2024. 09. 18.
A német Deutsche Umwelthilfe környezetvédő civil (DUH) szervezet által támogatott itrogén-dioxid-mérések (NO2) 2018 óta tartanak. Ebben a kampányban a DUH Európa-szerte támogatja a helyi civil szervezeteket és kezdeményezéseket NO2-mérések elvégzésében. Eddig több mint 5000 NO2-mérést végeztek 19 országban. A kampány átfogó célja, hogy megvizsgáljuk a jelenleg hivatalos mérőállomások által mért adatok megbízhatóságát és további információval szolgáljunk a nitrogén-dioxid szennyezettségről főleg a kelet-és közés-európai térségben, és felhívjuk a figyelmet az Európa-szerte elterjedt problémákra.
Az úgynevezett „passzív mintavevő készülékeket” alkalmazó mérési módszert már számos alkalommal tudományosan validálták, és a kormányhatóságok is alkalmazzák, például Észak-Rajna-Vesztfáliában. Az összes mérési eredmény áttekintése az alábbi linken található „NO2 légszennyezettségi térképen” tekinthető meg: www.duh.de/no2airpollution.
Az eredeti kutatás angol nyelven innen letölthető.
Légszennyezettségi méréseket végzett Budapesten a Német Környezeti Segély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe, DUH) a Levegő Munkacsoport közreműködésével. A civilek számos esetben jóval magasabb értékeket mértek, mint amit mérőállomások mutattak. Az eredményeket ma hozták nyilvánosságra a Goethe Intézetben tartott sajtótájékoztatón.
A civil szervezetek a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációját és ultrafinom részecskék (PM0.1) számát mérték. Ezen káros anyagokat a fővárosban elsősorban a közlekedés bocsátja ki. A nitrogén-dioxid légzőszervi megbetegedéseket, a tüdő krónikus gyulladását és a szem kötőhártyájának gyulladását okozhatja. Az ultrafinom részecskék bekerülnek a véráramba és azon keresztül a szervezet minden részébe eljutnak. Ez elsősorban szív- és keringési betegségeket okoz.
A DUH szakértői a sajtótájékoztatón elmondták, hogy Németországban végzett méréseik alapján a legmagasabb légszennyezettség főleg szűkebb utcákban találhatók, ahol a magas házak akadályozzák az átszellőzést – különösen akkor, ha az utca nem szélirányban helyezkedik el. Beszámoltak arról is, hogy Berlinben az önkormányzat alkalmaz megfizethető áron kapható és akkreditált laboratóriumban vizsgált mérőket arra, hogy ilyen utcákról meghatározzák, hogy szükséges-e a beavatkozás az ott élő, járó emberek egészségének megőrzése érdekében. Ilyen intézkedés például a megengedett sebesség 30 km/órára csökkentése vagy alacsony kibocsátású övezet létrehozása, ahová a legszennyezőbb járművek nem hajthatnak be.
Öt ország környezetvédő civil szervezete levélben fordult az Európai Bizottsághoz, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy a levegő szenyezettsége éppen azokon a helyeken lehet jóval magasabb, mint amit a hivatalos mérőállomások mutatnak, ahol az a legsérülékenyebb csoportokba tartozókat is érintheti.
A nitrogéndioxid (NO2) kibocsátásáért jellemzően a közlekedés felelős a városokban, ezért ennek mérése (a szabályoknak megfelelően) a legforgalmasabb csomópontokon kellene, hogy történjen. Ugyanakkor a civil szervezetek által koordinált mérések eredménye azt mutatja, hogy ― nagy forgalmú helyek kiválasztásával ― találhatók olyan pontok Budapesten, ahol az NO2-szennyezettség magasabb a hivatalosan a közlekedési eredetű légszennyezés alakulását követő mérőállomások eredményeinél.
A Levegő Munkacsoport által kihelyezett mérőfiola Budapesten
A legkiugróbb eredményt az Üllői út belvárosi részén, a Mária utcai Szemklinikánál kapták, ahol naponta több százan fordulnak meg, köztük a legsérülékenyebb csoportba tartozók – úgymint betegek, gyermekek és idős emberek – is. A másik két, a hivatalos mérőállomásénál magasabb eredmény forgalmas lakó övezetek közeléből származik: a Frankel Leo utca Margit körúti sarkáról, valamint a szintén belvárosi Mester utca elején az Angyal utca sarkáról.
Budapesti csomópontok civil NO2-mérési eredményei a hivatalos mérőállomásokéval összevetve (az „Európai mérőállomások felülvizsgálata - Az NO2 passzív mintavételezőkkel végzett mérések eredményei Európa-szerte” jelentésből)
Nitrogén-oxidok
A nitrogén oxidok hő hatására jönnek létre. A légkör 78%-a stabil nitrogén gázból áll ( N2) ez erdőtüzek, villámlás során természetes módon oxidálódik és nitrogén oxidok jönnek létre. Ugyanez a folyamat játszódik le emberi hatásra is, például az autókban az üzemanyag elégetésekor, vagy hőerőművekben, vagy éppen háztartási méretű kályhákban, kazánokban. Utóbbi esetekben a nitrogén fő forrása a levegő nitrogén tartalma és csak jóval kisebb arányban az alkalmazott üzemanyag vagy tüzelőanyag nitrogéntartalma. A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit, halált okozhat. Genetikus károsodást is okozhat az emberben.
A magyar jogszabály a nitrogén-dioxid kitettséget úgy szabályozza, hogy 24 órás átlagban a hivatalos mérőállomások által mért adatok nem haladhatják meg a 85 µg/m3, éves átlag 40 µg/m3-t.
Forrás: Jogtár.