Megújul a megújuló áramtermelést támogató rendszer?

Egy EU iránymutatás miatt a tagországok új rendszert kell bevezessenek a megújuló áramtermelés támogatására. A magyar kormány a közelmúltban tette közzé az erről szóló törvényjavaslatát. A Levegő Munkacsoport véleménye szerint – amelyet eljuttatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak – a tervezett jogszabály aligha segítené, hogy elérjük a 2020-ra kitűzött célokat

A megújuló áramot termelők Európa minden országában támogatást kapnak, hogy a piaci torzítások – a fosszilis energiatermelés meglévő támogatása, az externális költségek mellőzése az árak megállapításánál stb. – ellenére működni tudjanak. A tagországok legtöbbjében ún. kötelező átvétel, néhány országban pedig zöld bizonyítvány segíti a megújuló áramtermelőket. Az Európai Bizottság iránymutatása előírja, hogy egy átmeneti időszak után, 2017 januárjától tilos az adminisztratív – automatikusan járó – támogatások alkalmazása, ehelyett az áramtermelőket versenyeztetni kell. A piaci ár feletti prémiumhoz azok a termelők jutnak hozzá, melyek az állam által kiírandó tendereken támogatási kvótát nyernek. Az Európai Bizottság (EB) a változtatástól a zöldáramtermelés támogatásának gazdaságosabbá válását várja. Az iránymutatás nincs hatással a tagországok által teljesítendő 2020-as megújulós célokra, csak a célok elérését szolgáló támogatások elosztásának módjára.

Független szakértők nem osztják maradéktalanul az EB optimista véleményét. Attól tartanak, hogy a versenyeztetés bonyolultsága és kockázatai ki fogják zárni a piacról a kis szereplőket, és az összes támogatási igény nem csökkenni, hanem éppenséggel növekedni fog. Ahhoz ugyanis, hogy egy termelő részt vegyen a tenderen, először komoly pénzeket kell költenie az előkészítésre, majd nagy összegű ajánlati letétet kell letennie, és természetesen nem biztos, hogy a tenderen nyerni fog. Most már mindegy: az iránymutatáshoz igazodni kell.

A kormány még 2010-ben, az iránymutatás kiadása előtt kezdett el foglalkozni a támogatási rendszer megújításával, mert a korábbi KÁT (a megtermelt villamos energia kötelező átvétele) szabályozás sok sebből vérzett. Bizonyos tanulmányok és tervezetek elkészülte után a METÁR-nak (Megújuló Támogatási Rendszer) nevezett szabályozás lekerült a napirendről. Most az EU iránymutatás miatt lépni kellett. Az ipar és a társadalomnak a környezetvédelem iránt érdeklődő része régóta várta, hogy kijöjjön az új szabályozás, mert a régi nem volt eléggé attraktív. A 2011-es Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben előirányzott megújuló áramtermelő kapacitásnak csak a töredéke épült meg. Azok a befektetők, akik a szabályozás időben bekövetkező megújításában bíztak és elkezdtek projekteket fejleszteni, súlyos százmilliókat buktak.

Nézzük, hogy mit lehet most várni az új szabályozástól! Az új METÁR a bizottsági iránymutatással összhangban versenyeztetést ír elő az 1 MW-nál nagyobb teljesítményű projektekre. A tendereken prémiumkvótákat lehet nyerni, melyek tulajdonosai a piaci villanyár fölötti árbevételhez jutnak. A tendereztetés részleteit miniszteri rendelet fogja meghatározni, ezért még nem lehet tudni, hogy például milyen készültségű projektekkel lehet majd pályázni. Kisebb és demonstrációs jelentőségű projekteknél nem tendereztetés, hanem szabályozott árak lesznek. A jogszabálytervezet azonban a rendszer indulására a mai, egyáltalán nem ösztönző árakat tartalmazza. Ezeken az árakon a beruházások nem térülnek meg, így piaci fejlődést a megújuló áramtermelés területén aligha várhatunk. Esetleg egyes időjárásfüggő technológiáknál elképzelhető, hogy így is megtérülnek, de hálózati integrációjukat korlátozza a magyar villamos rendszer szabályozó képességének gyengesége.

A tervezet nagy szigorúsággal vigyáz arra, nehogy a támogatások hatására „elszálljon” a piac. Mindenféle korlátozási lehetőségek vannak beépítve, például „figyelembe kell venni a fogyasztók teherbíró képességét”. Ezzel egyet lehet érteni, azonban úgy tűnik, azt figyelmen kívül hagyták a jogszabálytervezet írói, hogy a nem megújuló energiák meglévő közvetlen és közvetett támogatását is a fogyasztók fizetik meg, ráadásul rendkívül igazságtalan, fenntarthatatlan módon. A fő cél most az kellene legyen, hogy a megújuló áramtermelés 8-10 év pangás után ismét attraktív befektetési célpont legyen Magyarországon. E nélkül nem fogjuk tudni elérni azt az arányt – a 14,65 százalékot az összes energiafelhasználáson belül –, amit 2020-ra vállaltunk.

Hírfigyelő