A „szokásos módon” fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az új Városligeti Építési Szabályzatot

Százhét(!) egyéb előterjesztés mellett a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) megtárgyalása is belefért a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésének programjába. A szabályzat alapját képezte a Liget Budapest projekt, amely a képzőművészet, az építészet, a néprajz, a zene és a fotográfia múzeumainak elhelyezését tervezi a Városligetben, a már ma is ott működő múzeumok és egyéb közintézmények mellé. A szavazás eredménye a hazánkban szokásos módon született. A testület kormánypárti tagjai, 18-an, igennel, a 13 ellenzéki nemmel szavazott. Mikor fogunk autonóm véleményű képviselőket kiérdemelni?
A VÉSZ tartalmát a kormány által meghatározott, majd részleteiben kidolgozott Liget Budapest fejlesztési program határozta meg. A Liget Budapest projekt múzeumfejlesztési beruházás célja a Városliget zöldterületének megújítása és benne öt új múzeumi épület elhelyezése más kapcsolódó programelemekkel együtt. A koncepciót ellenző nagyszámú laikus és szakember számára továbbra sem világos, hogy a Városliget zöldterületeinek nyolcvanas évek eleje óta esedékes - és azóta is halogatott –rendbetételét miért kellett öt újabb múzeumépület és egyéb létesítmények felhúzásával összekötni.
Budapesten egyes becslések szerint 1300 hektár, más források szerint 4000 hektár rozsdaterület vár rehabilitációra. Emellett számos értékes történelmi épület áll üresen népszerű idegenforgalmi célterületek szomszédságában, amelyek helyet adhatnának a kiválasztott gyűjteményeknek. Budapest turisztikai értékét a viszonylag egységes, történelmi hangulatú városrészeinek köszönheti. Az építészeti örökségünket nem szabadna hagyni lepusztulni, hanem más nyugat-európai városok gyakorlatához hasonlóan új funkciókat kellene betelepíteni, és példaszerűen rendbe hozni. A szóban forgó gyűjtemények erre kiválóan alkalmasak lennének.
Ahogy a projekt támogatói is állítják, egyedülálló vállalkozás ma Európában egy ekkora új múzeumegyüttes megvalósítása, ráadásul egy történelmi parkba helyezve. Az ellenzők viszont hozzáteszik, nem véletlen, hogy más országokban a nagyvárosok zöldterületein, parkjaiban igyekeznek a lakosság pihenését, rekreációját biztosítani, nem pedig turisztikai attrakciókkal növelni a terület terhelését.
A Várból az Új Nemzeti Galéria és a MÜPÁ-ból a Ludwig Múzeum a Petőfi Csarnok épületének helyére kerülne, a Magyar Zene Háza a romos HUNGEXPO-épületek telkére épülne. A Felvonulási tér hosszában további három múzeum építését jelölték ki az Új Néprajzi Múzeum, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum számára. A Közlekedési Múzeumot térszín alatt bővítenék tovább.
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a közgyűlésen azzal érvelt a projekt mellett, hogy 150 éve folyamatosan telepítenek építményeket a Városligetbe. Az ellenzők sem állítják, hogy a parkfunkció megerősítése érdekében ki kellene telepíteni az Állatkertet (amiről volt szó a múlt század hetvenes éveiben), vagy le kellene bontani a Széchenyi fürdőt, a Vajdahunyad vára együttest, a Szépművészeti Múzeumot, a Műjégpálya fejépületét, a Műcsarnokot, a Közlekedési Múzeumot vagy a VESZ dokumentációjában kétértelműen ábrázolt Olof Palme Házat. Ugyanakkor a további beépítéseket, új kulturális és turisztikai funkciók betelepítését övező kétkedéseket aligha szabadna azzal elintézni, hogy a Múzeumi negyed megvalósításával csak az folytatódik, ami 150 éve tart. 150 éve még beépítetlen volt a Liget környéke, ráadásul kutya se hallott még akkor az éghajlatváltozásról, az egyre szaporodó városi hőhullámok okozta életveszélyről.
A Városliget jövője mindannyiunk ügye, a városvezetés és választott képviselőink szakszerűségének is fokmérője. Önbecsülés és bátorság kell egy téves koncepció visszavonásához, bűn viszont az adófizetők pénzéből félresikerült projekteket végigvinni.