Konferencia a bioüzemanyagokról

Konferenciát rendezett a Levegő Munkacsoport „Bioüzemanyagok 2020 és 2030 között” címmel a pálmaolajról és a bioüzemanyagok jövőbeni lehetőségeiről, amely a témával kapcsolatos ellentmondások tisztázását kívánta előmozdítani.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnökének megnyitó szavai után az első előadó, Stanislav Lhota, az International Palm Oil Watch munkatársa foglalta össze a pálmaültetvényekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és a további terjeszkedésük veszélyeit.

Előadását a pálmaültetvényeken készített képek bemutatásával színesítette. Láttunk képet a hatalmas füstről, amivel az esőerdők fölégetése jár, mikor előkészítik a talajt a pálmaültetésre. Láthattuk, hogy pár évtized alatt szinte teljesen eltűnt az erdőtakaró Malajziában és Indonézia egyes részein.

1.ábra: Az erdők eltűnése Borneo szigetén (David Clode;eredeti forrása a Pinterest)
Forrás: Stanislav Lhota előadása

 

De nemcsak a földhasználat-váltás jár környezetszennyezéssel, hanem az olaj kinyerése is a növényből. Egy hektár pálma feldolgozásával öt tonna olajat nyernek, miközben 20 tonna hulladék keletkezik, amit nem hasznosítanak, hanem szemétként lerakják. A területek, ahol ezt a szemetet elhelyezik, kísértetiesen hasonlítanak a magyarországi bányák, erőművek környéki meddőhányókra, salaklerakókra. De az is előfordul, hogy ezt a szemetet vízfolyás mellé rakják le, ahol bemosódik, és nagy területen holttá teszi a vizet. Stanislav Lhota hangsúlyozta, hogy a pálmaolaj iránti kereslet a fejlett országokban, Kínát is beleértve, folyamatosan nő. Ha nem sikerül drasztikusan csökkenteni a pálmaolaj iránt keresletet – például a biodízel betiltásával, illetve a pálmaolaj felhasználásának a korlátozásával a kozmetikumok, élelmiszerek gyártásában –, rövidesen afrikai államok is csatlakoznak a pálmaolaj-exportálókhoz, ami újabb esőerdők kiirtásával jár.

Telekesi Tibor, a Közlekedéstudományi Intézet Energetikai és Klímavédelmi Kutatóközpontjának vezetője a magyarországi gépjárműállomány felkészültségét mutatta be a bioetanol benzinhez kevert üzemanyagként való használatára. Tekintve, hogy hazánkban a személyautó-használat fejlett, és a személygépkocsik jó része benzines, a föltett kérdésnek komoly relevanciája lehet a fosszilis energiafelhasználás csökkentésében.

2. ábra: A magyarországi személyszállítási teljesítmények alakulása
Forrás: Telekesi Tibor előadása

 

A központvezető elmondta, hogy az EU-ban a közlekedés dekarbonizációjára, vagyis üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére, megszüntetésére a legjobb eszköz a villanyhajtás általánossá tétele. Miután azonban ez nem megy egyik percről a másikra, átmenetileg más eszközökre is szükség van. A 2009/29 (EK) irányelv ezekkel az eszközökkel is számol, amikor a megújuló energiaforrások használatát szabályozza többek között a közlekedésben is. Az alábbi ábrán látható az irányelv szerinti megújuló részarány előírt alakulása 2010 és 2020 között. 3,6 petajoule évenkénti benzinfogyasztás mellett a 2020-ra előírt 10 százalékos megújuló arány teljesítéséhez hazánkban jelentős mennyiségű bioetanol bekeverésére van szükség. 10%-os etanol bekeverés nélkül (E10) nem fogja tudni hazánk elérni a megújulós célt.

3. ábra Az üzemanyag dekarbonizációs menetrendje az EU-ban, 2010-2020
Forrás: Telekesi Tibor előadása

 

A kérdés az, hogy az E10 nem teszi-e károsítja egyes gépkocsik gumitömítéseit. A 2001 után gyártottakat nem, mert azokat már eleve felkészítik az etanolra, például nincsenek az alkohollal vegyi reakcióba lépő alkatrészeik. Sok gépkocsi kis átalakítással akár E85-tel, 85 százalékos etanoltartalmú üzemanyaggal is használható. A régebbi kocsiknál már más a helyzet, azok néhány alkatrészét elvben károsíthatná az etanol. Az újabb gépkocsik egy erre szolgáló berendezéssel megállapítják az üzemanyag alkoholtartalmát, és ennek megfelelően vezérlik a motort. Telekesi Tibor szerint az az etanoltartalom, ami a hatályos EU irányelv célkitűzésének teljesítéséhez kell (E10) a nagyon öreg autókban is legfeljebb gyorsítja egy kicsit egyes alkatrészek öregedését, de a motort tönkre nem teszi. Szerinte nem okozhat gondot az E10 hazai bevezetése. Azon gépkocsiknak, amelyek pedig nem kompatibilisek az E10-el, marad az E5 tankolási lehetőség.

Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója Potori Róberttel közös előadásában többek között a bioüzemanyagok alapanyagának termesztése és a feldolgozás széndioxid-kibocsátásról adott képet Magyarországon és az Európai Unióban.

