Nyílt válasz a Liget Projekt vezetőitől kapott felkérésre
2011-ben egy olyan projektötlet született, hogy a Városliget számos látnivalóját öt új múzeummal kellene megnövelni. Azóta számos kétely, javaslat érkezett a projekt gazdáihoz tekintélyes szakmai szervezetek, szakemberek és civilek részéről, amelyek azonban nem tudták a parkba álmodott új múzeumokhoz ragaszkodó ötletgazdákat érdemben befolyásolni. Villámgyorsan hoztak egy törvényt a koncepcióra, átrendezték a tulajdonviszonyokat, a kezelésre száz évre szólóan egy új szervezetet hoztak létre, és igen jelentős forrásokra is ígéretet szereztek. Három év előkészítés, két pályázat után, most elérkezettnek látták az időt a projekt vezetői arra, hogy a közvéleményt javaslattételre szólítsák fel. Ennek a felszólításnak igyekszünk most eleget tenni.
Augusztus végén ajánlott levelet kapott a Levegő Munkacsoport a Városliget Zrt.-től, amelyben dr. Baán László miniszteri biztos és Mozsár István vezérigazgató arra kér, hogy segítsük a munkájukat a Liget Budapest Projekttel (LBP) kapcsolatos ötleteink, javaslataink eljuttatásával az office@ligetbudapest.org vagy levélben az 1386 Budapest, Pf. 910 postafiók címekre.
Az elmúlt években több alkalommal személyes beszélgetések, nyílt konzultációk, fórumok, demonstrációk keretében, valamint az írott és elektronikus sajtón keresztül mondták el szakmai szervezetek, neves szakemberek, civil szervezetek véleményüket a tervezett LBP-ről. Készült több felmérés, a legfrissebb már a projekt keretében arról, hogy miért keresi fel leginkább a lakosság a Városligetet. Sem a nyílt nemzetközi építészeti tervpályázat kiírása, sem pedig a Liget Budapesttel kapcsolatos projektismertetők NEM TÜKRÖZIK érdemben az elmúlt három év számos konzultációján elhangzott véleményeket. Nem szerepel a terv a 2013-ban jóváhagyott fővárosi városfejlesztési stratégiában sem. Sajátossága az LBP-nek az is, hogy sem a helyszínre, sem a tartalmi elemekre nem vizsgáltak meg alternatívákat, holott a szakmai vélemények kezdetektől fogva nemcsak megkérdőjelezték a koncepciót, de rengeteg alternatívát ajánlottak mérlegelésre.
Mivel azonban megkértek rá a projekt gazdái, ezúton ismét elmondjuk legfontosabbnak tartott észrevételeinket, javaslatainkat:
1) A Városliget Zrt.-től kapott levélben két helyen is említik, hogy a Városliget „évtizedek óta elhanyagolt és gazdátlan park”. Javasoljuk, hogy haladéktalanul újítsák meg a park zöldfelületeit, beleértve a Hungexpo tárva-nyitva álló, romos telkeinek lebontását és parkosítását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy 160 milliárdos, szakmai kétségekkel teli beruházás előkészítésére máris több milliárd forintot különítettek el, ugyanakkor a az évente több millió látogatót fogadó park felújítására és színvonalas karbantartására évtizedek óta nincs forrás.
2) Két éven belül, nyílt szakmai egyeztetések alapján, készüljön el a Liget környéke forgalmának teljes átalakításáról szóló részletes, kivitelezésre alkalmas terv a források egyidejű biztosításával. (Megjegyezzük, hogy tervek erről a forgalomcsillapításról már a kilencvenes években is készültek.) Szűnjön meg az M3-ra hajtás lehetősége a Ligeten keresztül. A terv legyen egy nagyobb térségi fejlesztési koncepció része (a Rákosrendező rendbe tétele, az milleniumi földalatti meghosszabbítása, a Hősök tere–Andrássy út–Lánchíd–Clark Ádám tér tengely közlekedési rendjének átalakítása).
