Sürgető a metánkibocsátás csökkentése

Egy évvel ezelőtt fogadta el az Európai Unió az egyik legfontosabb éghajlatkárosító és légszennyező anyag, a metán kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletét, azonban azóta a legtöbb tagországban, így Magyarországon sem történt előrelépés ezen a téren. Az évforduló alkalmából európai civil szervezetek széles koalíciója sürgeti, hogy a kormányok hozzanak érdemi intézkedéseket a metánkibocsátás csökkentésére – annál is inkább, mert ezáltal rövid idő alatt lehetne komoly eredményt elérni.

A metán (CH₄) több mint 80-szor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, és a légkörben lévő gázok közül 30 százalékban felel a globális felmelegedésért. Egyúttal nagymértékben elősegíti a talajközeli ózon képződését, ami légúti megbetegedéseket, fejfájást és szemirritációt okoz: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) számításai szerint amennyiben az ózonkoncentrációt 2022-ben sikerült volna az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlotta szintre csökkenteni, akkor az EU-ban 70 ezer korai halálesetet lehetett volna megelőzni abban az évben. Az ózon a növényzetet is károsítja: az EEA megállapította, hogy az EU mezőgazdaságát évente 2 milliárd euró kár éri a talajközeli ózon miatt.

Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa elmondta: „A metánkibocsátásért elsősorban a fosszilis energiaipar, a hulladék- és szennyvízgazdálkodás, valamint a hús- és tejtermelés a felelős. Bár a hazai statisztikákból úgy tűnhet, hogy az energiaipar csak mérsékelten járul hozzá a metánkibocsátáshoz, azonban ezek a számok nem tükrözik a valóságot: a földgáznak, ami szinte csak metánból áll, mintegy 70 százalékát importáljuk, így a hazai földgázfelhasználás metánkibocsátása nagyobb részt Oroszországban történik, a kitermelés és a szállítás során. Az ebből származó kibocsátást viszont csak a fogyasztásunk mérséklésével tudjuk csökkenteni.”

A hazai metánkibocsátás ágazati megoszlása
(a Levegő Munkacsoport ábrája a KSH adatai alapján)

A jelenleg 19 szervezetet – köztük a Levegő Munkacsoportot –tömörítő Civil Európai Metán-Megfigyelőközpont (European Civil Society Observatory on Methane, CSO-M) sürgetik a kormányokat, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a metánkibocsátás csökkentésére. „A metánkibocsátás csökkentése hatására rövid időn belül lassulna az éghajlatváltozás és kisebb lenne a légszennyezés. Ugyanis a szén-dioxiddal ellentétben, amely évszázadokig a légkörben marad, a metán 7-12 év alatt lebomlik” – állapította meg Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

Az uniós metánrendelet egyéves évfordulója alkalmából a CSO-M létrehozta a Metánrendelet-Nyomonkövető (Regulation Tracker) első változatát, amely bemutatja, miként teljesítik az egyes tagállamok a rendelet előírásait. Ezáltal mindenki szinte naprakészen tájékozódhat arról, hogy az egyes tagországok milyen lépéseket tettek a kibocsátás csökkentésére, és még milyen hiányosságokat kell felszámolni ezen a téren.