Lezárult az Európai Bizottság által szervezett konzultáció az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti tervezett szabadkereskedelmi megállapodás legvitatottabb részéről, a vállalkozások és az államok közötti viták szabályozásáról, az ISDS-ról (investor-state dispute settlement). Ebből az alkalomból három brüsszeli székhelyű civil szervezet – melyeknek a Levegő Munkacsoport is tagja –, az  Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), az Európai Környezet és Egészség Szövetség (EPHA) és az Európai Közekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) felhívást intézett a Bizottsághoz.

Az EEB, az EPHA és a T&E, amelyek a szabadkereskedelmi tárgyalások tanácsadói csoportjában a civil társadalmat képviselik, követelik az ISDS kivételét a témák közül és a tárgyalások teljes anyagának nyilvánossá tételét. A most lezárult internetes konzultáción több mint százezer európai polgár nyilvánított véleményt, ami rekord az uniós konzultációk történetében. A fő kérdése az volt, mit gondolunk mi, az Európai Unió polgárai az Európai Bizottság tárgyalási pozíciójáról a szabadkereskedelmi tárgyalásokon, meg tudja-e védeni az egyensúlyt a beruházói érdekvédelem és a tagállamoknak a nemzeti érdekeket szolgáló szabályozási jogai és lehetőségei között.

Az eddigi szabadkereskedelmi megállapodásokban alkalmazott ISDS-t az európai civil társadalom sok képviselője azért tartja alkalmatlannak, mert lehetővé teszi, hogy a vállalakozások a nemzeti bíróságok feje fölött, különleges bíróság előtt hívják perbe a tagállamokat, ha azok – tipikusan az állampolgárok egészségét, szociális, környezeti érdekeit védő – jogszabályai fenyegetik a jövőbeni profitjukat.

Korábban a T&E, az EPHA és az EEB a tanácsadói csoport sok más tagjával együtt többször hangot adott az ISDS-sel kapcsolatos aggodalmaknak. Sok példa van már arra, hogy ez a lehetőség hogyan ássa alá a nemzeti törvényi szabályozást, fizetteti meg az emberekkel a vállalati kockázatokat, és bénítja meg az államokat, amelyek a peres következményektől félve leállítják, gyöngítik a környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi törvénykezést. Az aggodalmat alátámasztja, hogy a kilenc ismert jogvita mindegyikét amerikai befektetők kezdeményezték valamelyik, a vállalkozások és az államok közötti viták szabályozásáról már egyezményt kötött európai állam ellen.

A 28 tagállamból eddig kilencnek van ilyen egyezménye az Amerikai Egyesült Államokkal, de az EU gazdaságának 93 százalékát képviselő 19 tagállamnak nincs.