Minden hónapban rövid összefoglalót teszünk közzé az előző hónapban végzett mun­kánkról.

Levegőminőség-védelem – Légszennyezettség és betegségek (különösen tüdőbetegségek) összefüggéséről készítettünk interjút egy tüdőgyógyásszal. További együttműködésről tárgyaltunk hulladékégetés elleni fellépés témában a fővárossal.

A Mérj velünk! (http://merj-velunk.hu) projekt keretében a metnet.hu oldalon egyre több eszközt regisztráltak. A metnet.hu oldal fejlesztésében a Levegő Munkacsoport szakmai szempontból részt vesz. Egy hazai tanulmány alapján felhívtuk a figyelmet arra, hogy a fák lombozata elősegíti a légköri por kiülepedését és így hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez. Az agrárminiszternek arra az állítására, miszerint a kormány hatásos intézkedéseket tett a levegőminőség javítására, és ami szennyezés még van, az nagyrészt külföldről származik, részletesen kifejtettük, hogy Magyarországon a légszennyezés okozta nagyszámú megbetegedést és korai halálozást döntő részben a hazai károsanyag-kibocsátások okozzák, és az elmúlt években a kormány semmilyen intézkedést nem hozott ezek érdemi csökkentésére. (Szegő Judit)

A Testo DiSCmini készülékkel beltéri méréseket végeztünk, vizsgálva a benti tevékenységekből származó részecskék mennyiségét. Részt vettünk az Európai Környezetvédelmi Iroda által megszervezett „EU Clean Air Technology Hub” (az Európai Bizottság által vezetett, szilárd tüzelőanyaggal működő helyi fűtőberendezésekkel kapcsolatos partnerség) találkozóján. (Wende Rebeka)

 

Közlekedés – Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság javaslatait a széndioxid-kibocsátás csökkentésének módozataira ebben az évtizedben. A Levegő Munkacsoport üdvözölte a 2035-ös céldátumot a robbanómotoros gépkocsik kitiltására az új autók kínálatából.

Ott voltunk a Budapest I. kerületi, vároldali park egy résznek helyére tervezett szőlőskerti elképzelés vitáján, ahol felszólaltunk a Fehérvári Rondella alá tervezett mélygarázs megépítése ellen.

Csatlakoztunk a Greenpeace petíciójához arról, hogy egyre több alacsony kibocsátási zóna kijelölésével meg kell kezdeni a dízelmotoros autók kitiltását Budapestről.

Sürgettük a városi terepjárók használatának korlátozását.

Tanácsot adtunk gödi lakosoknak arra, hogyan lehet fellépni az életüket megkeserítő növekvő teherautó-forgalom ellen. (Vargha Márton)

 

Településfejlesztés, zöldfelület védelem, földvédelem – Július 4-én megküldtük észrevételeinket a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához a Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap kérelmező által a Budapest III. kerület 18380/1. hrsz. alatti területen tervezett, vegyes funkciójú ingatlanfejlesztésre vonatkozó előzetes vizsgálati eljárással kapcsolatban. Az ingatlanfejlesztés a Duna-parti út mentén a Bogdáni út és Sorompó utca közötti részen tervezett, a volt Buszesz területen, szemben a Hajógyári sziget gyönyörűen fásított partjával. A volt ipari épületeket a III. kerületi tervezési területen még az előzetes vizsgálati eljárási kérelem benyújtását megelőzően lebontották, de a benyújtott vizsgálati anyagban lévő korábbi fotókon látható, hogy azok mindössze 3-4 szint magasságúak voltak. Az 5 hektáros területet két részre osztva külön-külön eljárást indítottak. A déli tervezési terület 2,2 ha. Az előzetes vizsgálati anyag szerint 6 épületet terveznek ide, a Folyamőr utcához közelebbi részen fsz.+13 szintes, a Dunához közelebbi részen fsz.+9 szintes, összesen 475 lakást tartalmazó, kisebb arányban irodai és kereskedelmi funkcióval. Mindehhez 475 férőhelyes mélygarázst terveznek az épületek alatt. Mivel a tervezett fejlesztés északi és déli része hasonló jellegű, hasonló hatásokat fog kiváltani, észrevételeinkben kifejtettük, hogy az előzetes környezeti vizsgálat szempontjából helyesebb lett volna a két részt egységesen kezelni. Javasoltuk a teljes, kb. 5 hektáros fejlesztési területre vonatkozóan összevont környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásának elrendelését, természetesen a területen lévő, régészeti védettséggel rendelkező épületekkel együtt. Javasoltuk továbbá a tervezett épületek tömegét és magasságát jelentősen csökkenteni mind látképi, mind egyéb környezeti hatások szempontjából. Nem mellékes a tervezett beépítés által keltett forgalomnövekedés hatása az amúgy is nagy forgalmú térségben. (Ez a terv volt a második őrült magasházas fejlesztési terv a Duna partján egy gyönyörűen fásodott szigettel, ez esetben az Óbudai szigettel szemben. Májusban a Népszigettel szembe néző Marina City lakópark tervével kapcsolatban írtunk észrevételt a XIII. kerületi főépítészhez.)

