Életbevágó, de nem beszélünk róla: a metánkibocsátás

Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt a metánkibocsátás, erre hívja fel a figyelmet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmánya. A metán a globális felmelegedés és a légszennyezés egyik fő okozója, de ennek ellenére kevesen tudnak a témáról. A Levegő Munkacsoport ezért szakértők széles körű bevonásával konkrét javaslatokat dolgoz ki a hazai metánkibocsátás csökkentésére.

Egy metánmolekula 84-szer erősebben melegíti a légkört, mint egy szén-dioxid-molekula. A metán eddig globálisan mintegy 0,5 Celsius fokos légköri felmelegedésért felelős. A metán – közvetett módon – a légszennyezettséget is növeli, mivel hozzájárul a talajközeli ózon képződéséhez. Márpedig az ózon rendkívül egészségkárosító: az EEA számításai szerint amennyiben az ózonkoncentrációt 2022-ben sikerült volna az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlotta szintre csökkenteni, akkor az EU-ban 70 ezer korai halálesetet lehetett volna megelőzni abban az évben. Az ózon a növényzetet is károsítja: az EEA megállapította, hogy az EU mezőgazdaságát évente 2 milliárd euró kár éri a talajközeli ózon miatt.

A metánkibocsátásért elsősorban a hulladék- és szennyvíz-gazdálkodás, a mezőgazdaság (mindenekelőtt a hús- és tejtermelés) és az energiaipar a felelős.

(a Levegő Munkacsoport ábrája a KSH adatai alapján)

 

Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakjogásza elmondta: „Az Európai Unió azt vállalta, hogy a metánkibocsátást 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a 2020. évi állapothoz képest. Ennek érdekében 2020-ban közzétette a metánkibocsátás csökkentésére irányuló stratégiáját, majd 2024 augusztusában az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről szóló rendeletet (vagyis egy olyan jogszabályt, amelyet minden tagországnak kötelező alkalmaznia). Sajnos azonban a tagállamok eddig nem jeleskedtek a metánkibocsátásuk csökkentésében. Pedig a halogatásra nincs idő. A légkör metánkoncentrációja az elmúlt 800.000 évben nagyjából állandó volt, viszont az utóbbi évtizedekben a 3,5-szeresére emelkedett.”

Tóth Csaba, a civil szervezet szakpolitikai munkatársa hozzátette: „A kormány feladata, hogy szemléletformálással, megfelelő szabályozással és gazdasági ösztönzőkkel elősegítse a metánkibocsátás visszafogását. Az egyén pedig azzal teheti a legtöbbet, ha tájékozódik és tájékoztat a témáról, továbbá nem pazarolja az élelmiszert, komposztál, valamint csökkenti hús és a tejtermékek fogyasztását.”

A Levegő Munkacsoport széles nemzetközi együttműködéssel, a Methane Matters Coalition keretében konkrét javaslatokat dolgoz ki a kormány számára, amelyek megvalósítása esetén a magyarországi metánkibocsátás 30 százalékkal csökkenthető 2030-ig. A tanulmány várhatóan 2025 őszére készül el.
 

Hírfigyelő