Hatékony uniós támogatásokkal a klímasemleges Európáért

A klímasemlegességre való áttéréshez, melyet az Európai Zöld Megállapodásban (EZM) vállalt az Unió, jelentős változásra van szükség a a közfinanszírozás és az ösztönzők terén. A legtöbb tagállam nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervét (HET) már mostanra (2021. november) elfogadták, a partnerségi megállapodások és az operatív programok megvitatása pedig folyamatban van.

A múltban tapasztaltak szerint azonban ezek a dokumentumok önmagukban nem mindig garantálják, hogy az uniós pénzeket a legjobb módon használják fel a környezet- és éghajlatvédelem érdekében.

A projekt célja, hogy hozzájáruljon az uniós pénzek hatékony felhasználásához a résztvevő országokban, kiemelje a legjobb gyakorlatokat és a tanulságos eseteket, valamint széles körben terjessze az észrevételeit mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Így a projekt hozzájárul az uniós éghajlatpolitikai intézkedések és az EZM megvalósítására irányuló uniós finanszírozás és költségvetési politika javításához azáltal, hogy a nemzeti szintű kulcsfontosságú intézkedésekre összpontosít.

Ugyanakkor értékes információkkal szolgál majd az uniós források hatékony felhasználásához az éghajlatvédelem terén uniós szinten is.

A projekt szükségessége és célja

Az EU hosszú távú költségvetése, az úgynevezett többéves pénzügyi keret (MFF) alkotja azt a politikai és jogi keretet, amely hétéves időszakra meghatározza az EU kiadási prioritásait. A többéves pénzügyi keret az uniós szakpolitikákat ülteti át a reálgazdaságba a közszolgáltatások finanszírozása vagy infrastrukturális projektekbe történő beruházások által. Ezt a keretet most a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (HEE) is kiegészíti.

Az MFF és az HEE jelentős hatást gyakorol a nemzeti politikákra, különösen a keleti tagállamokban. Ezekben az országokban az uniós finanszírozás az összes infrastrukturális közberuházás akár 80%-át is kiteszi. Az uniós költségvetési finanszírozást gyakran az Európai Beruházási Bank (EBB) hiteleivel is kiegészítik. Ezek a pénzek további jelentős nemzeti közberuházásokat és magánberuházásokat is gerjesztenek. Ez azt jelenti, hogy az uniós költségvetés felhasználásának módja nagymértékben meghatározza ezeknek az országoknak a gazdasági szerkezetét és fejlődési pályáját.

Bár a 2014-2020-as uniós költségvetés tartalmazott néhány fontos, az éghajlatváltozással kapcsolatos elemet, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása továbbra is jelentős támogatásban részesült mind az uniós, mind a nemzeti költségvetésekből. Így az egymással versengő prioritások és az éghajlatpolitikai intézkedések következetlen végrehajtása kisiklatta az uniós költségvetés éghajlatpolitikára szánt elemeit. Összességében nagyrészt kihasználatlan maradt az uniós költségvetésben rejlő lehetőség arra, hogy meggyorsítsa Európa klímasemlegességre való átállását. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) jelentése szerint „az éghajlatváltozás mérséklése főként csak retorikai szinten szerepel a stratégiai tervezési és programozási dokumentumokban (partnerségi megállapodások). Az éghajlatvédelem általános érvényesítése az EU kohéziós politikai kiadási terveiben és programjaiban (operatív programok) szereplő horizontális elv, melynek alkalmazását jogszabályok írják elő. Ez azonban csak névlegesen történik meg, a tényleges beruházási szakaszban pedig többnyire nem biztosítják azt védelmi mechanizmusok révén (például szigorú projektkiválasztási kritériumok alkalmazásával), és nem is támogatják megfelelő, jelentős beruházásokkal.”

A 2021-2027-es Többéves Pénzügyi Keret és az HEE kulcsfontosságú lesz az Európai Zöld Megállapodás megvalósítása szempontjából. Ennek érdekében az uniós költségvetés és a kapcsolódó szakpolitikák alapvető reformjára van szükség, hogy azok összhangba kerüljenek a Párizsi Megállapodással, hogy az EU „pénzmozgásai összhangban legyenek az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődés felé vezető úttal” (Párizsi Megállapodás 2. cikk). Civil szervezetek számos fontos javaslatot tettek egy ilyen reform megvalósítására korábbi projektjeikben (ld. alább).

