Tiltakozás országszerte a kiemelt beruházások ellen

Haladéktalanul szüntessék meg a kiemelt beruházások gyakorlatát, töröljék el a vonatkozó jogszabályokat – ezt üzente számos civil szervezet a budai Várban tartott sajtótájékoztatón, majd az ezt követő demonstráción. Az esemény a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) által indított Stop Kiemelt Beruházások országos kampány nyitórendezvénye volt.

A sajtótájékoztatón a CKA képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy bár 2006 óta van érvényben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény, 2006 és 2010 között alatt mindössze 24 kiemelt beruházás zajlott az országban, viszont 2010 óta a mai napig ez a szám háromezer fölé kúszott. A kiemelt beruházások útépítésekkel, vasúti infrastruktúra-fejlesztésekkel kezdődtek, majd egyre több sportberuházás kapott kiemelt státuszt, ma pedig magánszálloda, sportcsarnok, strand, társasház, egyetemi épület, ipari létesítmény és bármi más is lehet kiemelt beruházás, amit a kormányzat annak jelöl meg vagy minősít át.

A kiemelt beruházások mentesülnek a műemléki, környezetvédelmi és helyi építési szabályok alól. A beruházó (legyen az akár magánszemély) a gyakorlatban már könnyűszerrel mellőzheti a különféle hatóságok álláspontjának, az önkormányzatok és a helyi lakosok véleményének figyelembevételét.

A sajtótájékoztatón a Huszonkettesek Építészcsoport képviselői elmondták: azért alakultak meg, hogy megtörjék a szakmai csendet, véget vessenek a szakmájuk közömbösségének azzal kapcsolatban, ami a budai Várban „újjáépítés” címen zajlik. Lelkiismereti kötelességüknek érzik a nyilvánosságban láthatóvá tenni az eddig elhallgatott véleményeket, ugyanis titkosítva zajlanak tervezési folyamatok, és a korábbi gyakorlatokat felrúgva, lényegében nevek nélkül, a semmiből kerülnek elő fővárosunk képét döntően megváltoztató épületek tervei.

A Samsung gödi beruházásával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület elnöke: az akkumulátorgyár építése és üzemeltetése során rendszeresen megsértik a jogszabályokat, és ezt a hatóságok tétlenül szemlélik, miközben ellehetetlenül a lakosság normális életvitele a hatalmas zaj- és légszennyezés miatt.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Már annak idején is csak egyetlen »értelmét« látta a Levegő Munkacsoport a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló elfogadásának: megnehezíteni azt, hogy a lakosság, a civil szervezetek és a hatóságok érdemben beleszólhassanak a korrupciógyanús, .nemzetgazdasági szempontból felesleges, esetenként a környezet állapotát komoly mértékben rontó beruházások tervezésébe és kivitelezésébe. A gyakorlat sajnos sokszorosan igazolta a félelmünket. Többször felhívtuk arra is a figyelmet, hogy ez a törvény ellentétes a környezeti döntésekben való részvételről szóló Aarhusi Egyezmény szellemiségével és előírásaival is, valamint az Alkotmánybíróság azon határozataival, amelyek szerint nem csökkenthető a környezet védelmének jogszabályban előírt szintje. A jogalkotók azonban mindezt figyelmen kívül hagyták, ami sok esetben a környezet állapotának romlásához és jelentős lakossági zavaráshoz, életminőség-romláshoz vezetett, miközben átláthatatlan, önkényes döntésekkel részesített előnyben bizonyos beruházásokat másokkal szemben. A helyzetet súlyosbította, hogy az elmúlt években jelentősen meggyengítették a környezetvédelmi hatóságokat.” A kiemelt beruházások elrettentő példájaként említette, hogy Pest megyében 438 hektár területet minősítettek kiemelt beruházásnak kavicsbánya-létesítések céljából. A Levegő Munkacsoport az említett okok miatt szükségesnek tartja a kiemelt beruházásokról szóló jogszabályok mielőbbi eltörlését.

V. Naszályi Márta, Budavár polgármestere elmondta: annak érdekében, hogy – az önkormányzat tiltakozása ellenére – eredeti formájában visszaépíthesse a Külügyminisztérium egykori Dísz téren álló épületét, kisajátították a beépítetlen telket úgy, hogy azért cserébe a tulajdonos I. kerületi önkormányzat semmilyen kártérítést nem kapott, és ellehetetlenítették, hogy azt a szomszédos óvoda tovább használja. Az önkormányzat megtagadta a fakivágási engedélyt, erre úgy módosították a törvényt, hogy kiemelt beruházásoknál ne kelljen erre engedélyt kérni. Amikor kiderült, hogy az épülettel elfalaznák a szomszédos óvoda ablakait, jogszabályt fogadtak el arról, hogy a kiemelt beruházásokat akadályozó épületeket a tulajdonosnak saját költségén kell átalakítania. Mikor a kerület nem adta meg a közterület-foglalási engedélyt, mivel ezzel megközelíthetetlenné vált volna az óvodától a közeli játszótér, ingyenessé és időkorlátmentessé tették a kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó közterület-foglalásokat.

A sajtótájékoztatót követően a résztvevők demonstrációt tartottak, ahol felszólaltak az ország különböző részeiből jött, a kiemelt beruházások káros következményeit elviselni kénytelen lakosok képviselői.

Hírfigyelő