladnak, autópályaszerűen, szintbeli kereszteződések nélkül.

„A földalatti metrókra azt szokták mondani, hogy legfeljebb 25 ezer embert képesek szállítani óránként egy irányban, a BRT-rendszerek közt viszont van olyan, amely 39 ezer utast is szállít – emelte ki a gyorsbuszok jó tulajdonságai közül a nagy kapacitást Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési szakértője. – Előnye ennek a busznak a gyorsvillamossal szemben, hogy egy megállóban több járat is meg tud állni anélkül, hogy egymásra várnának, a megállóikat el lehet különíteni, és meg tudják előzni egymást, tehát lassú és expressz buszt is lehet indítani ugyanazon a vonalon. További előnye, hogy sokkal gyorsabban ki lehet építeni, mint egy vasútvonalat. A BRT-k mérésére készített pontozásos rendszerben a szolgáltatás minősége alapján bronz, ezüst és arany kategóriába sorolják a gyorsbusz-vonalakat.”

A BRT alternatívája lehet a nagyvárosokban gyorsvillamos, az úgynevezett LRT (light rail transit), becézik „könnyű metrónak” is. Budapesten is járnak ilyen kocsik a 3-as villamos vonalán (a Hannoverből vásárolt járművek), de nálunk villamosként üzemelnek. Nem klasszikus LRT ilyen módon a Nagykörúton járó négyes és hatos villamos sem. A konferencia résztvevői utaztak néhány megállónyit rajta, és értékelték a járatot. A gyorsbuszjáratok értékelését mutatja be a Gyorsbusz a XXI. században cikkünk.

A két közlekedési rendszer, a BRT és LRT előnyeit a konferencia résztvevői nagyra értékelték a mélyépítésű, rendkívül drága felszín alatti metróval szemben. „Ez azt mutatja, hogy a világ más tájain már hanyatlik a politikusok metróépítési őrülete – állapította meg Vargha Márton. – Sok 10-20-30 milliós  nagyváros találja jó megoldásnak az akár 20-30 kilométeres gyorsbusz-rendszereket.”

Foglalkoztak a résztvevők a  parkolási-, illetve a dugódíj-megoldásokkal is. A kínaiak rendkívüli érdeklődéssel figyeltek föl a magyarországi erőfeszítésekre, és ezen belül különösen a figyelemre méltóan kialakított budapesti parkolási rendszerre.

„A dugódíjjal kapcsolatban arra hívták  fel a figyelmet a szakemberek, hogy nagyon jól kell megtervezni a kialakítását – emelte ki a konferencia tanulságai közül az egyik legfontosabbat Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. – A kordonos módszer például Milánóban nemhogy csökkentette volna, de egyenesen növelte a légszennyezést, egyszerűen kifelé tolva azt a külsőbb területek felé.”

Valamennyi előadó hangsúlyozta a jó kommunikáció fontosságát, hiszen mind a lakosság, mind a döntéshozók szemléletének változását csakis azzal lehet elérni, ha figyelembe vesszük az emberek viselkedésének, gondolkodásának mozgatórugóit. Csupán negatív kommunikációval, riogatással nem lehet sokra menni. „A Magyar Kerékpáros Klub lenyűgöző sikeressége a kerékpározás elterjesztésében azt mutatja, hogy bár Budapesten kevés intézkedés történt a kerékpárosok védelmében és érdekében, de jó példák felmutatásával és pozitív kommunikációval sikerült látványos fejlődést elérni” – tette hozzá a Levegő Munkacsoport elnöke.

Előremutató, hogy az ITDP és más civil szervezetek hatására Rióban a környezetvédelmi világkonferencián a nyolc legnagyobb multilaterális fejlesztési bank úgy döntött, hogy összesen 175 milliárd dollárt kifejezetten fenntartható közlekedési projektekre fog kihelyezni a következő tíz évben. Tehát csak olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek elősegítik a zsúfoltság és a széndioxid-kibocsátás csökkentését.

„Ehhez a szemléletmódhoz egyre több szervezet csatlakozik, ami nagyon komoly váltás – hangsúlyozta Vargha Márton. – Jó lenne, ha az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az EU maga is változtatna a támogatási politikáján ennek szellemében, és nem útépítéseket támogatnának a jövőben.”

Az ITDP-ről és a konferenciáról:

Az 1985-ben alapított, New York-i székhelyű ITDP (www.itdp.org) a környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos közlekedésért dolgozik világszerte. Referenciái közé tartozik a világ legnagyobb gyorsbusz-hálózatának tervezése és projektjének lebonyolítása Guangzhouban, Kínában, amely naponta 800.000, óránként 27.000 utast szállít, így a korábbinál évente 138.000 tonnával kevesebb káros-anyag jut a levegőbe.

A Levegő Munkacsoportot a MagNet Bank támogatja a KAP programban

Ozone Network