4. ábra: Bioüzemanyag-termelés Magyarországon
Forrás: Juhász Anikó és Potori Róbert előadása

 

Bemutatta, hogy az irányelvi előírások egyre szigorúbbak. Minél újabb egy etanolgyár, annál kevesebb kibocsátással kell előállítania az etanolt ahhoz, hogy a terméke üzemanyagként felhasználható – a felhasználó ország széndioxid-kibocsátásának csökkentésébe, illetve megújuló energiafelhasználásába beszámítható – legyen.

A tárgyalás alatt álló RED II szerint a 2021 után indulóknál már 70 százalékos megtakarítást kell majd felmutatniuk a fosszilis benzinre megadott 94 gCO2eq/MJ-hoz képest – függetlenül attól, hogy első generációs vagy második generációs előállításról van-e szó. (Első generációs, ha az alapanyag élelmiszer vagy takarmány.)

Mint az a 4. ábrán is látható, Magyarországon tíz év alatt komoly iparággá fejlődött a bioetanolgyártás. Az Európai Bizottságnak a RED II javaslathoz készített hatástanulmánya 2026-ig a bioetanol termelésének három százalékos csökkenésével, és a meglévő kapacitások 80 százalékos kihasználtságával számol, ha 2021-ben megszűnik a 2020-ig érvényes kötelező felhasználás.

Bemutatott Juhász Anikó egy táblázatot arról, hogy különféle szempontok szerint melyik alapanyagból mennyire fenntarthatóan lehet bioetanolt előállítani. Tanulságos. Látható, hogy minden szempontból egyik fajtája sem tud zöld lenni, de a cukorrépából, illetve a mezőgazdasági hulladékokból előállított etanol kapja a legtöbb zöld értéket (5. ábra).

5. ábra: Mi a legfenntarthatóbb bioetanol?
Forrás: Juhász Anikó és Potori Róbert előadása

 

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse a saját kutatásai alapján bemutatta a bioetanol szerepét az EU dekarbonizációs célkitűzésének elérésében. Foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy elegendő-e a villanyhajtás bevezetését szorgalmazni a közúti közlekedésben. Arra a megállapításra jutott, hogy az autók magas átlagéletkora és az autóállomány lassú cserélődése miatt a fosszilis üzemanyagok fogyasztása még évtizedekig jelentős lesz Magyarországon és az unióban. Bemutatta, hogy a kukorica-termésátlagok és -árak eddig ellentétesen mozognak a bioetanol-fogyasztással, vagyis a bioetanol megfelelő keretek között történő előállítása nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot. A bioetanol-alapanyag termesztése okozta földhasználat-változtatásnak felróható üvegházhatású gázkibocsátás GLOBIOM modellezésének eredményeit felhasználva megállapította, hogy a kukoricából előállított bioetanolnak közel ötven százalékos az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítása a benzinhez képest. A nem egységes módszertan alapján zajló elemzéseket jól illusztrálja, hogy az 6. ábrán itt is bemutatott üvegházhatású gázkibocsátási értékek alapján a NOVA Institute összeállításán (5. ábra) lehetne sárga színű is a búzakeményítőből és a kukoricakeményítőből való előállítás ühg-értékelése.

6. ábra: A különféle bioüzemanyagok ühg-kibocsátásnak összehasonlítása
Forrás: Vargha Márton előadása

 

Szabó Zoltán, Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke az EU formálódó szakpolitikáját elemezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bioetanolgyártás társterméke, a kukoricatörköly (DDGS) fontos szerepet játszik a takarmánypiacon mint fehérjekoncentrátum. Az ePure kimutatása szerint 2016-ban a 4,13 millió tonna bioetanollal párhuzamosan 4,05 millió tonna ilyen állati takarmányt állítottak elő Európában. Összevetette ezt a mennyiséget az európai szójaimporttal, megállapítva, hogy ha ez a négymillió tonna takarmány eltűnik a piacról, az a nagy szójaexportáló országokban okozhat komoly földhasználatváltozást. Bemutatott egy ábrát arról, hogy néhány éven belül a földhasználat-változtatásból eredő 14 gramm CO2 és az etanol előállításából adódó legfeljebb 30 grammos ühgkibocsátást ellensúlyozhatja, ha a robbanómotorok jobban kihasználják a bioetanol magas oktánszámát, amely javítja a motorok hatékonyságát.

7. ábra: Az üvegházhatású gázkibocsátás mérlegének változása
Forrás: Szabó Zoltán előadása

Ennek alátámasztására elmondta, hogy 2009 és 2016 között a bioetanol-alapanyagtermesztés és -feldolgozás fejlődésének köszönhetően az ePURE tagok által előállított bioetanol egy megajoule-jára eső átlagos közvetlen ühg-kibocsátás 40-ről 28 grammra csökkent.

Szemléletes grafikonon elemezte a RED II tervezetben javasolt szabályozás bakugrásának várható hatását a gazdaságra és dekarbonizációs folyamatra. Végül egy közvéleménykutatásra hívta föl a konferencia résztvevőinek figyelmét, ami szerint a megkérdezett EU polgárok több mint kétharmada egyetért azzal, hogy haszonnövényekből bioüzemanyagot gyártsanak.

8. ábra: A RED II javaslat: újabb vargabetű a szabályozásban
Forrás: Szabó Zoltán előadása

 

Vargha Márton

Hírfigyelő