Július 5-én meghallgattuk az online tájékoztatást Zugló Városközpont tervével kapcsolatban. A terv ismertetésének meghallgatására a Csömöri út–Mosztár utca–Bosnyák utca–Rákospatak utca által határolt terület tulajdonosa kérte meg a Levegő Munkacsoportot, mivel májusban és júniusban a terület déli részének beépítési tervével kapcsolatban a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott észrevételeinkben keményen elleneztük a tervet, a Levegő Munkacsoport ügyféli jogállását kérve az ügyben. Hozzánk intézett udvarias levelében a kérelmező közölte, hogy az egész területnek cége a tulajdonosa. Kérésére egyeztettük az online bemutatás időpontját. Elhatároztuk, hogy csak meghallgatjuk a tervet, de véleményt nem mondunk a beruházó által kért online találkozón. Jogász munkatársunk azonban a beruházó kérése miatt kénytelen volt néhány jogi kérdést tisztázni. Az egész területre vonatkozó sűrű beépítés szakmai tervezője azóta is több e-mailben megkereste a Levegő Munkacsoportot, próbálva elfogadhatóvá tenni a beépítést környezetvédelmi szempontból.

Július 9-én észrevételt küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához a Duna-Dráva Cement Kft. kérelmére a „Kiskunlacháza XIX. Homok-kavics” védnevű bányatelek keleti részén létrejövő bányatelek ügyében indult új környezeti hatásvizsgálati eljárás ügyében. Az ügy iktatószáma: PE-06/KTF/18081/2021. Ebben a bányanyitási kérelemben benyújtott hatásvizsgálati dokumentációban különösen arcátlan módon igyekszik indokolni kérelmezett tevékenységét a bányavállalkozó. Szlogenje: „A bányászati tevékenység csak ott végezhető, ahol az ásványi anyag előfordul.” – jegyzi meg a kérelemmel benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció anyagában.

A kérelmező bányavállalkozó által felkért szakértők az előzetes vizsgálati anyagban azt próbálják bebizonyítani, hogy a környezetvédelmi hatóság vizsgálatai és tapasztalatai által több évtized óta folyamatosan kinyilvánított álláspont. mely szerint a térségben a kavicsbányászat és a bányatavak miatt süllyed a talajvíz szintje, nem felel meg a valóságnak. Tanácsot kértünk az Országos Vízügyi Főfelügyelőség szakértőjétől, megküldve számára a bányavállalkozó által benyújtott anyagot. A környezetvédelmi hatóság számára határidőben megküldött észrevételeinket az OVF szakértője részemre megküldött tanácsai felhasználásával állítottam össze. Ennek lényeges része: „Ha nem állítható le a kavicsbányászati tevékenység, a további szakmai viták megelőzése és elkerülése érdekében célszerű lenne igénybevételi határérték meghatározása. Ennek a feladatnak a megoldása – véleményünk szerint – olyan sokrétű, szerteágazó munkát igényelne, ami meghaladja a bányavállalkozók lehetőségeit és érdekeit. … Független kutatóintézet vagy intézmény lenne szükséges…”

Július 16-án észrevételt küldtünk Józsefváros: „A településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet megalkotásánál figyelembe veendő észrevételek” című felkéréséhez .A főépítész részére az anyagból összeállított észrevételeinkben a zöldterület-védelemmel kapcsolatos részekre tértünk ki, főleg az eredeti altalajjal közvetlen vertikális kapcsolatban álló zöldterületen lévő fák védelmét és telepítést tartottuk fontosnak. Ennek érdekében a mélygarázsok építését ellenjavalltuk mind intézményi, mind közterületen. Ezzel összefüggésben a gépjármű-tulajdonlás korlátozását is javasoltuk. Kiemeltük, hogy a magas fás zöldterületeknek levegő tisztító hatásukon kívül esztétikai és lélektani hatása is jelentős.

