Bár az azbeszt használatát az EU-ban 2004-ben egységesen betiltották, napjainkban is találkozunk mindenütt azbeszt tartalmú anyagokkal. Sokáig alkalmazták széles körben szövetnek, zsinórnak feldolgozva vagy más anyagokkal (pl. cementtel) összekeverve. Csak a kilencvenes években bizonyították be egyértelműen az azbesztszálak rákkeltő és egyéb súlyos betegségeket okozó hatását. A legtöbb uniós tagország közép- és hosszú távú azbesztmentesítési programot dolgozott ki annak érdekében, hogy záros határidőn belül megszabadítsák a környezetet az azbesztszennyezésektől.

Hazánk – még hiányzó - azbesztmentesítési programjához, nemzetközi tapasztalatok alapján, a következő lépéseket javasoljuk:

1)    Fel kell pontosan mérni és egy központi adatbázisba bevinni az összes ingatlan azbeszttartalmát.  Ez a tulajdonos kötelessége lenne.

2)    Minden települési önkormányzat dolgozzon ki azbesztmentesítési programot.

3)    Alapot kellene képezni az azbesztmentesítés támogatására. Ezt részben uniós forrásokból lehetne biztosítani. (A KEHOP jelenlegi változatában csak minimális forrást jelöltek ki kármentesítésre.)

4)    Felül kell vizsgálni az azbeszttel kapcsolatos bontási, hulladékkezelési és munkavédelmi előírásokat.

5)    Komoly szemléletformáló kampányt kellene folytatni nemcsak a lakosság körében, hanem az építőiparban is.

6)    Kérés nélkül nyilvánossá kellene tenni az azbesztmentesítési dokumentációkat, kérelmeket az érintett lakosok, települések számára. A titkolózás bizalmatlanságot, olykor indokolatlan pánikot kelt. A világos kommunikáció viszont segít az együttműködésben, a felelős magatartás kialakulásában.

A jogosultsággal rendelkező szakértők listája megtalálható a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének honlapján. A szövetség tanáccsal is az érdeklődők rendelkezésre áll.

További részletekért kattintson ide.