Börtönben a Levegő Munkacsoport tanácsadói

A környezetvédőket csak egy napig tartották “fogva” a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, ahol egészség-megőrzési napot tartottak a dolgozóknak. Az eseményen a mozgás és táplálkozás mellett a környezetvédelem kapta a legfontosabb szerepet. A vércukorszint-mérés és a gyógymasszázs között a köthálós1 tanácsadói standot is sűrűn látogatták az érdeklődők, s maguk is meglepődtek, mikor számszerűsítették életvitelüket.

A Levegő Munkacsoport két környezeti tanácsadója egész nap a résztvevők rendelkezésére állt. Zöld termékek bemutatásával demonstrálták a háztartásvitel környezetbarát módját, és olyan, a mesterséges vegyi anyagok kiváltására alkalmas természetes (vagyis lebomló, nem mérgező) szerek használatával ismertette meg az érdeklődőket, mint például az ecet, a mosószóda, a szódabikarbóna, a citrom és a bórax. A dinamós vagy a ledes lámpa, a mikroszálas törlőkendő vagy az étolajderítő éppúgy a kiállított termékek között volt, mint a kecsketej szappan és a méhviaszos bútorápoló.

A lakossági panaszok mellett környezet-egészségügyi teszttel és ökológiai lábnyomszámítással is játékra hívták a résztvevőket. A lábnyomat-felmérés átlagos 2,5 hektáros eredménye arról tanúskodott, hogy az intézet dolgozói kevésbé pazarlóan élnek, mint egy átlagos honpolgár (3,7 hektár). A megkérdezettek háromnegyede alig használ autót, gyalog vagy kerékpárral jár dolgozni. Ez részint arról tanúskodik, hogy az intézet dolgozói környezettudatosak és üzemanyag-takarékosak a közlekedésben, ugyanakkor annak is köszönhető, hogy a személyi állomány jelentős része vidéki, és tömegközlekedéssel ingázik, vagy egyszerűen közel lakik a munkahelyéhez. A Kalocsa környékén élők a vasút leépítése következtében vonat nélkül maradtak – ezt többen sérelmezték –, s csupán azért választják a buszt, mert nincsen más tömegközlekedési eszköz. Nyaralni azonban a legtöbben autóval mennek, viszont az összes megkérdezett az országon belül töltötte a nyári szabadságát.

Vegetáriánus válaszoló nem volt, mindenki eszik húst, s fele otthoni, fele készételt fogyaszt rendszeresen. A vidéken, kertes házban élők komposztálnak, ahogy az szervesen hozzá tartozik az állattartáshoz, zöldségkultúrához. Aki fővárosi vagy felköltözött, és Pesten tölti hétvégéit is, azok közül többen tömbházban élnek és emiatt nincs lehetőségük a konyhai szerves hulladék hasznosítására, noha szándékuk lenne rá. Hulladékát a többség már szelektíven gyűjti, s igyekeznek kevesebb csomagolást vásárolni, ezen a téren tehát elkezdődött egyfajta szemléletváltás.

A válaszolók többsége téglaépületben lakik, de meglepően sokan élnek vályogházban is.
A megújuló energiaforrásként egyedül a fa került említésre, azonban a háztartási berendezéseket szinte mindenki igyekszik kisebb fogyasztásúra cserélni, izzóból például már senki nem vásárol hagyományosat. A víztakarékos megoldásokra többen az ökoláb-teszt kitöltéskor kaptak tippet, s volt, aki itt szembesült azzal az előnnyel, amit a perlátor2, a keverőcsap és a megfelelő WC-tartály alkalmazásával lehet elérni. Akadt két olyan válaszoló is, akinek ha nincs is épített ciszternája, de hordóba gyűjti az esővizet, és azzal locsol.

Az intézet egyébként két éve a Lélegzet Alapítvány által kiírt Zöld Levél városzöldítő pályázat segítségével már elkezdte a valódi zöldülést. A Markó utcában mintegy 50 négyzetméternyi betont törtek fel, és parkosítottak két sétaudvart, valamint a műhelyudvart. Azóta a növények gondozása a drogprevenciós foglalkozás része. A tűzfalakra a fogvatartottak színes házakat, utcaképet festettek, ami a munkalehetőség mellett szebb környezetet és jobb közérzetet biztosít számukra, javítva a mikroklímát.

Bohus Anita

1 KÖTHÁLÓ: Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, www.kothalo.hu

2 A perlátor fémszövetes vízrendező a vízcsapon, ami az áramló víz mozgási energiáját felhasználva levegővel dúsítja fel a vizet. Ezáltal azt az érzetet és látszatot kelti, mintha a valóságosnál több víz folyna ki a csapból. Ezáltal a perlátor a víz- és energiatakarékosság eszköze.

Hírfigyelő