A megreformált uniós finanszírozási rendszernek teljesítenie, sőt erősítenie kell az EU éghajlat-politikai célkitűzéseit és szakpolitikáit, beleértve a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai célokat. Az uniós finanszírozás segíthetne a megújuló energiaforrások erős hazai piacának kiépítésében, az energiahatékonyság előtérbe helyezésében, az alacsony kibocsátású mobilitás elterjesztésében, és vezető szerep szerzésében a tiszta energiamegoldások fejlesztésének terén , valamint támogathatná az innovatív fenntartható megoldásokat minden ágazatban, és lehetővé tehetné a fejlesztési partnerei számára, hogy profitáljanak az elért eredményekből. Segíthet abban is, hogy az állampolgárokat a tiszta energiára való átállás középpontjába helyezze.

Az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályozást jelenleg ültetik át konkrét beruházási és reformtervekbe. Alapvető fontosságú, hogy ezeket a terveket úgy dolgozzák ki és hajtsák végre, hogy azok stratégiailag és pénzügyileg is egyértelműen magukba foglalják a tiszta és igazságos energiaátállás folyamatát. A projekt lehetővé teszi a civil szervezetek számára, hogy érdemben hozzájáruljanak ezekhez a folyamatokhoz.

 

A projekt tevékenységei

  1. A civil társadalom felkészítése arra, hogy részt vegyen a programok és projektek értékelésében, és ajánlásokat tegyen azok végrehajtására
    A projekt honlapján elérhető a Legjobb gyakorlatok adatbázisa, ahová minden érdekelt félnek lehetősége lesz feltölteni példákat az uniós finanszírozás legjobb gyakorlataira és elkerülhető hibáira.
  2. Az aktuális nemzeti szintű ismeretek átadása, és értékelések készítése
    A partnerek konkrét észrevételeket és javaslatokat tartalmazó értékeléseket készítenek az uniós támogatásokhoz kapcsolódó partnerségi megállapodásokról (PA-k) és a részt vevő országokban az éghajlat és a környezet szempontjából legfontosabb operatív programokról (OP-k).
    A partnerek emellett havonta jelentést készítenek a legfontosabb konkrét programok és projektek alapján, amelyekben értékelik az érintett tagállamokban a PA-k, OP-k és a nemzeti helyreállítási és alkalmazkodóképességi tervek végrehajtását.
  3. Szakpolitikai ajánlások kidolgozása és a legjobb gyakorlatok példáinak terjesztése az éghajlattal kapcsolatos szakpolitikai reformokra vonatkozóan, a célcsoportok közvetlen tájékoztatása révén
    A projektpartnerek a közvetlen kommunikáció révén rendszeresen beavatkoznak a szakpolitikai folyamatokba a nemzeti és uniós döntéshozókat megcélozva.
  4. Kommunikációs kampány az összes érdekelt féltudatosságának növelése érdekében
     

 

A projekttel kapcsolatos elvárások

Hosszú távon: Hozzájárulni ahhoz, hogy a pénzmozgások összhangban legyenek a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően az alacsony ühg-kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenálló fejlődés felé vezető úttal.

Rövid távon: Az uniós éghajlatpolitikai fellépés és az EZM megvalósításához szükséges finanszírozás és költségvetési politika szintjének és minőségének javítása azáltal, hogy a nemzeti szintű kulcsfontosságú intézkedésekre összpontosít, értékes hozzájárulást nyújt az uniós pénzek jobb felhasználásához uniós szinten is, és növeli a civil társadalom tudatosságát.

Hatás: Várakozásaink szerint az uniós finanszírozás célzottabb és hatékonyabb támogatást fog nyújtani az éghajlat- és környezetvédelmi intézkedésekhez, miközben az Európai Zöld Megállapodással összeegyeztethetetlen programok és projektek ösztönzői és finanszírozása csökken.

Ez elősegíti az EU gazdaságának gyorsabb dekarbonizációját és az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás mérséklését valamennyi ágazatban. A projekt során azonosított legjobb gyakorlatok nagyon hasznosak lesznek az összes uniós ország számára. Az európai strukturális és beruházási alapokból, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó kiadások szintje és minősége javulni fog az érintett országokban, és a nemzetközi hálózatépítésnek és a projektcsoporton túli kapacitásépítésnek köszönhetően valószínűleg további országokban is érezteti majd hatását.

 

Mi az a többéves pénzügyi keret (MFF) és a Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (HEE)?

A többéves pénzügyi keret (MFF) az EU hosszú távú költségvetése, mely jelentősen hozzájárul az Európa jövőjét erősítő szakpolitikák végrehajtásához. Ez az egyik legfontosabb pénzügyi eszköz a nemzeti kormányok kezében. A jelenlegi többéves pénzügyi keret 2021-től 2027-ig tart.

