Miért váltanak az emberek autóról vasútra?

Hat európai országban kérdeztek meg embereket arról, hogyan utaznak, mennyire változtak az utazási szokásaik az elmúlt öt évben. A USEmobility projekt célja az, hogy a felmérés adatait elemezve olyan tényezőket találjon, amelyekkel azok, akik készek változtatni, a tömegközlekedés és más környezetbarát utazási módok felé terelhetők.

Újdonság, hogy a USEmobility projekt alulról fölfelé építkezik, vagyis az emberek szokásaiból, igényeiből kiindulva keres választ arra a kérdésre, mit tegyen a politika, illetve a szolgáltató azért, hogy minél többen válasszák a tömegközlekedést. Az emberekre ható tényezőket a kutatók két fő csoportra osztották, aszerint, hogy az eljutási kínálaton változtatnak valamit, vagy az emberek gondolkozását befolyásolják. Az első csoportba a kemény tényezők tartoznak, ilyenek például a menetrend, a sebesség, a jegyváltás és jegykezelés. Az úgynevezett lágy tényezők közé került a kényelem, a szocializáció, a közlekedés- és környezettudatosság, az információhoz jutás könnyűsége.

A legnagyobb változás abban mutatkozott, hogy milyen tömegközlekedési eszközöket használnak a munkába járáshoz. Míg a nagyvárosok környékén gyarapodott a tömegközlekedést használók száma, vidéken inkább az autóhasználat növekedett. Az eredményről és az elemzés részleteiről az azt irányító Thomas Krautscheidet és Klaus-R. Knuth-ot, a német Quotas GmbH közvélemény-kutató vállalkozás két vezetőjét kérdeztük.

Milyen meghatározó kemény és lágy tényezőket találtak?

- A klasszikus kemény tényezők közül az elérhetőség, a költségek, az utazási idő, a várakozási idő, az átszállások és kapcsolatok gyakorisága befolyásolja leginkább az utasokat. A lágy tényezők között az emberek rugalmassága, tervezésre való hajlandósága, környezettudatossága a meghatározó befolyásoló erő, illetve az, hogy mennyi információjuk van a lehetőségekről.

- Melyek voltak a közvélemény-kutatás fő elemei? 

- A USEmobility felméréssel arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tapasztalatok döntőek az utazási mód megválasztásában, és mi bírhatja rá az embereket a változtatásra. Azt kutattuk, hogy vajon mi motiválhatta azokat, akik az elmúlt öt évben változtattak az autózás, a motorozás, a biciklizés, a gyaloglás, buszozás, vonatozás arányán az utazásaikban (utazás-összetétel). A USEmobility felmérésben tehát nemcsak a tömegközlekedés-használat növekedésének vagy csökkenésének okait kerestük, hanem az autózás motivációira is rákérdeztünk. A tervezés során egy olyan kérdéssort állítottunk össze, amely pontosan fel tudja mérni a módot váltók csoportját.

- A megkérdezetteknek csaknem a fele váltott közlekedési módot az utóbbi öt évben. Vajon miért?

- Általában különféle tényezők kombinációja vezet az utazási szokások megváltozásához. A legerősebbnek közülük az élethelyzet megváltozása, azon belül is a munkahelyváltás és költözés bizonyult. De természetesen számított az is, hogy vonzó vagy taszító-e a tömegközlekedés, olyannyira, hogy nem csekély arányban ez váltotta ki az utazási mód megváltoztatását.

- Az emberek hirtelen döntenek úgy, hogy otthon hagyják az autójukat és átülnek buszra, vonatra, vagy ez hosszabb folyamat eredménye?

 - A megkérdezettek nagy csoportja változtatott az utolsó öt évben az utazási szokásain úgy, hogy teljesen vagy részben váltott a két fő mód között: tömegközlekedésre szállt autózás helyett, illetve fordítva. Őket elneveztük módváltoztatóknak. A kétharmaduk több lépcsőben – azaz többször is – változtatott, mire megtalálta a számára megfelelő utazási módokat (módösszetételt). Érdekes, hogy inkább az idősebbek változtatnak lépésről lépésre – közöttük az egy lépésben nagyot változtatók aránya csak 20 százalék –, a fiataloknál gyakoribb az éles váltás.

- Kiderült a felmérésből, hogy mivel lehet rávenni az embereket arra, hogy leginkább a tömegközlekedést használják?

 - Valamennyi résztvevő országban azt láttuk, hogy a módváltoztatók 25 százaléka pragmatikusan dönt. Őket nem az érzelmeik vezérlik, hanem a szolgáltatás mennyisége és minősége. A jó közlekedési eszköz fő jellemzője a gyors elérhetőség – tömegközlekedésnél az, hogy milyen közel van a megálló –, és az egyszerű célba érés. Befolyásolja az utazási szokásokat a lágy tényezők közé sorolt kényelem, az indulás kiszámíthatósága, gyakorisága, illetve az, hogy a jegyekkel igénybe vehető-e többféle jármű és szolgáltatás.

- Mivel lehet az embereket rávenni arra, hogy a környezeti szempontokat jobban figyelembe vegyék az utazási mód megválasztásánál?

Tudni lehet, hogy az európai polgárok odafigyelnek a környezeti szempontokra, amikor autót vásárolnak – az alacsony fogyasztású és a villanyautó egyre népszerűbb. Sokat számit a tájékozottság, tehát érdemes sok információt szolgáltatni a környezetbarát közlekedésről, nyaralásról, mert ezzel valóban lehet befolyásolni a döntéseket. A Horvátországban és Magyarországon megkérdezettek között már ma is erősebb a tömegközlekedés tudatos növelésére való hajlandóság, mint a többi négy országban.

- Van más említésre méltó eltérés is a centrumországok és Magyarország illetve Horvátország válaszadóinak attitűdje között?

- Jelentősen eltérő véleményeket hallottunk a tömegközlekedésről. Horvátországban például a tömegközlekedést szebbnek, egyszerűbbnek, gyorsabbnak, békésebbnek, sikeresebbnek és modernebb közlekedési módnak tartják, mint a nyugati országokban.

- Melyek voltak a legérdekesebb és legmeglepőbb eredmények?

- Először is az, hogy milyen sok ember változtatott az utazási szokásain az elmúlt öt évben. Az emberek tehát kevésbé ragaszkodnak a mobilitási szokásaikhoz, mint gondolnánk. Nagyon fontos felfedezés, hogy az utazási szokásokat a magánéletben történt változások befolyásolják leginkább, miközben a változtatást elősegítő eszközökről szóló vitákban mindig a kínálat fontosságáról van szó. Biztató, hogy sok a gyakorlatias gondolkodású felhasználó, de megfontolást érdemel az is, hogy az autóhasználat sokkal inkább érzelmi alapú, mint a tömegközlekedés választása.

Az interjút készítette:
Varga Judit


Tények a USEmobility felmérésről

Az Európai Unió kutatási programja, a Seventh Framework Programme for Research and Technological Development (Hetedik Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram) által támogatott USEmobility projekt célja, hogy felderítse, mi veszi rá az embereket arra, hogy autó helyett inkább környezetbarát közlekedési eszközökkel utazzanak, illetve mi tartja őket ettől vissza.

A felmérést Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Németországban, Magyarországon és Hollandiában végezték 2011. június-júliusban és 2011. szeptember-októberben.

Magyarországon a Budapest-Esztergom vasútvonalon utazókat kérdezték meg, több mint négyszáz embert.

Hírfigyelő