Elkerülhetetlenül Magyarország lecsúszásához vezet, ha elfogadja az Országgyűlés a költségvetési törvényjavaslat jelenlegi változatát. A lecsúszás megelőzése érdekében sokkal nagyobb összeget kellene fordítani a közoktatásra és a környezetvédelmi célokra (mindenekelőtt az épületfelújításra), amire fedezetet nyújthat a környezetileg káros, illetve a piacot a piacot hátrányosan torzító támogatások felszámolása. Ez a lényege annak hozzászólásnak, amelyet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke mondott volna el az Országgyűlés Költségvetés Bizottságának mai ülésén.

A Költségvetési Bizottság ma tárgyalta a 2024. évi állami költségvetés kormány által benyújtott tervezetét. A bizottság elnöke, Vajda Zoltán felkérésére Lukács András is felszólalt volna az ülésen, de a kormánypárti többség leszavazta, hogy szót kapjon. Ezt a civil szervezet elnöke különösen érthetetlennek tartja annak a fényében, hogy amikor Varga Mihály, jelenlegi pénzügyminiszter volt a bizottság elnöke, rendszeresen támogatta, hogy szót adjanak neki.

A Levegő Munkacsoport már számtalanszor hangsúlyozta, hogy nemzetközi kutatások egyértelműen kimutatták: egy ország fejlődése elsősorban a munkaerő képzettségétől, a – környezet állapotától nagymértékben függő – testi és lelki egészségétől, a kormányzati működés hatékonyságától és a jogbiztonság mértékétől függ. Ebből egyértelműen következik, hogy Magyarországnak mindenekelőtt az oktatásba, a kultúrába, az egészségügybe, a környezetvédelembe, a tudományos kutatásba, az innovációba, a mindennapi biztonságunkba, a korrupció visszaszorításába kell befektetnie. Ráadásul mindezek a területek elsősorban élőmunkát igényelnek, energia- és (nyers)anyag-felhasználásuk alacsony, vagyis már eleve környezetbarátnak tekinthetők. A nemzetgazdaság és a környezetvédelem érdeke tehát egybeesik.

„A klímaválság különösen sürgetővé teszi az épületfelújításokat, így a költségvetésnek nagyságrendileg több forrást kellene erre a célra. Óriási energiapazarlást és környezetszennyezést okoz ugyanis, hogy a magyarországi lakóépületek 99 százaléka nem felel meg a korszerű követelményeknek, vagyis annak, hogy közel nulla energiaigényűek legyenek. Ez a helyzet nagymértékben hozzájárult ahhoz is, hogy tavaly az energiaimport minden nyolcadik forintotminden nyolcadik forintot kiszippantotta a gazdaságból. Az elmúlt időszak azt is bebizonyította, hogy az energiabiztonság javítása létkérdés, továbbá, hogy tartós megoldásra van szükség a kiszámíthatatlan, esetenként ugrásszerűen megnövekvő energiaárak kezelhetővé tételére" – emelte ki Lukács András.

A Levegő Munkacsoport immár 1991 óta rendszeresen készít javaslatokat nemcsak arra, hogy mire kellene több pénzt költenie az államnak, hanem arra is, hogy mi lehet a szükséges kiadások fedezete: meg kell szüntetni a környezetileg káros, illetve a piacot hátrányosan torzító támogatásokat. Ilyenek például az akkumulátorgyáraknak, autógyáraknak nyújtott több százmilliárdos közvetlen támogatások és adókedvezmények, az újabb gyorsforgalmi utak építése vagy az olyan szállodaépítések, mint a Fertő-tavi beruházás. Sokat lehetne megtakarítani a szegénynek, gazdagnak egyaránt járó, energiapazarlást ösztönző rezsicsökkentés leállításával és helyette a rászoruló háztartások havi szociális támogatásban részesítésével is.

A töredékére lehetne csökkenteni a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatására előirányzott több mint 1100 milliárd forintot is, mivel jelenlegi kommunikációs gyakorlatuk a környezetvédelem terén sokkal több kárt okoz, mint hasznot: a nemzetközi tudományos konszenzussal ellentétes, a bevált gyakorlatokkal szembe menő kommunikációt folytat. Például népszerűsítik a rezsicsökkentés jelenlegi gyakorlatát, kiállnak az autóközpontú városi közlekedés mellett, megkérdőjelezik a nemzetközi éghajlatvédelmi intézkedések észszerűségét.