A fosszilis energia állami támogatásának és adóinak, adókedvezményeinek újragondolása és ésszerűsítése révén elérhetjük a környezetvédelmi célkitűzéseket és növelhetjük az állami bevételeket – erre szolgáltat számos bizonyítékot két új tanulmány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD).

Az „Energiafelhasználás megadóztatása” (Taxing Energy Use) című tanulmányban most először elemzik részletesen és hasonlítják össze a 34 OECD-ország energiaadóit és az adók összetételét. A tanulmányból kiderül, milyen mértékben adóztatják meg az egyes országok a különböző fosszilis energiahordozókat fajtájuk és felhasználásuk szerint. Az adatokat ábrán is összegezték.

A tanulmányban kiszámolták a különböző fosszilis energiahordozók adóit egységnyi energiára és egységnyi szén-dioxid-kibocsátásra vetítve. Az egységnyi energiaadók erősen különböznek országonként és az egyes országokon belül energiahordozók szerint (dízelolaj, földgáz, kőszénstb.) még azonos felhasználás esetén is. Néhány példa:

• Egységnyi szén-dioxid-kibocsátásra vetítve a közúti közlekedésben használt gázolaj energiaadója átlagosan 37 százalékkal alacsonyabb, mint a benzin adója. Az energiatartalmat tekintve a gázolaj adója 32 százalékkal alacsonyabb, mint a benziné.

• A fűtésben és az iparban a kőolajtermékek után szén-dioxid-tonnánként átlagosan 24 euró adót, míg a földgáznál 13 eurót kell fizetni. A szén átlagos adója azonban szén-dioxid-tonnánként mindössze 5 euró, jelentős környezeti kárai ellenére.

• A mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban felhasznált fosszilis üzemanyag gyakran adómentes.

Az egységnyi szén-dioxid-kibocsátásra vetített adószintek közötti jelentős eltérés miatt hatalmas a különbség az adók szén-dioxid-kibocsátást csökkentő hatásában. Bárhol és bárhogyan bocsátunk ki szén-dioxidot, a légkörben lévő üvegházhatású gázok koncentrációjára (és így az éghajlatváltozásra) nagyjából ugyanolyan hatással leszünk. Az adószintek különbségei így jól mutatják, mennyire nem egységes a nemzetközi erőfeszítés az éghajlatváltozás enyhítésére.

A fosszilis energiák támogatása az OECD-országokban (millió USD, folyó áron)

Pascal Saint-Amans, az OECD Adópolitika és Adóadminisztáció Központjának igazgatója szerint „az energiaadók különbségei és a környezetre rendkívül károsan ható tüzelőanyagok alacsony adószintjei azt mutatják, hogy az egyes országok számára hatalmas lehetőségek rejlenek az energiaadók újragondolásában és a környezetvédelmi célok költséghatékonyabb megvalósításában. A jelenlegi pénzügyi válságban a környezetvédelmi adók nagyobb mértékű használata ráadásul gazdaságilag hatékony módja lehet az államháztartási bevételek növelésének.

A tanulmányról bővebb tájékoztatás Pascal Saint-Amans-tól, az OECD “Centre for Tax Policy and Administration (CTPA)” igazgatójától kérhető (pascal.saint-amans@oecd.org, +33 1 45 24 91 08).

A „Fosszilis energiák becsült költségvetési támogatásának és adókiadásainak leltára 2013-ban” (Inventory of Estimated Budgetary Support and Tax Expenditures for Fossil Fuels 2013) a 34 OECD-országból több mint 550, a fosszilis energia használatát támogató intézkedésről gyűjtött részletes adatokat, amelyek között sok az állami, illetve regionális szintű támogatás. A tanulmány ugyanakkor rávilágít az egyes OECD-országokban a támogatások megszüntetése terén néhány éve tapasztalt előrelépésre és ezek előnyeire is. Ezek közül néhány példa:

• Németországban 2011-ben körülbelül 2 milliárd euróra (a GDP 0,1 százaléka), vagyis több mint a felére csökkentették a fosszilis energiatermelés becsült támogatását. Mindezt annak a döntésnek a következtében, miszerint 2018-ra teljesen megszüntetik a szénipar állami támogatását.