Az Európai Bizottság 2020 májusában javasolta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) létrehozását, mint ideiglenes sürgősségi eszközt a koronavírus-világjárvány okozta azonnali károk felszámolásának elősegítésére. Az eszköz 672,5 milliárd euró értékben biztosít támogatást és kölcsönt az uniós tagállamoknak. Ezeket a támogatásokat és kölcsönöket a következő többéves pénzügyi kerettel együtt nyújtja az EU a válság hatásainak kezelése, és a zöldebb, digitális, szociális és ellenálló európai gazdaságba való beruházás érdekében.

 

Miért fontos a többéves pénzügyi keret és az RRF az éghajlat szempontjából?

Az EU klímasemlegességre való áttérése érdekében jelentős változásra van szükség a közfinanszírozás és az ösztönzők terén. Az új Többéves Pénzügyi Keret a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközzel együtt az uniós intézmények rendelkezésére álló első számú pénzügyi eszköze (több mint 1000 milliárd eurót tesznek ki) az éghajlatpolitikai intézkedések élénkítésére az egész unióban. A 2021-2027-es Többéves Pénzügyi Keret ráadásul az utolsó olyan beruházási ciklus, amely hozzájárulhat az éghajlatváltozás irányának megváltoztatásához, ami rendkívül fontos, mivel az EU 2030-ig kitűzött éghajlatvédelmi céljainak eléréséhez sürgősen szükség van az erősebb éghajlatvédelmi teljesítményre.

Ezért ezek a támogatások óriási lehetőséget jelentenek a civil társadalom számára, hogy egy környezetbarátabb költségvetést mozdítsanak elő, megváltoztatva az uniós források felhasználásának módját a tagállamokban. A korábbi Többéves Pénzügyi Keret idején ugyanis sok ország nem hatékonyan, néha pazarlóan használta fel az uniós pénzeket, sőt sok esetben még a környezetre káros beruházásokat is támogatták. Ezért fontos, hogy levonjuk a múlt tanulságait, és hatékonyabbá tegyük ezeknek a támogatásoknak a felhasználását, növeljük az átláthatóságot, valamint javítsuk a végrehajtás, a nyomon követés és az értékelés folyamatát.

 

Korábbi projektek a témában

A jelenlegi projekt három korábbi projekt folytatása:

 

MI AZ EURÓPAI KLÍMAVÉDELMI KEZDEMÉNYEZÉS (EUKI)?

A Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium (BMU) hozta létre az Európai Klímavédelmi Kezdeményezést (EUKI), hogy még szorosabban együttműködjön az ambiciózus uniós éghajlatpolitika kidolgozásában és végrehajtásában. Az EUKI-n keresztül az éghajlatvédelem szereplői tanulhatnak egymástól; a kezdeményezés támogatja az Európán belüli párbeszédet, a bevált gyakorlatok cseréjét, a tudatosság növelését és a tudásátadást.

Az EUKI az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében európai éghajlat-védelmi projekteket finanszíroz és kapcsol össze. A kezdeményezés lehetővé teszi az intenzív párbeszédet, valamint a tudás- és tapasztalatcserét az Európai Unióban, hogy közösen mozdítsák elő a Párizsi Megállapodás végrehajtását. Az EUKI támogatja az éghajlatsemleges gazdaságok és társadalmak felé való átmenetet Európában.

Az európai éghajlat-politikai kezdeményezés célkitűzései a következők:

  • Ismeretek és tudatosság kialakítása az éghajlatváltozás mögöttes okaival, valamint az éghajlatvédelem által kínált ökológiai, társadalmi és gazdasági lehetőségekkel kapcsolatban.
  • A bevált gyakorlatok cseréjének, a tudás és a tapasztalatok átadásának, valamint a hálózatok kiépítésének elősegítése az átalakulási folyamatok támogatása és az ühg-kibocsátás mérséklését szolgáló kedvező keretrendszer kialakítása érdekében.
  • Kapcsolódás építése z uniós programokhoz a kapacitásépítés, valamint a koncepció- és projektfejlesztés révén, hogy az európai támogatásokat innovatív és progresszív klímavédelmi intézkedésekre használják fel.

A két- és többoldalú intézkedések célcsoportjai a kormányok, önkormányzatok, a civil társadalom, a fogyasztók és – amennyiben az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok megengedik – a vállalkozások. A projekt elsősorban a közép-, kelet- és dél-európai országokkal, valamint a balti államokkal és az EU tagország-jelöltjeivel való együttműködésre összpontosít.

Honlap: https://www.euki.de/en/

Támogató a Német Parlament döntése alapján:


 

 


 

 

Hírfigyelő