Gyakorta keveredik a zöldfelület és a zöldterület fogalma. A rövid magyarázatot a Szegedi Tudományegyetem anyaga alapján állítottuk össze. A települések területén belül a növényzettel fedett, benőtt, betelepített területek összessége a zöldfelület. A település egésze biológiailag aktív (zöldfelületek + vízfelületek) és biológiailag inaktív (beépített, burkolt) felületekből áll. A zöldterület területfelhasználási kategória, melyre sajátos jogszabályi előírások vonatkoznak. A zöldterületek a zöldfelületi rendszer kiemelt tagjai. A zöldterületek csak közterületek lehetnek. Akadálymentesen megközelíthetőek közútról, köztérről. A hazai előírások szerint a zöldterületek legfeljebb 3 százaléka beépíthető, és csak a pihenést, testedzést, vendéglátást és a zöldterület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el rajtuk. Zöldterületek a közparkok, közkertek, fásított közterek és a játszóterek.

A zöldfelületek elsődleges funkciói

• A termesztési célú zöldfelületek a jellemzően gazdasági célú ültetvények, melyeket kert-, mező- vagy erdőgazdasági módszerekkel művelnek (erdők, gyümölcsösök, szőlők, legelők, nádasok, szántók, zöldségtermesztő területek).
• A kondicionáló célú zöldfelületek ökológiai, rekreációs, esztétikai szolgáltatásokat nyújtanak. Ide tartoznak a városi zöldterületek (közparkok, közkertek), fasorok, külterületeken a tájképvédelmi takarófásítások.
• A települési zöldfelületek a használat jellege szerint lehetnek közhasználatra szánt zöldfelületek, amelyek egyben zöldterületek is (közparkok, közkertek, út- és térfásítások, közerdők), valamint korlátozott közhasználatú zöldfelületek (múzeumok kertjei, játszóterek, temetők).
• A települési zöldfelületek a tulajdonviszonyok szerint lehetnek magántulajdonú zöldfelületek (magánkertek) vagy közcélú, köztulajdonú zöldfelületek, amelyek fenntartása közpénzekből történik.

A városi növényzet kedvező hatása a városok környezetállapotára

1. A városi zöldfelületek az állatok élőhelyei is.
2. A növényzettel borított felszín hatására csökken a talajfelszínen a direkt sugárzás, nő a diffúz sugárzás aránya.
3. A cserjék, fák levélfelületén jelentős mennyiségű (gyakran toxikus nehézfémeket is tartalmazó) por kötődik meg. Ez a hatás a facsoportok, illetve a tűlevelűek esetében a legjobb hatásfokú.
4. Egy hektár lombos erdő 30 ember oxigénszükségletét képes biztosítani.
5. A városi növények tompítják a zajt.
6. A növények párolgásukkal hőt vonnak el a környezetből, és kedvező légáramlást okoznak. A városok növényzettel fedett részei csökkentik a hősziget intenzitását. Akár 4-5°C-kal is hűvösebb a levegő a növényzettel fedett felszínek környezetében a vízzáró burkolatú felületekhez képest. A cserjék, fák ágai miatt a csapadék hosszabb időn keresztül szivárog a talajba, ezért a növényzettel fedett felszínek alatt a talaj vízháztartása is kedvezőbb.

Mekkora zöldterületre lenne szükségünk a településen?

Az országos építési szabályzat övezetekre osztja a területeket. Minden övezetre más-más minimális zöldfelületi arányt írnak elő. A kötelező zöldfelület nagyságát telkenként írja elő a rendelet az övezeti besorolás függvényében. Ezt csak az új beépítéseknél vagy az épület funkciójának megváltoztatása esetén kell figyelembe venni. Ezáltal bebetonozza a zöldterület-hiányos városrészek problémáját. Bár az adott területen levő ingatlanok értékét jelentősen növelné a zöldterületi arányok javulása, a telektulajdonosok a minél intenzívebb beépítésben érdekeltek. Csak a szabályozás gyökeres újragondolása és a közérdek központi érvényesítése tudná a helyzetet orvosolni.

Átmeneti megoldást jelentenek az üres telkeken, foghíjakon kialakított zsebparkok (Ferencváros)

Magyarországon az egy főre eső zöldterület településenként 0,49 és 140 négyzetméter között változik. Az ajánlott zöldterületi minimum 21-30 m2/fő, amelyből 7-10 m2-t közvetlenül az épületek körül, 7-10 m2-t 300-500 méteres távolságra, további 7-10 m2-t pedig nagyobb közparkként kellene biztosítani.

A Bethlen utca–Damjanich utca–Rottenbiller utca által határolt tömbben a tervek szerint zöldterületet alakítottak volna ki. A fejlesztésnek ez az eleme azonban máig sem készült el (Külső-Erzsébetváros)

„Berlin város zöldfelületeit számos törvény, ill. rendelkezés szabályozza. Az építésügyi szabályzat rendelkezik a zöldterületekről, ill. az építési telkek nem beépített részeinek kialakításáról. A háromnál több lakásos épület létesítésénél előírás, hogy a gyerekek számára lakásonként 4 m2, vagy minimum 50 m2 játszóteret kell kialakítani a saját vagy a szomszédos telken, ha a használati jog biztosítható. Ezen kívül a játszóterekről szóló törvény a nyilvános játszóterekre 1 m2/lakos területszükségletet ír elő.” (Pro Verde 2006)

Minden új lakáshoz, irodaegységhez legyen kötelező 7 négyzetméter új zöldterületet is kialakítani - szorgalmazza a Levegő Munkacsoport. Így lenne biztosítható az új ingatlanok értékállósága. A rossz környezeti állapot, a túlzott beépítés az ingatlanok erkölcsi avulásához vezet.
2006-ban készült el Budapest Főváros Önkormányzatának Környezetvédelmi Ügyosztálya megrendelésére a Pro Verde részletes vizsgálat Budapest zöldfelületi állapotáról. A nyolcvanas évek óta ismételten, például 2006-ban is jelezték, hogy a Városliget, Margitsziget, Népliget, Csepel sziget, Városmajor parkjainak revitalizációjára lenne szükség.