• Mexikóban bevezettek egy új, hatékonyabb készpénz-átutalási rendszert, amivel a szegény háztartások energiaszükségletei fedezését segítik. Néhány államban bevezettek egy kísérleti programot, miszerint készpénz-átutalással helyettesítik az elektromos áram támogatását, amellyel az öntöző rendszerek szivattyúit működteték. Ezzel megszüntették az ártorzulást, amely a talajvíz jelentős túlkiaknázásához vezetett.

• Az Amerikai Egyesült Államok 2013-as költségvetési javaslata szerint eltörölnének egy sor adókedvezményt a fosszilis tüzelőanyagokra. Ez 2013 és 2017 között évente több mint 23 milliárd dollárral növelné a központi bevételeket.

Az energiahordozók átlagos tényleges adómértéke egységnyi energiatartalomra (bal oldal) és egységnyi szén-dioxid-kibocsátásra (jobb oldal) vetítve

Ken Ash, az OECD Kereskedelem és Mezőgazdaság részlegének igazgatója szerint a „tanulmány növeli a fosszilis energiát támogató intézkedések mibenlétének és mértékének átláthatóságát és kiindulópontot nyújt a döntéshozóknak a megfelelő reformintézkedések kialakításához. Ezek a támogatások meghaladják az évi 55 milliárd dollárt, így kiiktatásuk elősegítené a költségvetési hiány féken tartását és felszabadítana forrásokat más fontos területekre, csökkentve ugyanakkor az üvegházhatású gázok kibocsátását.”

A kormányok a fosszilis energiák termelését piaci beavatkozással, közvetlen pénzátutalással, adókedvezményekkel és az állam által biztosított áruk és vagyontárgyak alulárazásával támogatják. A fogyasztói oldalon a fosszilis energiák felhasználását többek között adómentességgel, az árak szabályozásával és visszatérítési rendszerekkel támogatják. Mivel az adó mértéke nagyon eltérő országonként, e támogatás mértékét – amibe az adókiadások is beletartoznak – nem lehet nemzetközileg összehasonlítani.

A tanulmányban beazonosított támogatások értékének körülbelül kétharmada a kőolajtermékeket érinti, míg a földgáz és a szén egyenlő mértékben részesül az összeg többi részéből.

Az OECD elemzésében felfedeztek azonosságokat azon kormányok stratégiái között, amelyek sikeresen lecsökkentették a fosszilis energiahordozók és az elektromos áram támogatásait. Ilyen például:

• A támogatások átláthatóságának és az adatok hozzáférhetőségének javítása.

• Megkönnyítendő a fosszilis energia támogatásának felszámolását, jobban célzott és átlátható kompenzációs intézkedések meghozatala a gazdaság szerkezetének átalakítására és a szegénység enyhítésére.

• A fosszilis energia támogatásának átalakítása lehetőség szerint egy tágabb gazdaság-szerkezeti átalakító csomag részeként.

• Az átalakítási programba vetett állampolgári bizalom megnyerése széleskörű tájékoztató kampányokkal, a támogatások felszámolásának helyes időzítésével és kompenzációs szociális politikával.

A tanulmány háttéradatai és még több kiadvány a témában a www.oecd.org/iea-oecd-ffss oldalon találhatóak meg.

A tanulmány Magyarországra vonatkozó háttértanulmányát az OECD felkérésére a Levegő Munkacsoport készítette (ld. https://www.levego.hu/kapcsolodo_anyagok/az_oecd_az_energiatamogatasok_felszamolasaert).

A témáról bővebb tájékoztatás Jehan Sauvage-tól kérhető jehan.sauvage@oecd.org vagy telefonon: + (33 1) 45 24 95 16.

Forrás: http://www.oecd.org/env/oecdcallsforbetteralignmentofenergypolicypublicfinancesandenvironmentalgoals.htm

Fordította: Madarassy Judit
(a Levegő Munkacsoport megbízásából)