A gyakorlatban is hajtsák végre az orosz olajra és gázra kivetett szankciókat és szüntessék meg a kivételeket – ezt kéri közös levelében 290 civil szervezet az Európai Uniótól, illetve a G7-országok kormányaitól.

A két éve tartó brutális háborút Ukrajnában csak a Kreml olajból és gázból származó milliárdos bevételei tették lehetővé, amit nagyrészt Ukrajna szövetségesei fizetnek. Ha ez a finanszírozás megszűnne, az egyaránt elősegítené a háború befejezését, az olajdiktátorok zsarnokságának felszámolását, nem mellesleg pedig az éghajlat védelmét is. Ezért öt intézkedés mielőbbi megvalósítását sürgetik levelükben a civil szervezetek.

Teljes mértékben érvényesíteni és csökkenteni kell az orosz nyersolajra és olajtermékekre előírt árplafonokat, valamint átlátható és ellenőrizhető mechanizmusokat szükséges alkalmazni az olajkereskedők és a szállítmányozók tekintetében.

Meg kell akadályozni, hogy Oroszország tovább használja a veszélyes, gyakorlatilag nem biztosított és nem elszámoltatható régi tartályhajókból álló árnyékflottáját, amely illegális vagy kétes megállapodások alapján, átláthatatlan tulajdonviszonyokkal működik. Ez elengedhetetlen az esetleges balesetek folytán keletkező nagy olajszennyezések megelőzéséhez is.

Az EU-nak, illetve a G7-országoknak nem szabadna olyan olajtermékeket – főként gázolajat, benzint és kerozint – importálniuk, amelyeket orosz olajból állítanak elő harmadik országokban, például Indiában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emírségekben található finomítókban.

Sürgető a cseppfolyósított földgáz (LNG) Oroszországból történő behozatalának és az európai kikötőkben történő átrakodásának betiltása. Ezt annál is inkább meg kell tenni, mert 2022-2023-ban bővült az orosz cseppfolyósított földgáz exportja a világpiacokra.

Határozott és haladéktalan lépésekre van szükség az olaj- és gázfogyasztás csökkentésére. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „A kormányok, az önkormányzatok, a cégek és minden állampolgár már most megtehetné, hogy érdemben csökkentse a függőségünket a kőolajtól és a földgáztól. Például részesítsük előnyben a gyaloglást, a kerékpározást és a tömegközlekedést az autózás helyett, a vasutat a repülés helyett. Jelentős erőforrásokat szükséges átcsoportosítani az épületek energiahatékonyságának javítására. Fontos az is, hogy lehetőleg kerüljük el a kőolajból előállított áruk, mindenekelőtt műanyag termékek vásárlását.”

Az EU nemrégiben döntött arról, hogy 50 milliárd euróval támogatja Ukrajnát. Azonban ez az összeg az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta Oroszországtól vásárolt kőolaj- és földgáz- -import összegének 27%-át teszi ki. Ez aláássa azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megfosszák Oroszországot a háborúhoz szükséges pénzektől.

A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy az orosz olaj- és gázexport elleni szankciók szigorítása elkerülhetetlen az energiafüggetlenség, a béke, az éghajlatvédelem és a demokrácia előmozdítására érdekében.

2024. február 21.

Nyílt levél

Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke
Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke
Olaf Scholz, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke
Fumio Kishida, Japán miniszterelnöke
Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke
 

Tisztelt G7-ek és az Európai Unió vezetői,

A civil társadalom felhívása az EU-hoz és a G7-ekhez: zárják be az energiaszankciók kiskapuit és erősítsék meg a szankciók végrehajtását a háború befejezése érdekében!

Az Európai Uniónak és a G7-eknek szigorú intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy jelentősen csökkentsék Oroszország exportból származó legfontosabb bevételi forrásait: be kell zárniuk kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók minden kiskapuját. Helyes, hogy Európa anyagilag és katonailag támogatja Ukrajnát. De ugyanilyen fontos, hogy teljes mértékben megszüntessük az orosz háborús gépezet finanszírozását a fosszilis tüzelőanyagok importján keresztül, ami még mindig valóság – ezt követeli a jelen nyílt levelet aláíró több mint 280 civil szervezet.

