A fenti következtetést vonhatták le a Levegő Munkacsoport által szervezett online szeminárium résztvevői. A „Zöld jogok a fenntartható jövőért” című nemzetközi projektben a környezetvédők olaszországi, romániai és magyar helyszíneken rendezett események során járják körül a veszélyes hatásokat, a megelőzés és alkalmazkodás lehetséges egyéni és kollektív eszközeit.

A hazai eseményen rövid bevezető után Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense tartott előadást arról, hogy kinek a felelőssége a klímaváltozás megállítása. Kifejtette, hogy az összes üvegházhatású gázkibocsátást alapvetően négy tényező alakítja: a világ népessége, az egy főre jutó GDP (ami gyakorlatilag a fogyasztást jelképezi), az egy egységnyi GDP-hez szükséges energiamennyiség és az egy egységnyi energiához tartozó üvegházhatású gázkibocsátás. Ezek közül a legutóbbi nagyjából állandó az utóbbi évtizedekben, az első három tényező hatása azonban egymást sokszorosítva az üvegházhatású gázok kibocsátásának meredek emelkedését okozza, ami vélhetően a közeljövőben sem fog csökkenő tendenciára váltani. A folyamatok egy régóta működő gazdasági rendszerben zajlanak, amiben nagyon nehéz változást elérni. A tényezők közül a népességnövekedés a fejlődő országokban maradt jelentős, amire az érintett államok szabályozása lehet hatással. Számunkra még fontosabb feladat azonban, hogy mihamarabb szembe kell néznünk azzal, hogy a gazdasági növekedésre épülő rendszer helyett egy fenntartó jellegű berendezkedésre álljunk át. Vagyis alapvetően természetesen van szerepe az államoknak, a cégeknek és az egyéneknek is, ám csak a teljes rendszer új alapokra helyezése számítana hatékony megoldásnak. A tudatos egyéni viselkedés szerepét egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazta meg, hogy az szükséges, de nem elégséges feltétele a változásnak, rendszerszerű átalakulások nélkül a folyamat nem lesz hatékony.

A második előadás során Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport munkatársa mutatta be az éghajlatváltozással összefüggő legaggasztóbb folyamatokat. Az egyéni felelősség kapcsán kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy ne csak a következményekkel legyünk tisztában, hanem azzal is, hogy mértékletességgel, az anyagi javak iránti igényeink észszerűsítésével és a környezeti követelmények mindennapi döntéseinkbe építésével mindannyian tehetünk valamit. Az emberek szokásainak változása először kis lépésekben (például felesleges termékek eltűnésével), majd egyre nagyobb léptékben, szükségszerűen rendszerszerű átalakítást hoz magával. A szeminárium végén minden résztvevő kiszámolhatta saját éghajlati hatásait is a Torinói Egyetem által kifejlesztett karbonlábnyom-számítási modell segítségével.

A rendezvényen készített képernyőképeink itt tekinthetők meg.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett vélemények azonban kizárólag a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.