Az Európai Parlament számos civil szervezet kezdeményezését követve, 2013 márciusában újabb határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemre. Az uniós stratégia hazai alkalmazásával foglalkozott nemrég a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének idei szakmai rendezvénye. A Levegő Munkacsoport többször ismétlődően felhívta a szaktárca figyelmét arra, hogy szükséges az azbesztmentesítés állami támogatása, mivel haladéktalanul el kell távolítani az azbesztet minden olyan helyről, ahol az károsíthatja az emberi egészséget.

Az azbeszt belélegzése már kis mennyiségben és rövid kitettség esetén is súlyos betegségek kialakulásához vezet: azbesztózishoz (a tüdőszövet kiterjedt hegesedése), tüdőrákhoz, gégerákhoz, mellhártyarákhoz. Ezért 2005. január 1-jével Magyarországon is hatályba lépett az 1998-as rotterdami egyezmény, melynek értelmében az azbeszt mindennemű felhasználását megtiltották, és ez kiterjed a feldolgozott állapotú azbesztre, illetve az azbeszttartalmú termékekre is.

Az azbeszt számos iparágban alapanyagként szerepelt (építőipar, járműgyártás, szigetelő anyagok, fékrendszerek, füstszűrők), a tűzvédelemben pedig szinte mindenütt alkalmazták, így ez a veszélyes anyag szinte bárhol fellelhető a környezetünkben. Napjainkban is jelentős mennyiségben van jelen különféle funkciójú épületekben, berendezésekben egyaránt. Az az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség adatai szerint (pdf) Magyarországon a beépített mennyiség 400.000–450.000 négyzetméterre becsülhető, ebből a lakóépületek mintegy 176.000 négyzetmétert tesznek ki.

A fejlett országok szakmai szervezetei, reagálva a megbetegedések egyre növekvő számára, azt a célt tűzték maguk elé, hogy a különböző érintettek aktív közreműködésével 2023-ig azbesztmentessé tegyék Európát.

A kampány főbb lépései a következők:

• valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálása,
• biztonságos munkakörülmények megteremtése,
• a törvényi szabályozás módosítása,
• a munkaadók és munkavállalók részvételének biztosítása az ismétlődő és kötelező képzésen,
• az azbeszt okozta megbetegedések elismerése, valamint a munkavállalók kártalanítása.

„Európában évente 20.000-30.000 ember hal meg napjainkban is az azbeszt egészségkárosító hatása miatt. Magyarország szerencsének mondható az azbeszt-kérdést illetően, mivel a szennyezettség a becslések szerint közepes szintű. Azonban így is számos feladat vár a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségére. Az első és legfontosabb az, hogy megteremtsük a megfelelő szakmai hátteret. Jelenleg hazánkban sehol sem oktatják az azbesztmentesítés szakszerű elvégzésének gyakorlatát. Vannak olyan munkaterületek, ahol a dolgozók megfelelő védőfelszerelés nélkül végzik munkájukat azbesztes környezetben, illetve a fiatal és tapasztalatlan építőipari munkások egy része fel sem ismeri ezt a kifejezetten veszélyes anyagot. Ez duplán veszélyes, mert a környezetszennyezésen túl a munkavállaló is súlyos következményekkel járó egészségkárosodást szenvedhet el, hiszen a költségtényezők miatt sok esetben inkább eltitkolják, mint deklarálják az azbeszt jelenlétét. Hangsúlyt fektetünk emellett az azbeszt egészségre gyakorolt hatásának közismertté tételére is. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen fontos, hogy csak megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozásokat bízzanak meg az ilyen jellegű munkálatok elvégzésével még akkor is, ha az adott projekt költségkerete ezt esetleg nem engedné meg.” – mondta el Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján .

A Levegő Munkacsoport hosszabb ideje szorgalmazza az azbesztmentesítést, az uniós támogatások felhasználásával. A 2004-2006-os támogatási szakaszban néhány lakótelep azbesztmentesítése megtörtént, és készült egy leltár is a még – elsősorban a Dunántúlon – mentesítésre váró lakótelepekről. A 2007-2013-as fejlesztési időszakban azonban nem volt prioritás az azbesztmentesítés.

A Levegő Munkacsoport a következőket javasolja az azbesztmentesítés felgyorsítására:

1)    A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a 2014-2020-as időszakban csak kis összeg jut kármentesítésre, veszélyes hulladékok ártalmatlanítására. Ezért célszerű az azbesztmentesítés támogatása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP).

2)    A lakosság szemléletformálása, a sajtó bevonása elősegíthetné a sokszor elhagyott területeken levő azbeszthulladékok feltárását, bejelentését az önkormányzatokhoz.

3)    Bontási terveknél minden olyan esetben, amikor nem zárható ki egyértelműen, valószínűsíteni kellene a  azbeszt jelenlétét. Az Üllői úti katonai akadémia bontásánál véletlenül nyilvánosságra került azbesztszennyezés figyelmeztető jel a szabályozás hiányosságára.

Jelentős közérdekből, az azbesztpala tetőburkolatok és egyéb azbeszttermékek bontásánál, lakó- és középület esetében, támogassák az azbeszthulladékok szakszerű ártalmatlanítását.