A szankciókkal sújtott országok jelentősen csökkentették az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőségüket, de többet kell tenni annak érdekében, hogy ne vásároljanak többé olyan energiahordozót, amely a Kreml háborús kasszáját finanszírozza. Az olyan intézkedések hatására, mint az EU olajimport-tilalma és a G7-ek árkorlátozása, Oroszország olajból származó exportbevételei 14%-kal, vagyis eddig 34 milliárd euróval csökkentek. Az olajárplafon hatása azonban messze elmarad attól, amit fokozottabb ellenőrzéssel és a szankciók szigorú betartatásával, valamint alacsonyabb árszinttel el lehetett volna érni. Az EU és a G7-ek 202 milliárd euró értékben vásároltak fosszilis energiahordozókat Oroszországtól a Putyin ukrajnai inváziója óta eltelt két évben.

Az elmúlt két évben az EU szilárd elkötelezettséget mutatott Ukrajna támogatása mellett az agresszor elleni közös harcban, felismerve, hogy Oroszország háborúja a nemzetközi szabályokon alapuló rend, a demokrácia és az emberi jogok elleni támadás. Üdvözöljük az Európai Tanács nemrégiben hozott döntését, miszerint 50 milliárd euróval támogatja Ukrajnát. Azonban ez az összeg az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta Oroszországtól vásárolt fosszilis energiahordozó-import összegének 27%-át teszi ki, ami több mint 185 milliárd euró volt. Többet kell tenni szövetségeseink támogatásáért, és le kell választani az EU-t a háborút finanszírozó orosz fosszilis energiahordozóktól, beleértve az orosz vezetékes gáz importjának teljes megszüntetését.

Az EU 12 egymást követő szankciócsomagot vezetett be az orosz gazdaság ellen, amelyek célja, hogy megfossza az agresszort a finanszírozáshoz, biztosításhoz, fejlett technológiákhoz és mérnöki szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, és korlátozza exportbevételeit. Az EU és a G7-ek emellett 2022 decemberében globálisan alkalmazandó árplafont fogadtak el az orosz olajra. Az elégtelen végrehajtás és az Oroszország kőolaj- és földgáz-exportjával szembeni átfogó szankciók hiánya azonban rontja a szankciórendszer hatékonyságát, és aláássa azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy megfosszák Oroszországot a háborúhoz szükséges gazdasági eszközöktől.

Oroszország 2024-es költségvetési kiadásai a katonai-ipari komplexuma számára megduplázódott 2022-hez képest, ami a szovjet idők óta példa nélküli. A jelentős átcsoportosítás révén az összes kormányzati finanszírozás egyharmadát a hadsereg támogatása teszi ki, ami veszélyezteti a regionális stabilitást, valamint a demokrácia és a biztonság jövőjét Európában. Eközben Oroszország arra számít, hogy 11,5 billió rubel (127 milliárd dollár) bevétellel tölti fel költségvetését az olaj- és gázszektor bevételeiből. Oroszország elsősorban az olaj- és gázszektorból származó bevételei miatt tud ilyen bőkezűen költeni a hadseregére.

Az EU és a G7-országok azzal járulnak hozzá ehhez a növekvő hadikiadásokhoz, hogy nem hajtják végre megfelelően az orosz olajjal és gázzal szembeni szankciókat, és szélesre tárják a kiskapukat, amelyeket Oroszország nap mint nap kihasznál.

Az ukrán néppel való szolidaritásuk jeléül a civil szervezetek a következő lépéseket követelik a G7-ektől és az EU-tól:

1. Az orosz nyersolajra és olajtermékekre vonatkozó árplafonok teljes körű érvényesítése és csökkentése, valamint átlátható és ellenőrizhető megfelelési mechanizmusok bevezetése az olajkereskedők és a szállítmányozók számára, különösen azok számára, akik európai tulajdonú és P&I (Protection & Indemnity) biztosítással rendelkező, orosz olajat exportáló tartályhajókat üzemeltetnek. Az orosz nyersolajra vonatkozó árplafont sokkal közelebb kellene megállapítani a termelési költségekhez (átlagosan 15 USD/hordó), azaz 30 USD/hordóra, ami 37 milliárd euróval (25%-kal) csökkentette volna Oroszország bevételeit.

