Kiskapuk az uniós légszennyezési szabályok tervezetében

A légszennyező anyagokkal kapcsolatos rugalmas mechanizmus alááshatja a hatékonyabb szabályozás irányában tett erőfeszítéseket. 

Egészség- és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek Európa-szerte súlyos aggodalmaikat fejezték ki a levegővédelmi jogszabálycsomagban tervezett kompromisszumra épülő szennyezéskibocsátási rendszer miatt. Úgy gondolják, hogy emiatt fennáll a veszélye a Nemzeti Kibocsátási Plafonról (NEC) szóló irányelv teljes működésképtelenségének.

A jogalkotásban résztvevő tanácsadók azért alakították ki ezt a rugalmas rendszert, hogy lehetőséget adjanak az EU tagállamainak arra, hogy csökkenthessék az egyes szennyezőanyagok kibocsátásának visszafogása érdekében tett erőfeszítéseiket, amíg a más szennyezőknél előírt kibocsátás-csökkentésnél többet tudnak megvalósítani. Ez joghézagok tucatjainak megjelenését eredményezheti a végső szövegben, aláásva az új jogszabály hatékonyságát, továbbá zavart és jogi bizonytalanságot okozva minden érintettnek.

Arne Fellermann, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) levegőminőségi felelőse kijelentette: „Úgy járhatunk, hogy végül egy kevéssé hatékony jogszabályunk lesz a levegőszennyezés elleni küzdelemhez. Egyrészről a tagállamoknak tiszteletben kell ugyan tartaniuk a légszennyező anyagok határértékeit, másrészről viszont lehetőségük lesz egy bonyolult, rugalmas rendszert használni, ami megengedi nekik, hogy túllépjék ezeket a határokat. Ez egy nyílt felhívás a visszaélésre, ami a végrehajtást majdnem lehetetlenné teszi.”

A rendszer egy olyan mechanizmusra épülne, amely az irányelvben szabályozott egyes szennyezők közötti cserearányokat tartalmaz és szorosan kötődik a PM 2,5 egészségi hatásaihoz. A tervezet a  kompromisszum határát 10%-ban állapítaná meg egy szennyezőre vetítve. Így például ha egy tagállamnak sikerül az előírt céloknál 1 tonnányival nagyobb mennyiségben csökkentenie a részecskekibocsátást, akkor megúszhatja az NOx kibocsátásának csökkentését 15 tonnával kevesebbel. Ez a teljes légszennyezési célrendszer gyengülését jelentheti, mivel figyelmen kívül hagyja az olyan szennyezőanyagok egészségi és környezeti hatásait, mint az NOx.

A NEC irányelv tervezett célállapotának szintje általában is túl alacsony ahhoz, hogy egyáltalán a közelébe jusson a Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2030-ig tartó időszakra szóló levegőtisztasági ajánlásaihoz. Jelenleg évente nagyjából 400.000 ember hal meg idő előtt Európában a légszennyezés hatásai miatt.

Arne Fellermann hozzátette: „A tervezet gazdasági indokai szilklaszilárdak: a légszennyezés 330 és 940 milliárd eurónyi összegbe kerül a gazdaságainknak évente, a lehetséges gazdasági előnyök pedig messze magasabbak a költségeknél. Ez a tökéletes időpont a tagállamoknak, hogy politikailag éppen annyira kezeljék elsőrendűnek a problémát, amennyire az az ügy megérdemli, és hogy elkerüljék azoknak a rendszereknek a használatát, amelyek Európa-szerte gyengítik a levegőminőségi szabályokat.”

Forrás: HEAL Newsflash, 2014. október

A Levegő Munkacsoport is részt vesz az Európai Bizottság által támogatott, Tiszta Levegőt! című  kampányban, amelynek keretében 9 európai ország civil szervezetei igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a részecskeszennyezés hatásaira, egyúttal sürgetni a döntéshozókat a légszennyezés elleni intézkedések megtételére. A program keretében a résztvevő civil szervezetek a légszennyezettség szabályozását is vizsgálják, ezen belül különös figyelemmel kísérik a szennyezés elszenvedőinek jogérvényesítési lehetőségeit. Ezeket a lehetőségeket foglalja össze röviden a kampány jogi témájú honlapja, amely a www.legal.cleanair-europe.org címen érhető el.

Hírfigyelő