Július 21-én észrevételt küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához a Dunaharaszti Nagykavics „Dunaharaszti VI. – homok, átmeneti törmelékes nyersanyagok” védnevű bányatelek környezeti hatástanulmánya 3. alkalommal módosított változatával kapcsolatban. Észrevételünkben a majdnem 108 hektárt elfoglaló tervezett kavicsbányának a környező települések lakott területeihez való távolságát (Taksony, Dunaharaszti, Alsónémedi lakóterületei) nem tartottuk elegendőnek, különösen Alsónémedi mezőgazdasági területével tervezett közös határát. Hiányoltuk ezen települések önkormányzataival való előzetes tárgyalásra, valamint a megtartandó lakossági tájékoztatókra tett utalást, különösen olyan okból, mivel a bányaművelés időtartamát 20 évre tervezik. Hiányoltuk a kitermelt, valamint a keletkező bányatavak feltöltésére szolgáló inert anyagok szállítási útvonalának portalanítására kötelezett cég megnevezését a megmaradó mezőgazdasági területek védelme érdekében. Kétségünket fejeztük ki azzal kapcsolatban, hogy a tárgyi kérelemben szereplő bányászat miatt megszüntetett mezőgazdasági művelésű területen 20 éves bányaművelés miatti szünetelés után feltöltve újra megszervezhető a mezőgazdasági tevékenység. Nem javasoltuk a bányászati tevékenység engedélyezését.

Július 23-án észrevételt küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához a Délegyháza 039/4-7, 039/9-11, 039/23-25 helyrajzi számú, összesen 16,65 ha terjedelmű területekre vonatkozó kavicsbánya-nyitási kérelem előzetes vizsgálatával kapcsolatban. A Hársfa utca, Nyirfa utcai viszonylag új lakóterület Árok utcai határától 102 méternyire, Délegyháza Önkormányzata által a 35/2009. ök. Rendelet által Kb-2 bányaterületnek nyilvánított 16,65 hektár nagyságú telken 4 évig tartó kavicskitermelést kérelmeznek, amit a bányászat utáni rekultiváció 1 évvel meghosszabbítana. A bányavállalkozás megszerezte és csatolta a Budapesti Atlétikai Stadion megállapodását arra vonatkozóan, hogy az itt kibányászott kavics a Stadion (kiemelt beruházás) építéséhez szükséges. A térség lakossága segítségünket kérte. Nem javasoltuk a bányanyitás engedélyezését. Indoklásunk: A térség már éppen eléggé tönkre van téve a kavicsbányászat által. A még megmaradt mezőgazdasági területeket meg kell őrizni. A területen ugyanis a bányaövezeti minősítés ellenére mezőgazdasági művelés folyik. Óvni kell a lakóterületeket is a kavicsbányászattal járó tehergépjármű-forgalomtól. Szerintünk jelen bányanyitási kérelem ebből a szempontból is elfogadhatatlan! A Budapesti Atlétikai Stadion építéséhez szükséges kavicsanyag szerintünk a térség más, felhasználási célt általánosságban, konkrét utalás nélkül említő, már jelenleg is működő, számos kavicsbányájából problémamentesen beszerezhető.

Július 29-én észrevételt küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztályához Budapest Főváros XIII. kerület Meder utca–Váci út–kerülethatár–Duna által határolt terület (Marina City) fejlesztése kapcsán. Előzetes vizsgálati dokumentációjával kapcsolatban megküldött észrevételünkben méltattuk az árvízvédelmi mű jelentős fásítási tervét, mely látvány szempontjából méltó lesz a tervezési területtel szemben lévő Népsziget gyönyörűen fásodott partjához. Kifejtettük az árvízvédelmi mű szükségességét indokló Marina City lakópark beépítési magassága és sűrűsége jelentős csökkentésének szükségességét, mely ügyben májusban már levelet intéztünk a XIII. kerületi főépítészhez. A lakópark nagy gépjármű-forgalma ugyanis rendkívül károsan hatna a környező lakóterületekre. (A lakosságtól is érkezett hozzánk segítségkérés ebben az ügyben.) Az árvízvédelmi mű hatástanulmányával kapcsolatban kifejtettük, hogy a lakóparkhoz tervezett mélygarázsokból és terepszint alatti közlekedő területekből kitermelt mintegy 85000 köbméter kavicsos, illetve iszapos homok a felszíni, forgalomvonzó beépítés csökkentése esetén is elegendő lesz a kitűnően megtervezett árvízvédelmi töltés kialakításához. Látvány szempontjából is előnyösebb lesz a lakópark beépítésének a tervezetthez képest jelentősen csökkentett magassága és sűrűsége. (Schnier Mária)

 

Uniós költségvetés – Egyeztetést folytattunk az Európai Bizottsággal a Partnerségi Megállapodásról. Folytattuk az uniós pénzekkel kapcsolatos tervek elemzését, illetve a témával kapcsolatos nemzetközi együttműködést. (Lukács András)