2. Meg kell akadályozni, hogy Oroszország tovább bővítse a veszélyes, gyakorlatilag nem biztosított és nem elszámoltatható régi tartályhajókból álló árnyékflottáját, amely illegális és kétes irányítási megállapodásokon keresztül működik, és a tulajdonviszonyaik nem átláthatóak. Erre nemcsak azért van szükség, hogy csökkentsük Oroszország azon képességét, hogy olajpénzből finanszírozza az agressziós háborút, hanem azért is, hogy megelőzzük az esetleges nagyobb olajszennyezésekből eredő fenyegető környezeti katasztrófákat. Az EU-nak és a G7-eknek be kellene vezetniük a vizeiken áthaladó hajókra egy olajkiömlés esetére vonatkozó biztosítási programot. Ez kizárhatná, hogy a balti-tengeri kikötőkből kiindulva a legforgalmasabb útvonalon keresztül közlekedjenek a szivárgásbiztosítással nem rendelkező ún. árnyék-tartályhajók, miközben csökkenthetné a környezeti katasztrófa kockázatát. Ha ez a politika számos árnyék-tartályhajót eltiltana a balti és fekete-tengeri kikötőkből történő olajszállítástól, akkor Oroszország nagyobb mértékben használná a jogszerűen biztosított hajókat, ami fokozhatná az olajár-korlátozási politika hatását.

3. A „finomítási kiskapu” bezárása, amely kiskapu lehetővé teszi az EU és a G7-országok számára, hogy olyan olajtermékeket – főként gázolajat, repülőgép-üzemanyagot és benzint – importáljanak, amelyeket harmadik országokban, például Indiában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emírségekben található finomítókban orosz olajból állítanak elő. A „finomítási kiskapu” legálisan lehetővé teszi az orosz olaj feldolgozását, valamint az EU-ba és a G7-országokba történő beáramlását, megőrizve az orosz exportvolumeneket és bevételeket.

4. Az Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának és más országokba irányuló export céljából történő átrakodásának teljes tilalma az európai kikötőkben. 2022-2023-ban az orosz cseppfolyósított földgáz világpiacokra irányuló exportja bővült, miközben ennek ellenkezőjére van szükség a Kreml agressziós háborút finanszírozó költségvetési bevételeinek csökkentése és az orosz LNG-ellátási láncban az ellenőrizetlen és elszámolatlan metánkibocsátás súlyos éghajlati hatásainak elkerülése érdekében. Az EU-nak hűnek kell maradnia a REpowerEU-tervben vállalt kötelezettségeihez, és teljes mértékben be kell tiltania az orosz vezetékes gázimportot is.

5. Határozott lépéseket kell tenni az olaj- és gázfogyasztás csökkentése és az importfüggőség megszüntetése érdekében, hogy az orosz hadigazdaságot leépítsék. Ilyen intézkedések közé tartozik, hogy Európában megköveteljék a céges autóflották átállását teljesen elektromos meghajtású járművekre, ami segítene minimalizálni a kőolaj iránti keresletet és az olajárakat. További lépések szükségesek a gáztüzelésű kazánok új vagy utólagosan felújított épületekbe való beépítésének betiltására, a hőszivattyúk gyorsított piaci bevezetésének elősegítésére, az egyszer használatos műanyagok gyártásának betiltására, az ambiciózus energiahatékonyság-javítási tervek elfogadására és végrehajtására, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek engedélyezésének ésszerűsítésére és kormányzati támogatására. A széles körben bejelentett dekarbonizációs kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követése szintén alapvető fontosságú.

Hangsúlyozzuk, hogy az orosz olaj- és gázexport elleni szankciók szigorítása nem csupán egy háború befejezéséről szól, hanem az autokrácia virágzását lehetővé tevő alapok lebontásáról. Ez egy globális szükségszerűség az energiafüggetlenség, a béke, az éghajlatváltozás elleni fellépés és a demokratikus ellenálló képesség előmozdítása érdekében. Ukrajnát is gyorsan be kell fogadnunk az Európai Unióba.

Aláírók: