Azbesztmentes jövőnkért!

Május 12-13-án tartanak munkavédelmi konferenciát Budapesten AZBESZTMENTES JÖVŐNKÉRT! - A MUNKAVÉDELEM JÖVŐJÉÉRT! címmel.

A konferencia kétszeresen is nagyon időszerű. Az építőiparban a vállalatok mérete, gyakorlata és munkakultúrája nagyon vegyes képet mutat. Gyakori a munkavédelmi szabályok – ismeretek hiányából vagy költségkímélés céljából történő – megszegése. Másrészt pedig sűrűn érkeznek a megkeresések a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájába is azbesztszennyezéstől aggódó lakosoktól, különösen a selypi azbesztbotrány kirobbanása óta. Szervezetünk többször fordult a különféle minisztériumokhoz, hatékonyabb szakpolitikát és forrásokat sürgetve a lakosság egészségének megvédése érdekében. Az azbeszttartalmú hulladékok illegális, szabálytalan kezelésének fékezésére és a mentesítés felgyorsítására, támogatni kellene a szabályos ártalmatlanítást.

Egy ENSZ jelentés szerint az európaiak harmada van kitéve azbeszt okozta megbetegedéseknek. Április végén, az izraeli Haifában tartott magas szintű konferencián sürgős cselekvésre szólították fel a kormányokat. A munkahelyi eredetű rákos megbetegedések fele azbeszt expozícióra vezethető vissza. Becslések szerint 15 európai ország évente 1,5 milliárd eurót költ a mesothelioma (azbeszt okozta rákos megbetegedés) kezelésére.

Dr. Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója kijelentette: „Nem engedhetjük meg évente közel 15 ezer ember – főképp azbeszt expozíciónak kitett munkás – halálát Európában.” Közismert, hogy a tünetek gyakran csak évtizedekkel az azbesztnek a szervezetbe történő bejutása után jelentkeznek. Jakab Zsuzsanna szerint a halálesetek elkerülhetők lennének az országok megfelelő elkötelezettsége és hatékonyabb szakpolitikája esetén.

A térség 53 államából már 37-ben a gyártás, a használat, a kereskedés minden formáját betiltották. Tizenhat országban azonban továbbra is alkalmazzák az azbeszttartalmú termékeket, illetve exportálják a harmadik világba. A jelentés szerint azonban a 37 ország sincs biztonságban, mivel az azbeszt az ő környezetükben is jelen van. Ezért a meglevő, korábban beépített azbesztet, azbeszttermékeket is el kell szabályosan(!!!) távolítani és ártalmatlanítani.

Haifában 200 résztvevő három napig vizsgálta, hogy az európai országok milyen környezetvédelmi és egészségügyi gyakorlatot folytatnak az azbeszttel kapcsolatban, és megegyeztek abban, hogy folytatni kell a 2010-ben elfogadott azbesztmentesítési célok megvalósítását.

2012-es WHO tanulmány hazánkra vonatkozó részlete a következőket tartalmazza:

2004-ben tiltották be az azbeszt használatát. 2002 óta nem használják a legveszélyesebb kék azbesztet. Ugyanakkor, mint a többi olyan országban, ahol betiltották az azbeszt használatát, Magyarországon is szinte mindenütt továbbra is jelen van. 2002-ben indult egy nemzeti azbeszt-eltávolítási program, amely a mintegy 120 ezer négyzetméter azbeszttartalmú szigetelés eltávolítását tűzte ki célul 2012-re, az EU strukturális alapjainak támogatásával. 1996 óta azonosítják a mesothelioma eseteket, amikor bevezették a nemzetközi megbetegedés-osztályozást (ICD-10). Térbeli elemzések készültek a gyártás és a gyakori alkalmazások (pl. panelépületek) alapján. A legmagasabb halálozási arány az ipari feldolgozásnál jelentkezett. 1959 óta az azbesztfeldolgozó gyárakban már folyt foglalkozási szűrés. Jelenleg azbeszt elsősorban épületekben fordul elő és olyan speciális területeken, mint például a metró szűrőberendezései. (Megjegyezzük, hogy ma még szinte mindenütt előfordul azbeszt a környezetünkben: palából készült tetőfedések, kerítések, szigetelőanyagok, elhagyott ipari és mezőgazdasági telepek romjai között.)

Kép: Elhagyott épület Tokajban a Hegyalja Fesztivál területének szomszédságában 2015.

Hírfigyelő