NAV-ügy: Varga Mihály levele alaposabb megvilágításban

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válasza is azt bizonyítja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tudott arról, hogy a kiskereskedelmi áruházláncokban sok, áfacsalással érintett termék található, mégsem intézkedett az érintettek felelősségre vonása érdekében – jelentette ki Horváth András azon a sajtótájékoztatón, amelyet december 13-án tartott a Levegő Munkacsoport és a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége az atlatszo.hu közreműködésével. A sajtótájékoztatóról megjelent nagyszámú tudósítás pontosan közvetítette a lényeget, azonban a jobb megértés érdekében az alábbiakban néhány fontos részletre alaposabban kitérünk.

A miniszternek Vágó Gábor LMP-s országgyűlési képviselő tett fel kérdést annak alapján, hogy a Magyar Nemzet 2013. november 20-i számában Torba Tamás, a 2012 tavaszától 2013 áprilisáig működő „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért” tagja a következőket írta: „a fórum egyes tagjainak alapos információi voltak az említett áruházláncokról, hogy forgalmaztak-e áfacsalásban érintett árut.” A fórum tagjai által végzett „előzetes adatgyűjtés, továbbá a helyszíni bejárás és egyéb források összegzése azt mutatta, hogy 2013 tavaszán 3, azaz három áruházlánc volt teljesen tiszta, ebből kettő külföldi, egy hazai tulajdonú. Hat másik esetben folyamatos volt – és ma is az – az áfacsalásban érintett termékek forgalmazása.” Mindezzel kapcsolatban „a fórum tárgyalt a NAV vezetőségével”.

Válaszában a miniszter cáfolni igyekszik Torba Tamás állítását „A megbeszélésen részt vevő adóhivatali vezetők hiányolták a tájékoztatóból azokat a konkrét adatokat, amelyek alapján lehetőség nyílt volna akár ellenőrzési, akár bűnügyi eljárás megindítására. Erre vonatkozóan Torba Tamás információval nem tudott szolgálni, kizárólag általános érvényű információkat közölt az adóelkerülő magatartást tanúsító áruházláncokról.”

Kérdés, ki mond igazat. Vajon a fórum képviselői valóban megnevezték az áfacsalásban érintett áruházláncokat és a bennük forgalmazott adócsalt termékeket, vagy – amint a miniszter állítja – tényleg csak „általánosságban” beszélgettek a témáról.

A miniszter válasza további érdekességeket is tartalmaz: „A NAV előtt sem volt ismeretlen, hogy azok az áruk, termékek, amelyek vélhetően adóelkerülő magatartással érintetten hazánkba bekerülnek, hosszabb vagy rövidebb láncolaton keresztül eljutnak valamilyen kiskereskedelmi egységig, ahol a végső fogyasztók megvásárolhatják azokat.” Tehát a NAV jól ismeri a problémát, de vajon tett-e ellene valamit? Erre is választ kapunk a minisztertől: „... 2011. augusztus hónapban ellenőrzési akciót rendeltek el, amelynek célja több meghatározott termékkör (tej, étolaj, kristálycukor, rizs, LCD televíziók, táblagépek) kereskedelmi láncolatának feltérképezése, a piac tisztítása, illetve további ellenőrzésekhez szükséges adatgyűjtés volt 7 nagy multinacionális áruházláncnál. Az áruházláncoknál rendelkezésre álló adatok alapján 49 beszállítót jelöltek ki további ellenőrzésre, amely vizsgálatok során a láncolat végigkövetése volt az alapvető feladat.” Tehát igaz Horváth András állítása, amely szerint nem az áfacsalás legfőbb haszonélvezőit, az áruházláncokat vizsgálta a NAV, hanem a közvetítő cégeket, amelyek általában csak néhány hónapig léteznek, utána eltűnnek az adótartozásaikkal együtt.

Figyelemre méltó a miniszteri válasz alábbi részlete is: „... egy további olyan akciót is elrendeltek, amely a fenti legnagyobb kiskereskedelmi láncokat érintette, illetve 2012. év során az adóhatóság koncentrált ellenőrzéssorozatot végzett egy multinacionális kereskedelmi láncnál, amely során a logisztikai központjánál, illetve valamennyi áruházánál mélységi ellenőrzések keretében végzett szállítmányellenőrzés alapján utólagos ellenőrzéseket megalapozó adatgyűjtéses vizsgálatokat kezdeményezett az adóhivatal.” Arról azonban mélyen hallgat a miniszter, hogy az ellenőrzések nyomán milyen megállapításokat tett az adóhivatal. Erre a hallgatásra szintén ad magyarázatot a miniszter: „... a multinacionális kereskedelmi láncok részvétele az adóelkerülésben rendkívül nehezen bizonyítható, hiszen jelentős részben állandó beszállítókkal, keretszerződésekkel rendelkeznek, a közvetlen beszállítóik adóhatósági kapcsolatai kifogástalanok, a csalás nem ezen a szinten következik be, hanem a láncolat alsóbb szintjein. Ez utóbbi szinteken a szükséges megállapításokat a NAV megtette és a jövőben is megteszi, ezzel azonban még nem nyer igazolást a kiskereskedelmi lánc adócsalásban történ ő részvétele, érintettsége.” Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet egy korábbi, 2012. szeptember 27-én megjelent cikkéből idézünk: „... lapunknak több hazai termelő is jelezte, a kereskedelmi láncok elképesztő részletességgel világítják át cégüket, mielőtt aláírnák velük a beszállítói megállapodást. Ezt figyelembe véve igencsak különösnek tűnik, hogy ezek a maffiaszerű hálózatok könnyedén bejuttatják termékeiket a multiláncok polcaira, mégpedig nem egy esetben úgy, hogy az említett élelmiszereket a gyártónál is olcsóbban kínálják eladásra. Ha más nem, legalább ez az irreálisan alacsony ár kelthetne gyanút a kereskedőkben!” Amint azonban a miniszter leveléből kiderül, a NAV-nál még ez sem kelt gyanút a szóban forgó kiskereskedelmi láncok bűnrészességét illetően.

Annak eldöntését pedig tisztelt Olvasóra bízzuk, vajon mit jelenthet, hogy a multiláncok beszállítóinak „adóhatósági kapcsolatai kifogástalanok”.

A sajtótájékoztatóról készült videofelvétel itt tekinthető meg: http://youtu.be/-BJx2FjpZaE

Lukács András
(Levegő Munkacsoport)

Hírfigyelő