Garantálni kell az energiahatékonyságba fektetett lakossági megtakarítások biztonságát

A külföldi befektetők komoly garanciákat harcolnak ki, és minimálisra igyekeznek csökkenteni a kockázataikat, amikor hazánkba hozzák a tőkéjüket. Ez érthető a részükről. Ezzel szemben jóval kevesebb figyelm fordul a lakosság és a hazai kisvállalkozások befektetéseinek biztonságát garantáló intézkedések felé.

Az EU-ban évi 100-110 milliárd eurót kellene az épületek energiahatékonyságának javítására fordítani 2050-ig. Ez, országonként eltérően, a GDP 0,5-0,8 százalékát jelentené. Ahhoz, hogy ez teljesülhessen, jelentős mennyiségű magántőke bevonására van szükség. A külföldi tőke – a magánbefektetők, a bankok, a nyugdíjalapok – azonban komoly garanciákat követelnek. Minimális kockázat mellett kívánják a pénzüket rendelkezésünkre bocsátani, különösen azokban az esetekben, amikor a várható haszon egy része a közösség érdekét, jelen esetben az éghajlatvédelmi célok teljesülését szolgálja.

Jóval kevesebb figyelem fordul hazánkban a háztartások befektetéseinek biztonsága felé. Holott a családok megtakarításaikat „véres verejtékkel”, lemondások árán, a munkabérekre eső hatalmas adóterhek teljesítése után tudják csak félretenni.

Éppen ezért a döntéshozók felelőssége, hogy a – korszerűsítések felgyorsítása szempontjából meghatározó – lakossági megtakarításokkal kapcsolatos garanciákat biztosítsák.

A befektetés elvárható biztonsági minimuma a háztartások esetében az, ha az ingatlan felújítására fordított összeg az energiaszámlák és a járulékos hasznok (komfortérzet, esztétika, funkcionális javítások, kényelem) figyelembevételével előbb térül meg, mintha megszokott módon (bankbetét, kincstárjegy stb.) fektetnék be.

Mivel a hazai bankok igen magas költségekkel és hosszabb távon negatív reálkamat mellett kezelik a betéteinket (+kamatadó!), elvárásaink megfelelően előkészített, körültekintően elvégzett korszerűsítés esetén biztosan teljesülnek.

A szakértők egyöntetű véleménye szerint az energiaárak 2050-ig csökkenni biztosan nem fognak, legfeljebb a drágulás mértékét ítélik meg eltérően. Tehát az energiaárak alakulása sem veszélyezteti a befektetés megtérülését.

Milyen kockázatai lehetnek a korszerűsítésnek?

Véleményünk szerint a kockázat mértékét a megfelelő megoldások kiválasztása és a kivitelezés minősége határozza meg.

Mindenkinek vannak saját vagy barátaitól hallott rémtörténetei arról, hogyan vágták át a kivitelezők az árral, mennyire előkészítetlen volt a felújítás, szakszerűtlen a tervezés és a költségbecslés, majd később a megvalósítás is. Nem egy esetben az új építésű ingatlanok is csak papíron teljesítik az előírásokat, senki sem ellenőrzi az átadásnál azok teljesülését, és a garanciális javítások elvégzése elől a vállalkozások inkább a csődbe menekülést választják.

Máig nem teljesül az egyenlő elbírálás elve az adók és támogatások területén. A felújítások ésszerű időn belüli megtérülését ellehetetlenítik a már említett magas bérterhek és a 27 százalékos áfa. Véleményünk szerint nem megoldás, sőt egyenesen elriasztó hatást vált ki a rapszodikusan, kis összegekkel és rövid időszakokra kiírt lakossági energiatakarékossági pályázatok hazai gyakorlata. Hosszútávú, kiszámítható és szélesebb körű ösztönzésre, adó- és kamatkedvezményekre lenne szükség, ahogy ez számos régi tagországban már évtizedek óta működik.

Cikkünk terjedelmébe nem fér bele az összes hazai probléma csokorba szedése és az orvoslásukhoz szükséges javaslatok ismertetése. Csak néhány sürgős feladatra szeretnénk a helyi és központi döntéshozók figyelmét felhívni:

  • országos energetikai információs hálózat működtetése a mérnökirodák, iparkamarák, helyi vállalkozások bevonásával (ingyenes tanácsadás, komplex szolgáltatások garanciával, referenciák stb.);
  • az energiahatékonysággal kapcsolatos általános ismeretek bővítése (média, honlapok, kiadványok, kampányok);
  • költség/haszon-elemzések, a lakosság árakkal és megtérülésekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése;
  • fogyasztóvédelem, szankciók a rossz tervezési, illetve kivitelezési szolgáltatások visszaszorítása érdekében;
  • országos lefedettségű mintaépület-hálózat, folyamatos nyomonkövetés, kiértékelés;
  • típusmegoldások, csomópontok, részletes műszaki leírások készítése;
  • a szakmunkásképzés támogatása;
  • hosszú távú nemzeti stratégiai programok készítése a részterületekre is (pl. középületek korszerűsítése), kiszámítható, stabil ösztönzési rendszer mellett;
  • jogszabályok, műszaki előírások frissítése a 2020-as célok hatékonyabb elérése érdekében.

Ha a felsoroltak megvalósulnának, a lakosság nagyobb biztonsággal vághatna bele az épületfelújításokba. A kiszámíthatóbb környezetben csökkennének az ingatlantulajdonosok, a lakosság befektetési kockázata, és ez növelné az épületenergetikai beavatkozások vonzerejét a lakosság szemében.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

A Levegő Munkacsoportot a MagNet Bank támogatja a KAP programban

Ozone Network