Budapest, 2024. június 4 - A fél négyzetméteres virágládától a sok hektáros parkokig igyekeznek zöldfelületeket létrehozni az önkormányzatok, és ezt a lakosság egyre nagyobb örömmel fogadja. Ez a következtetés vonható le a tíz kerülettől és a Fővárosi Önkormányzattól érkezett szakértők kerekasztal-beszélgetésén, amelyet a Levegő Munkacsoport szervezett a zöldebb, élhetőbb Budapestről 2024. június 4-én.

A „Budapest, életünk tere” című rendezvény résztvevői bemutatták a közönségnek, hogy mire a legbüszkébbek az elmúlt időszakból, és hogy mik a legnagyobb kihívások a zöldterületek növelése szempontjából. Ennek keretében számos konkrét zöldítő tevékenység mellett fontosnak tartják a szabályozási keretek kialakítását és a szemléletformálást is.

Az I. kerület új, korszerű favédelmi rendelete és zöld ügyekről szóló honlapja példaértékű. Óbudán egy alaposan kidolgozott stratégia mentén munkálkodnak a zöldítésen, fontos céljuk uniós források bevonása a zöldítő, szemléletformáló tevékenységekhez. Kiváló kezdeményezés a „Városi farm” projekt. A Duna túloldalán, a „Vadvirágos Újpest” program civil díjat is kapott, és nagy eredmény, hogy már több mint tízezer négyzetméter feltört betonfelület vált zölddé a IV. kerületben. Terézvárosban minden talpalatnyi hely érték, ezért a zöldítés érdekében együttműködnek cégekkel, nagykövetségekkel, lakosokkal és társasházakkal például a belső udvarok parkosításában vagy közterületi parkolóhelyek zölddé alakításában.

A VII. kerületben a legtöbb helyet a parkoló autók veszik el, ezért jelentős előrelépés volt a parkolási szabályok szigorítása. Kiváló példa a Kertész utcában és a Hernád utcában lévő iskolák környékének élhetőbbé tétele is. Tanulságos az is, hogy a kerület által végzett tanulmány szerint csak az utcák egyharmadán nem lehetséges a zöldítés. Ferencvárosban kiemelt cél a hőszigetek megszüntetése, és nagy eredmény, hogy két új közterületi illemhely is létesült.

A XIII. kerületben tervszerűen sikerült növelni a zöldterületeket, különösen büszkék a volt ipari területek helyén létesült új parkokra (például Vizafogó park, García Márquez park). A XV. kerületben a lakótelepek leromlott állapotú zöldfelületeit igyekeznek felújítani, fenntarthatóbbá és zöldebbé tenni. A XVIII. kerület szakértője az esőkertek létrehozását és a vasútállomásoknál létesített kerékpártárolókat emelte ki.

A XXII. kerület büszkesége a részvételi költségvetés segítségével készült Tétényi családi park és nagyon fontosnak tartják a mikrozöldítéseket, például elosztósávokban. A Fővárosi Önkormányzat részéről Bardóczi Sándor főtájépítész kiemelte a hosszú távú program, a Radó Dezső Terv elfogadását, illetve azt, hogy a fakivágásokhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás előírásával nagyjából 1800 fát mentettek meg. A konkrét helyszínek közül egyebek mellett lényeges a Mocsáros nagy kiterjedésű területének védetté nyilvánítása és természetközeli kezelése. Ennek kapcsán örömteli hír, hogy nemrégiben a helyszínen a fokozottan védett magyar tarsza jelentős állományát fedezték fel.

Természetesen kihívások, bosszúságok is vannak bőséggel minden kerületben. A belvárosban elsősorban a helyhiány, a különböző városi funkciók versengése,illetve a sűrű közműelhelyezés okoz gondokat. A kertvárosokban pedig még van javítanivaló a lakosság szemléletén: sokan burkolják a kertjeiket, vágják ki a fáikat, nem törődnek a csapadék megtartásával és az ellenálló, tájhoz illő növényzet védelmével. Általános probléma, hogy a jogszabályi keretrendszer hiányos és széttagolt a zöldterület-üzemeltetés.

A beszélgetés összességében reményteli végkicsengéssel zárult. Egyértelműen látható, hogy a lakosság egyre fontosabbnak tartja, hogy minden lehetséges helyen zöldfelületek létesüljenek. Budapest adottságai és tartalékai kiválóak a további előrelépéshez, annak megteremtéséhez, hogy városunk zöld, egészséges és fenntartható élettér legyen.

A rendezvényen készített képgalériánk itt tekinthető meg.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett vélemények azonban kizárólag a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.