Nálunk kevéssé van benn a közbeszédben, Európa más országaiban azonban óriási felháborodást vált ki a tervezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (angol rövidítéssel: TTIP), amellyel „odaát” még a bulvársajtó is foglalkozik. Több nagyvárosban tüntettek ellene, és jelenleg is tart a megegyezést ellenző aláírásgyűjtés. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas amerikai közgazdász azt reméli, hogy Európa, Amerika és a Csendes-óceán térségének állampolgárai nemmel válaszolnak arra a megegyezésre, amely alapján meg kívánnák szabni az életünket a jövőben: „A kérdés az, megengedjük-e a gazdag nagyvállalatoknak, hogy úgynevezett kereskedelmi megállapodásokba rejtsenek olyan szabályokat, amelyek megparancsolják, hogyan éljünk a XXI. században.”

Leegyszerűsítve, titkos tárgyalások folynak egy olyan amerikai-európai közös piacról, amelyben a tőkeerős, hatalmas erőfölénnyel rendelkező multinacionális vállalatok diktálnák a szabályokat. Joguk lenne államokat is perelni, ha érdekeik sérelmét látják egy-egy ország – állampolgárai egészségét, környezetét, önrendelkezési jogát védő – szabályozásában. Pedig egyre több elemzés lát napvilágot arról, hogy az utóbbi évtizedekben, különösen pedig a globális válság következtében, még inkább koncentrálódik a hatalom, a tőke egy vékony, nemzetek feletti réteg kezében. A TTIP nem a gazdaság egészének versenyképességét, és különösen nem a fenntartható fejlődést szolgálná, hanem tovább erősítené a torzulásokat, az erősek befolyását.

Az ugyancsak amerikai közgazdász, David Korten „Tőkés társaságok világuralma” című könyve 1995-ben jelent meg magyarul erről a jelenségről. Nem gondoltuk volna, hogy Huxley 1931-ben írt utópiája, Orwell totalitárius diktatúrákról szóló 1984 című regénye, Korten professzor alapos elemzése és számtalan figyelmeztető jelenség ellenére az EU egy ilyen képtelen megállapodás tárgyalásába egyáltalán belekezd. Sokkal inkább azt várnánk Brüsszeltől és természetesen a tagállamoktól, hogy gondolják végig, mi az oka annak, hogy az Unión belül nem csökken érdemben a keleti, déli, illetve az északi, nyugati államok közötti különbség. Csak egy sokszínű, de egységesebb színvonalú, erős Unió válhatna ismét komolyabb szereplővé, szolidaritásból, fenntartható fejlődésből példát mutató földrésszé a világ színpadán.

Az Európai Parlament (EP) a következő hetekben fogja kialakítani az álláspontját az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP) kapcsolatban, amiről jelenleg folynak a tárgyalások.  Az európai kereskedelmi tisztviselők célja, hogy a TTIP kiváltságos jogokat biztosítson a külföldi befektetőknek, az úgynevezett befektető-állam vitarendezési mechanizmuson (ISDS) keresztül. A két közelgő szavazás az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában és a plenáris ülésen alkalmat jelentenek az Európai Parlamentnek, hogy egyértelmű és határozott jelet küldjön a tárgyaló feleknek, hogy az ISDS nem lehet az egyezmény része.

A Levegő Munkacsoport arra kér mindenkit, hogy tiltakozzon a TTIP ellen: írja alá a petíciót a nemzetközi kampány honlapján, illetve  Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján!