Sokszor hiányoltuk az elmúlt évtizedekben, hogy nálunk a döntéshozók - jobb esetben - betegségüggyel foglalkoznak, elégtelen figyelem és forrás jut az egészségügyre, vagyis a betegségek megelőzésére. Holott a szakemberek állítják (a laikusok pedig tapasztalatból tudják), hogy egészségi állapotunkért legfeljebb 20 százalékban felelős az egészségügyi rendszer, és ennél jóval nagyobb arányban a környezet minősége és az életmód, a táplálkozási, mozgási, szabadidő-eltöltési és egyéb szokásaink.

A Zöld Levél Program

A Levegő Munkacsoport Zöld Levél Programjának egyik eleme volt a zöldterületek gyógyító hatása. Számos vizsgálat és tapasztalat bizonyítja például, hogy a zöldfelületre néző kórházban gyorsabban gyógyulnak az operált betegek, a természetben pihenve könnyebben oldódik a stressz, hiperaktív gyerekek jól kezelhetők intenzív szabadidős sportolással.

Különleges kerteket is építhetünk, például Madárbarát Kertet, Lepkekertet, a Színek Kertjét vagy az Illatok Kertjét. Balatonboglár fűzépítészetet tervez a Platán strandon a lakosság bevonásával.

A vállalkozások közül is sokan felismerték a zöld környezet motiváló hatását

A legenda szerint összefutottak a kerületi építési osztályon dolgozók, amikor megérkezett a Graphisoft Park engedélyezési terveinek kérelme. Fehér hollónak számít ugyanis az az építtető, aki ne akarná a telkét kevésbé beépíteni, mint ahogy azt a vonatkozó övezeti besorolás lehetővé tenné. A számítástechnikai cég azonban nagyobb zöldterületbe kívánta az irodáit ágyazni. Elkészültek az épületek és velük egyidőben egy csodálatos park is. A befektetés pedig bőven megtérült a beruházónak: a dolgozóik némileg kevesebb bérrel is beérték csak azért, hogy egy ilyen környezetben dolgozhassanak.

Micsoda különbség! A Graphisoft irodák környezete és kilátás egy minisztérium ablakaiból az Elektrotechnikai Múzeumra.

Kívül-belül zöld falak

A volt Gázgyár és a Duna part közötti terület lehetővé tette a Graphisoft irodáinak nagyvonalú telepítését. De mit csinálhatnak azok a vállalatok, amelyeknek a sűrűn beépített belső városrészekben van az irodájuk?

Egy osztrák napilap körkérdése alapján az irodákban dolgozók a természetes fényt, a friss levegőt (és a jó tömegközlekedést) tartják fontosnak (Standard, 2014.06.28/29.). Kívánatos még, hogy az épület egy kerthez, parkhoz kapcsolódjon. Az egyik bécsi irodaépület 850 négyzetméteres növényekkel befuttatott homlokzata nemcsak egész évben impozáns, de a mikroklíma szempontjából is igen kedvező hatású. Hosszabb hőségek idején a normál homlokzathoz képest a zöld falon akár 15 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet mértek. Ráadásul ha a többi épületnek is zöld homlokzata van az ablakon kinéző kedve is jobb, és a szeme is kevésbé fárad el. Jó lenne, ha nálunk is divatba jönnének régi és új épületeknél, nagyobb belső udvaroknál a zöld homlokzatok. Sok tévhit él idehaza a kúszónövényekkel, zöld homlokzatokkal kapcsolatban, amiket mielőbb el kellene oszlatni.

Futónövények remekül mutatnak a pergolákon, falakon, mindenféle támaszokon. Ne csak a vadszőlőben gondolkodjunk, gyönyörű virágos növényekben is gyönyörködhetünk, így pl. kék virágú iszalag, sarkantyúka, inkaliliom társaságában. A falak mentén remekül mutatnak a »klasszikus« és igénytelen futónövények, amelyek árnyékot adó, hűs klímát teremtenek, kiszűrik a zajt. Az örökzöld borostyán télen nem csak üdítő látvány, hanem még hőszigetelőként is funkcionál. A futónövények, pl. a vadszőlő megvédik az építményt az időjárás viszontagságaitól, a falra csapódó esőtől, a napfény, a fagy káros hatásától. Sőt a házfalak nedvesedését is gátolják, mert vízfelvételükkel folyamatosan szárítják a talajt. Bár a vegetációs időszakban sok rovar talál itt menedéket, de épp emiatt idecsalogatják a madarakat, így a természetes egyensúly helyreáll, és nem kell attól félnünk, hogy nyaranta bogár- és póközönben lesz részünk.” (Forrás: http://kertlap.hu)

Egyelőre csak a gazdagok engedhetik meg…

Stanley Hart Whitetájépítész professzor 1938-ban szabadalmaztatta az első beltéri zöld falat. Híres utóda, Patrick Blanc biológus a nyolcvanas években hosszabb időt töltött trópusi őserdőkben, a növények életét tanulmányozva, majd Európába visszatérve építeni kezdte belső zöld növényfalait. Mára több cég is kifejlesztett saját növényfal-rendszereket, számítógép vezérlésű öntözéssel, speciális talajösszetétellel, növényállománnyal. Egy ilyen fallal a helyi adottságoktól függően akár 30 százalék klimatizálást is meg lehet takarítani, egyéb esztétikai és szubjektív előnyei mellett. Egy komolyabb növényfal négyzetméterára ma félmillió forint körül van. Főképpen reprezentatív irodaépületekben alkalmazzák.

A Levegő Munkacsoportnak a zöldtetőkkel, zöld homlokzatokkal kapcsolatos kiadványai:

https://www.levego.hu/kiadvanyok/novenyekkel-boritott-epuletek-kepes-ismeretterjeszto-kiadvany

https://www.levego.hu/kiadvanyok/zoldulo-varosi-homlokzatok-kuszonovenyek

https://www.levego.hu/kiadvanyok/zoldtetok-es-zoldhomlokzatok-tanulmany

További hasznos információk a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos szövetsége honlapján.