3) Egyetértünk azzal, hogy legyen a főváros turisztikailag leglátogatottabb térségében egy olyan „kulturális desztináció”, „tematikus városrész”, illetve „családi kulturális helyszín”, amely rengeteg új turistát vonz a városba. Erre azonban alternatívákat is számba kellene venni, koncentrált vagy több helyszín egyidejű fejlesztésével. Mindezt természetesen nyílt szakmai és társadalmi egyeztetéssel. Mi élménypark céljára nem „az Európa szerte különleges, egyedi komplexitását és tradícióját” őrző Városligetet, hanem a közvetlen szomszédságában fekvő Rákosrendező pályaudvar hasonló nagyságú helyszínét tartjuk alkalmasnak. Régóta szerepel a főváros fejlesztési koncepcióiban a közbülső, volt ipari övezetek, rozsdaterületek megújítása, és egyúttal a zöldterületek nagyságának növelése.
Közismert, hogy a Vasúttörténeti Park máris népszerű idegenforgalmi célterület. A Közlekedési Múzeum és a régóta tervezett Műszaki Múzeum tematikus park számára ideális helyszín lenne a volt pályaudvar területe, a jelenlegi helyszín – bontással és aláépítéssel járó – toldozgatásával szemben.
4) Egy élménypark esetében érthető, hogy közvetlenül is nyereséget várnak a beruházástól. Egy városi park esetében azonban a pozitív externáliákat (pihenés, sportolás, egészségmegőrzés, közösségfejlesztés), nem pedig helyi bevételeket kell a park fenntartásának költségeivel szembeállítani. Kifogásoljuk, hogy ideiglenesen elkeríthető a Városliget bármelyik része magánrendezvények céljára, és nincs korlátozva az ideiglenes bódék elhelyezése sem. Ezzel kapcsolatban Lélegzetnyi hírlevelünk júliusi számában írtuk meg fenntartásainkat az Erzsébet téren, az Akváriumnál és más zöldterületeken tapasztaltak alapján.
5) Van a Liget koncepciónak egy derék Hamupipőkéje, ami sokkal több figyelmet, publicitást érdemelne. A megszűnt Szabolcs utcai kórház területére tervezik a múzeumok raktárait, restaurátor műhelyeit és egy restaurátor képzőt is. Restaurátor körökben sokszor elhangzik, hogy a háborúknál nagyobb pusztításokat végeznek értékeinkben a békeidők. Egy sokoldalú képzés ezen sokat javíthatna, nem beszélve a számos színvonalas munkahelyről és a szakszerűen felújított, történelmi értékeink csodájára járó lakosságról és turistákról. A Vár jelentős átalakítása önmagában is komoly kihívás a restaurátorok számára, de emellett is rengeteg érték vár míves rendbehozatalra. Nem kell attól tartani, hogy egyhamar kifogynának a tennivalókból.
6) Az Economist 2013. karácsonyi számának tematikus rovatában írják, hogy a képgalériákat ma többnyire a 60 éven felüliek látogatják. A fiatalok, a családok a tematikus parkokat, interaktív tudományos játszóházakat keresik fel szívesen.
Meg kellene vizsgálni, legalább a főváros szintjén, hogy mely múzeumok, tematikus parkok létrehozása, átköltöztetése, bővítése lenne valóban indokolt most, amikor számos intézményt terveznek új helyszínekre költöztetni. A Néprajzi Múzeum hányatott sorsából okulva, átfogó, hosszú távra érvényes tematikus park, illetve múzeum koncepciót lenne szükséges kidolgozni, különös tekintettel az értékes, alulhasznosított történelmi épületek és városrészek revitalizációjára. Mindmáig nem kaptunk meggyőző magyarázatot arra, miért pont az adott hat múzeumra esett az LBP vezetőinek választása. Emellett homályos hírek szivárogtak ki az a Vajdahunyadvára épületegyüttes felújításáról, a Mezőgazdasági Múzeum esetleges átköltöztetéséről. Egy most megjelent cikk szerint az Olof Palme Ház felújítására szánnak igen komoly összeget anélkül, hogy a tényleges funkcióját pontosan ismerhetnénk.
Az urbanisták, az építészkamara számos tagja, tájépítészek, városvédők és más szakemberek, városlakók nemcsak megkérdőjelezték a koncepciót, de számos javaslatot is tettek az elmúlt években a programhoz. Mindezek hozzáférhetők a honlapjaikon, és az írott sajtó is beszámolt ezekről.
Töretlenül bízunk abban, hogy a levél aláírói a szakmai érvek alapján, a lakosság az érdekeit szem előtt tartva, a mostani koncepciót továbbfejlesztik, és nagyobb hatékonysággal, közmegegyezéssel fogják az adóforintjainkat egy valódi előrelépést jelentő, fenntartható programra elkölteni.
Kapcsolódó anyagok: