Az éghajlatvédelmi célkitűzések teljesítése legyen az egyik feltétele az uniós támogatásoknak. Egyebek mellett ezt javasolták annak a kétnapos tanácskozásnak a résztvevői, amelyet nemrég tartott Berlinben több civil szervezet.

A rendezvényre az „Egy uniós költségvetés az éghajlatért” (An MFF for the Climate) című projekt keretében került sor. A projekt célja az elmúlt évek uniós költségvetésével kapcsolatos civil tapasztalatok összegyűjtése és feldolgozása, valamint javaslatok kidolgozása a következő költségvetési ciklusra (2021-2027) az uniós pénzek hatékony és klímabarát felhasználása érdekében. A projektpartnerek az Európai Zöld Költségvetés Szövetség (Green Budget Europe), az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau), az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (Climate Action Network Europe), a Levegő Munkacsoport és a Német Zöld Költségvetés Szövetség (Forum Ökologisch-Soziale Marktwirtschaft e.V.).

Berlinben a civil szervezetek 25 képviselője 10 országból vitatta meg a témát. Elismerve az uniós támogatások esetenkénti kedvező hatásait, rámutattak arra, hogy az egyes tagországok nemzeti politikája gyakran ellentétes azzal, mint amire az EU a támogatásokat nyújtja. Így például a fosszilis energiát használó tevékenységek nagyságrendekkel több támogatást kapnak a nemzeti kormányoktól, mint amennyit az EU biztosít éghajlatvédelmi célokra. Sőt gyakran az uniós támogatásokat is éghajlatromboló célokra fordítják, például autópályák építésére, repülőterek bővítésére, zöldterületek beépítésére, az intenzív mezőgazdaság fokozására. Sok esetben még a jó célokra fordított támogatást is alacsony hatékonysággal használják fel, és számos országban az uniós pénzek jelentős része különböző korrupciós csatornákon eltűnik. Az Európai Bizottság pedig általában elnéző a tagországokkal szemben, ha azok nem teljesítik a vállalásaikat, amelyeket jogilag kötelező dokumentumokban tettek (a partnerségi megállapodásokban, a nemzeti reformprogramjukban és az operatív programjaikban). A tanácskozáson részt vevő civilek aggodalmukat fejezték ki, hogy hasonló sors vár a Nemzeti Energia- és Klímatervekre (NEKT) is. Kifogásolták azt is, hogy a NEKT-ek eddig tervezeteiben leírtak alapján nem lehet teljesíteni a Párizsi Klímamegállapodásban rögzített célokat.

A tanácskozás résztvevői szorgalmazták, hogy a NEKT-ek idén év végéig elkészítendő végleges változatában a tagországok sokkal ambiciózusabb vállalásokat tegyenek, konkrét, végrehajtható cselekvési programmal. Az Európai Bizottság pedig folyamatosan kövesse nyomon a vállalások teljesítését, és amennyiben valamely tagállamnál elmaradást tapasztal, haladéktalanul függessze fel a támogatásokat. Olyan tevékenységre pedig semmiképp ne adjanak támogatást, amelyek ellentételesek az éghajlatvédelmi célokkal. Más téren is az eddigieknél sokkal szigorúbb feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését: többek között hatékonyabb közbeszerzési eljárások megteremtéséhez, szigorú korrupcióellenes intézkedésekhez és az Európai Ügyészséghez történő csatlakozáshoz. Célszerű lehet az uniós támogatások elosztását, illetve ellenőrzését a nemzeti kormányok helyett az Európai Bizottságra bízni.

A tanácskozáson sok szó esett a civil szervezetek részvételi lehetőségeiről is. Több ország civil képviselői panaszolták, hogy kormányuk semmibe veszi a vonatkozó uniós szabályokat, és akadályozza, hogy a civil szervezetek érdemben részt vegyenek az uniós pénzekről szóló döntések előkészítésében. Hiába írja elő az EU például, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a civil részvétel anyagi feltételeit, a civileknek sokszor a szabad idejükben, megfelelő szakértői háttér nélkül kell véleményezniük rövid határidővel több száz oldalas anyagokat. A döntéseket meghozó monitoring bizottságokban pedig szinte mindenütt a kormány képviselői vannak túlnyomó többségben, így a civil szervezetek javaslatai általában nem tudnak érvényesülni.

A projekt keretében készült egy kérdőív, amelynek alapján a Levegő Munkacsoport civil szakértők tapasztalait és javaslatait igyekszik megtudni a témáról az EU tagországaiban. A válaszok felhasználásával egy kiadvány készül, amelyet a projektpartnerek eljuttatnak az EU döntéshozóihoz. A 2020 augusztusáig tartó projekt során két internetes tanácskozásra is sor kerül (az elsőre július 9-én), valamint egy konferenciára idén ősszel Brüsszelben.

A képen: Markus Trilling, Európai Éghajlatvédelmi Hálózat és Matthias Rünkel, a Német Zöld Költségvetés Szövetség képviselője a tábla előtt, amelyen a tanácskozás résztvevőinek javaslatai sorakoznak arról, miként lehet jobbá tenni az uniós költségvetést.